Ötvenhét éve áll a viták, a politikai ellentétek és ellenvélemények kereszttüzében október 23-a. Az elmúlt két év szomorú eredménye: a politika a jogállamiságot és a bíróságot is maga alá gyűrte.

Emlékezzünk vissza a 2006. szeptember – októberében történtekre. Arra az időszakra, amikor a „békés tüntetők” felgyújtották a televízió székházát, amikor napokig randalíroztak az utcákon, kukákat gyújtogattak, rendőrökre támadtak. Amikor a Deák téren még egy öreg tank is beindult. Ezekre az eseményekre a Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő atrocitások tették fel a koronát. Sok tüntető, de még több rendőr sérült meg e viharos napokban.

[caption id="" align="alignleft" width="320"] internetfigyelo.wordptess.com[/caption]

Megindultak a bírósági eljárások. Számos tüntetőt és jó néhány rendőrt is, - utóbbiakat a rendőri túlkapások miatt - elmarasztaltak a bíróságok.

2011-ben a fideszes Balsai István egyéni képviselői indítványa alapján az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett semmisségi törvényt. A törvény semmisnek nyilvánította azokat a bírósági ítéleteket, amelyek a „tüntetők” bűnösségét a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett hivatalos személy elleni erőszakban, garázdaságban, vagy rongálásban mondták ki úgy, hogy a tényállást kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozták. A bíróságot kötelezték arra, hogy legkésőbb 2011. október 23-ig a saját ítéleteit nyilvánítsa semmisnek.

A törvény ellen civil szervezetek, ismert jogászok, a rendőrszakszervezetek, és nem utolsó sorban Baka András, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke élesen tiltakoztak. A rendőrszakszervezetek felháborítónak tartották, hogy a törvény szerint egyetlen rendőr sem mondott igazat az említett ügyekben. Ezért Pintér Sándor belügyminiszterhez és Kövér László házelnökhöz fordultak, hogy lépjenek fel a javaslattal szemben. Emlékezetes az az interjú, amelyet Pintér Sándorral akkor készítettek, amikor még nem tudta, vajon elfogadja-e a parlament a benyújtott törvényjavaslatot. Egyetlen konkrét kérdésre sem mert válaszolni.

[caption id="" align="aligncenter" width="288"] Pintér első nyilatkozata - index.hu[/caption]

A Magyar Helsinki Bizottság rendkívül veszélyesnek találta, hogy a törvény megkérdőjelezi a bírói mérlegelés és döntés legitimitását. „Ez az eljárás precedenst teremt arra, hogy a jövőben bármely, törvényhozási hatalommal rendelkező politikai erő utólag semmissé tegye a neki nem tetsző, vagy érdekeit sértő bírósági döntéseket” – nyilatkozták. Hozzátették: „az a javaslat, hogy a rendőrök vallomása nem vehető figyelembe a bizonyítási eljárás során, összeegyeztethetetlen a szabad bizonyítás rendszerével”.

A TASZ a törvényjavaslatot „szegnek” nevezte a „jogállam koporsóján. Álláspontjuk szerint ez a törvényhozó hatalom durva beavatkozását jelenti a bíróságok munkájába, a büntetőeljárás keretében lefolytatott bizonyítási eljárásba. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter szerint „csak egy öngyilkos állam mond ki”olyat, hogy bárkinek a vallomására lehet tényállást alapítani, csak a rendőrére nem. Baka András is komoly alkotmányossági problémát látott abban, hogy a semmisségi törvény sérti a bírák szabad mérlegelési jogát. Ez a véleménye utóbb a pozíciójába került.

[caption id="" align="alignleft" width="220"] Baka András - fotó: jokortv.hu[/caption]

A semmisségi törvényt húsz ítélkező bíró megtámadta az Alkotmánybíróság (Ab) előtt. A bírák álláspontja szerint a törvény sérti a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvét, illetve semmibe veszi az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez fűződő jogokat.

Az Ab több alkalommal is tárgyalt a bírák beadványáról. Ez év október elején jutottak dűlőre – a jogállamiság, valamint saját maguk legnagyobb dicsőségére. A törvényt nem találták alkotmányellenesnek! Ne feledjük: ma már az Ab tagja a fideszes képviselőből alkotmánybíróvá avanzsált Balsai István, aki ugyan a konkrét döntésben nem vett részt, de informális hatása a testületen belül aligha vitatható. Részt vett viszont a határozat meghozatalában az a Szívós Mária, aki korábban a Fővárosi Törvényszéken bíróként maga is helybenhagyott számos ilyen - utóbb megsemmisített - ítéletet. Hiába, a hollét határozza meg a tudatot! A 13 főből álló teljes ülés tagjai közül mindössze hárman adtak hangot ellenvéleményüknek.

[caption id="" align="alignright" width="209"] Szívós Mária - fotó: fn.hir24.hu[/caption]

Az AB elfogadhatatlan indokolással söpörte le az asztalról mindazt az érvet, amelyet az indítványozó bírák részletesen kifejtettek és megindokoltak. Az AB határozata olyan korábbi semmisségi törvényekre hivatkozik, amelyek diktatórikus körülmények között - az 1956 utáni megtorlások során, illetve az 1945 és 1963 között - született ítéleteket semmisítettek meg. Akkor, amikor a bíróságok csak részben voltak függetlenek, és a tisztességes eljáráshoz való jog követelménye sem érvényesült.

Az a párhuzam tehát, amire az AB hivatkozott, nem létezik. Ha mégis, akkor az AB azt mondta ki, hogy most sem élünk jogállamban.

Lehet, hogy ebben az egyben igazuk van.

[caption id="" align="aligncenter" width="413"] Fotó: paprikapolitik.com[/caption]