Nem először, és feltehetőleg nem is utoljára folyik per a Fővárosi Törvényszéken a Nemzeti Dohányboltok koncessziós pályázata kapcsán.

[caption id="" align="alignleft" width="189"] egyenlito.blog.hu[/caption]

A mostani pert egy olyan trafikos indította a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. ellen, aki korábban 19 évig működtetett dohányboltot és - talán joggal - nem érti, vajon mivel bukta el  koncessziós pályázatát.

Ahhoz, hogy ezt megtudhassa, először a fenti két állami szervhez fordult és kérte, adják ki azokat az adatokat, amelyekből mindezt kiderítheti.  A trafik pályázatokat elbíráló bizottság ugyanis meglehetősen szubjektív szempontok alapján dönthetett. Ebben a koncessziós pályázatban az elérhető összes pontok felét az úgynevezett üzleti tervre lehetett kiosztani. Az azonban máig sem világos, hogy az így odaítélhető maximum 60 ponton belül a bizottság milyen szempontok alapján állapította meg egy-egy konkrét üzleti tervre adott pontok számát. Az aligha lehet kétséges, hogy a vesztes trafikos által kért adatok közérdekű adatok. És persze mondanunk sem kell, hogy a megkeresett szervek egyike sem bocsátotta rendelkezésére  a kért információt. Ezért fordult a bírósághoz.

A mi történetünkben szereplő pályázó nem az első, aki ezeket a kötelezően nyilvános adatokat meg akarja ismerni. Korábban már több szervezet kérte ugyanezt. Péterfalvi Attila, a hosszú nevű Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is jogosnak ítélte a civilek kérését, megerősítve, hogy a kért adatok közérdekűek, kiadásukat nem lehet megtagadni. Az információs törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a közérdekű adatokat bárki megismerheti.

Ez év júniusában a TASZ, a K-Monitor, a Transzparency International,  az Origo, az Átlátszó és az Index közösen léptek fel az állami titkolózás ellen, mivel a minisztérium és a Dohánykereskedelmi Zrt. az ő kérdéseikre sem adott választ. A civilek az elbírálás szempontjaira, a vesztes és a győztes indulókra és azok pályázataira, az üzleti tervekre, valamint az elbírálók személyére voltak kiváncsiak.

Nem a trafik-mutyi az egyetlen olyan téma, amelyben állami szervek önkényeskednek, nem tartják be a törvényt, fütyülnek a jogállami elvekre, az Alaptörvényre és nem utolsó sorban a tisztességes eljárásra. E hasábokon már esett szó hasonló ügyekről, amelyekben szintén csak bírósági ítélettel lehetett kötelezni az állam szerveit arra, hogy adják ki a kért közérdekű adatokat. És még úgy sem ment könnyen.

[caption id="" align="alignright" width="360"] figyelo.hu[/caption]

A trafik ügy lett az a csepp, amelyben jól látszik az egész tenger. A volt ombudsman is feltűnően óvatos jelentést adott ki annak ellenére, hogy nála is több beadványban kifogásolták a koncessziós pályázatok elbírálását, azok feltételeit, a forgalmazható termékek körét, valamint a kiskorúak belépési tilalmának szabályozását is. És miközben Szabó Máté a jelentésében megállapította az alkotmányos visszásságokat, mindössze annyi tellett tőle, hogy csak a jövőre nézve tett ajánlásokat a nemzeti fejlesztési miniszternek. Szép halkan kérte, hogy máskor majd „pontosabban határozzák meg a bírálati szempontokat és az azokra adható pontszámokat, különösen az üzleti terv értékelésének vonatkozásában”, no meg arra is, hogy – ugyancsak a jövőben – lehetőleg ne módosítgassák menet közben a pályázatokkal kapcsolatos jogszabályokat.

Emlékszünk: a mintegy 3 %-os árrést menet közben emelték fel 10 %-ra, az eredetileg csak dohányterméket forgalmaztható trafikok is menet közben kaptak engedélyt arra, hogy lottószelvényektől az üdítőitalakon keresztül a jégkrémekig mindenfélét árusíthssanak.

Cseppet sem csodálkozunk tehát azon, hogy minden titok, ami trafik. És majd azon sem fogunk csodálkozni, ha a minisztérium a bíróság ítéletét csak késve, vagy egyáltalán nem hajtja végre. És ezzel mi magunk is megadjuk a kegyelemdöfést az áhított jogállamnak.

[caption id="" align="aligncenter" width="269"] travelvinpet.blogspot.com[/caption]