Jogi áldozatok?
2015. október 31. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Jogi áldozatok?

Védőbeszédekkel folytatódik e héten a vörösiszap-per. A védők az elhangzott vádbeszédre reagálhatnak. Az első- és a másodrendű vádlott védői a katasztrófa áldozatairól való megemlékezéssel és együttérzésük kifejezésével kezdték meg perbeszédüket.

targyalas-10_28.jpgFotó: Láng András 

Bánáti János a legfontosabb büntetőjogi alapelvre hivatkozott: a bíróságnak azt kell vizsgálnia, vajon a vádlott bűnössége kétséget kizáró bizonyossággal megállapítható-e. A tárgyaláson elhangzottak alapján ezt nem lehet kijelenteni. Ellenkezőleg, éppen az bizonyosodott be, hogy védence egyáltalán nem követett el bűncselekményt. Sajnálkozva utalt arra, hogy a sértettek túlnyomó többsége nem volt jelen a tárgyalásokon, így azt sem tudják, hogy a bizonyítás egészen más eredményre vezetett, mint ami a vád volt.

banati.jpg

Dr. Bánáti János, az elsőrendű vádlott védője     Fotó: Láng András

A kiszakadt X. számú kazetta hibátlanul funkcionált 29 éven át, és ebből Bakonyi Zoltán mindössze a tragédiát megelőző utolsó 2 évben lett a MAL Zrt. vezérigazgatója. A védő végigvette azokat az éveket, amikor a kazetta helyének kijelölése, megtervezése és felépítése zajlott. Így jutott el 1990 januárjáig, amikor a részletes geotechnikai szakvélemény készült. „Akkor követték el az alaphibát, ami miatt a kazetta eleve halálra volt ítélve. És emiatt sajnos az emberek is.”- mondta. A tárgyalás során meghallgatott szakértők mindannyian egyetértettek abban, hogy a gát szétrobbanása tervezői hibára vezethető vissza. A privatizáció során az állam hibás terméket adott el, és most éppen az állam az, „aki” a vádlottakon akarja elverni a port – állapította meg Bánáti.

vorosiszap-foto-mti.jpg

A szakértők abban is egyetértettek, hogy a gát ÉNY-i sarkának tönkremenetelét az alatta lévő agyagos föld összeroppanása, és ennek következtében a gát ridegtörése okozta. Emellett a kazettában tárolt lúgos víz és az agyagos altalaj egymással kémiai reakcióba lépett – ezt a szakértők „kationcserének” nevezték. Ez gyorsította fel az altalaj eliszaposodását. Arra viszont semmilyen adat nincs, hogy mióta tart ez a folyamat.

Mindkét védő visszautasította az ügyésznek azt az állítását, hogy a vádlottak akadályozták volna a mentés folyamatát. Mindketten percnyi pontossággal idézték fel, hogy védenceik mikor szereztek tudomást a gátszakadásról és, hogy ezt követően melyikük hogyan és mikor tett eleget tájékoztatási és segítségnyújtási kötelezettségének.

Pál Helga az ügyészi vádbeszédre reflektálva döbbenten tette fel a kérdést: „Hová lett az az együtt eltöltött 3 év, 180 tárgyalási nap, a több mint 1000 tárgyalással töltött óra, amely alatt az igen részletes bizonyítás folyt? Az ügyész az idén október elején elmondott vádbeszédét akár 3 évvel ezelőtt is elmondhatta volna, hiszen egyetlen új következtetést nem vont le a meghallgatott 200 tanú és 24 szakértő vallomásából. Ma is épp úgy vádol, mintha mi sem történt volna a bírósági tárgyaláson.”

pal_helga.jpg

Dr. Pál Helga, a másodrendű vádlott védője     Fotó: Láng András

Pedig a tanúk és szakértők többsége lényegesen megváltoztatta a nyomozati vallomását, illetve szakvéleményét. Némely szakértő arról is beszámolt, hogy a nyomozóhatóság miként befolyásolta őket véleményük elkészítésénél. „Miért kellett több min 33 millió Ft-ot elkölteni bűnügyi költségre, ha az ügyész semmibe veszi a hosszú bizonyítási eljárás valamennyi eredményét” – kérdezte az ügyvédnő.

Mindkét védő konkrét tényekkel támasztotta alá, hogy védenceik nem követtek el sem szándékos, sem gondatlan bűncselekményeket. A katasztrófa bekövetkeztében nem volt személyes felelősségük, ők mindvégig a hatósági előírásoknak megfelelően üzemeltették a gyárat.

Egy legendás régi bíró tárgyalásán az ügyész így fejezte be vádbeszédét: „ezért a súlyos bűntettért valakinek felelnie kell”. Mire Pálinkás György ráripakodott: „Nem valakinek, hanem a valódi bűnösnek kell felelnie.”

palinkas-bookline_hu.JPGKép: bookline.hu 

Ezt azért említem – mondta Pál Helga – mert nem azok a valódi felelősök, akik a vádlottak padján ülnek. Nem szabad büntetlen előéletű tisztességes embereket elítélni csak azért, hogy megnyugodjon a közvélemény.

Azt kívánom – fejezte be védőbeszédét az ügyvédnő – hogy ennek a szörnyű katasztrófának ne legyen több ártatlan áldozata. A valódi áldozatok mellett ne kreáljunk jogi áldozatokat is!

elsodortak.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr508039328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

László Kozéky 2015.11.01. 08:35:14

Szeretem Láng úr képeit, mert egy kicsit megszépítik a valóságot! De itt becsúszott egy MTI-s kép is, amit ajánlok a mindenkinek észt osztó szuperügyvédek igen drága, ámde dilettáns figyelmébe: hogy mint az jól látható, az iszap lényegileg nem jött ki a kazettából! (Csak a rajta lévő lúg ömlött le.) Ergo a gátfal még vagy 10 helyen nyugodtan eltörhetett volna, és akkor sem jön ki. Ennek megfelelően a talaj is törhetett volna még pár helyen (ha ez az utólagos duma egyáltalán igaz) és akkor sincs lúgos áradat, meg tragédia emiatt --- azaz ez az elméleti kreálmány nem a releváns kérdés, hanem egy primitív figyelemelterelés a tározói lúgról! Ez a szeresenmosdató gumicsont! (Amúgy egész jó :) ....) A valódi kérdés, hogy mit keresett a 2 millió tonna lúgos víz az iszap tetején --- amiről nagyon is jól tudott D. J. vádlott, hiszen az ő aláírásával adott a gyár negyedévenként adatszolgáltatást minderről, 5 éven át! És ha --- tegyük fel --- az agyagon megcsúszik, merre is kéne ilyenkor a gátfalnak a függőlegeshez képest billenni? És merre billent?... No meg sehol máshol az egész világon miért nem ette el a talajt a vörösiszap lúgja?! --- csak a vegyi fülkében paccsálva :) (Ausztrália, Vietnam, Németország, Görögország, Kína, Venezuela, Írország stb..... --- avagy Mosonmagyaróvár, Neszmély, Almásfüzitő --- semmi lúgos tönkremenetel...?!) Meg még mindig nincs egyenes válasz arra, hogy a 2008-ről 2009-es évre fordulókor történt-e az érvényes KÖFE Egységes Környezethasználati Engedélyében JOGERŐS VÁLTOZTATÁS a betöltési szintre, mert ha nem, akkor a 2 mio. tonna túltöltést nem kéne talajcsúszásnak hívni :) ! Mondtam én B.Z. Kollégának, hogy ne a drága "tudományban", hanem az olcsó, józan ész igazságában bízzon! De tetszik a védőbeszéd izzadtságszagú kezdete (a maga néphülyítő nemében), és változatlanul a kedvenc bibliai idézetem jut eszembe: "És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával. " (Példabeszédek 24. rész)

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2015.11.01. 20:09:05

@László Kozéky: "Ausztrália, Vietnam, Németország, Görögország, Kína, Venezuela, Írország stb..... --- avagy Mosonmagyaróvár, Neszmély, Almásfüzitő --- semmi lúgos tönkremenetel..

Csak kérdezem, hogy ezeken a helyeken is ugyanolyan agyagos-iszapos alatalaj volt/van-e, mint amilyent itt találtak? És az, hogy nem dőlt semerre a gát, az ellentmond annak a feltevésnek, hogy a merev gátfal egy ideig "áthidalta" az alóla kicsúszó, eliszaposodó talajt, aztán egyszer csak már nem bírta és ridegtöréssel megadta magát?

Azt is kérdezem, hogy az sem igaz, hogy nem volt előírás arra, hogy mennyi víz lehet a tárolóban? Mert ők ezt állítják. Kellett volna tenniük valamit a víz mennyisége miatt?

"Mondtam én B.Z. Kollégának, hogy ne a drága "tudományban", hanem az olcsó, józan ész igazságában bízzon!"
Ez vajon arra vonatkozik, hogy Ön továbbra is úgy gondolja, hogy valamiféle robbantás történt?
Nagyon kíváncsi vagyok a véleményére, tegye meg, hogy válaszol ezekre a kérdésekre.

László Kozéky 2015.11.01. 23:28:55

@Dr. Sándor Zsuzsa: Mivel az újrahasznosítási technológiáim miatt több céggel kapcsolatban állok, és magukat a tározókat külön is tanulmányoztam, ezért azt látom, hogy a legkülönfélébb talajokra történt a tározók építése. Van benne fövenyes, kavicsos, iszapos, termőföld stb. Azért nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, mert a jó minőségű, kövér "vízzáró" agyagnak kisebb a vízáteresztő képessége, mint 10exp-7 cm/s, és a vörösiszapnak a vízáteresztése ennél is gyengébb: 10exp-9 -től 5x 10exp-10 cm/s -ig. Tehát az elázás ellen maga a leülepedett vörösiszap véd! A MAL X-es kazettánál látható, hogy mind az északi falat, mind a tározó többi falát és jellemzően az alját is több méter vastag lerakódott iszap takarja, védi, az elszivárgás helye a kazetta közepén lefelé, és nem a gátfalak felé van!
Ha a gátfal alatt elázott volna a talaj, akkor a belső nyomás kifelé feszíti, és arra csúszik meg, és arra dől, kifelé ---- itt viszont egy több millió tonnás ellenterhelés leterhelődése miatt, enyhén befelé lejt az el sem mozdult gátfal (amit bizonyít a rajta lévő konzolokon futó csővezeték helyben maradása is).
Másrészt a fal nem lezökkent, hanem a középső törés és a sarok közt az állóhullámok törvényei szerint darabolódott, máshol semmi baja nincs.
A ridegtörés természetes, hiszen az erőművi salakból szinte kőzetdarabok keletkeztek, és ez a térfogatváltozás nagy feszültségeket kelt, aminek csakis ridegtörés lehet a vége.

Én már lassan "kívülről" tudom a környezethasználati engedélyt, és biztonsággal állíthatom, hogy külön a lúgos víz mennyiségére nem volt előírás! A betöltöttségre köbméterben és tonnában voltak megadva az előírások (én a tonnával számoltam mindig) --- és mivel azért a lúgos víznek is van tömege (amit a gyári vízmérleg ad meg tonnában) ezért a tározón álló víz és a betöltött vörösiszap együttes tömege adja meg az aktuális betöltöttségi szintet (mellesleg ez nem olyan könnyen szétválasztható, hiszen az iszap is nedves, már csak azért sem lehet ezt tömegében --- tonnában --- különválasztani).
Tehát külön a "vízre" NINCS előírás! csak az előírt tonna tömegben van implicit formában, mint az össztömeg része.
A vizet egyébként érdemes ott tartani a tározón, ha van rá még hely, hiszen az nemcsak a porzás ellen véd, de jól fog jönni a technológiába való visszajáratáskor. Műszaki szubjektív megítélés kérdése, hogy a betöltöttségi előírás betartásához mikor mennyit engedtetünk le belőle (közömbösítéssel a patakba).
Tehát leengedési kötelezettsége a MAL-nak, maga a vízmennyiség miatt nem volt (a betöltöttség megengedett szintje meg egy vitatott kérdés, ahol az érvényes KÖFE Határozatnak kell megfelelni!).

A nem a gát felrobbantását célzó, a tározó belsejében (!!! és nem aláaknázva, vagy a falba befúrva :) stb.), az északi fal közepénél történt kisebb kézigránát méretű robbanásban csaknem biztos vagyok --- jó lenne látni az "eltűnt" csöveket, csavarokat és a helyszínelési jkv. képeit, és akkor bizonyítható lenne a dolog. Mellesleg a sarok és a falközép törési sorozatára sincs más magyarázat, de a tanúk közt is volt aki két robbanást hallott, a másik szerint előbb kifröccsent az iszap, és csak utána tört a gát, a harmadik szerint meg a saroknál a gáttest alsó harmadában, felében tört ki a gát a saroknál (itt most a hullámterjedésre és feszültségkoncentrálódásra nem térnék ki) --- valamint az É-i gátfal középtől keletre kutya baja a gátnak... stb. (ld. Wikipedia --- téli felvételek)
Nagyon fontos lenne a korabeli sajtófotók szakszerű kielemzése!

SacraCorona2010 2016.04.19. 15:53:11

Csak úgy érdekelne (nem ismerem pontosan az erre vonatkozó jogszabályokat), hogy jogszerű-e az, hogy a múlt hónapban mindenütt nyilatkozó, jobbikos ,,sztárszakértő" nyilvánosságra hozta a szakvéleményét, bőven a jogerős ítélet előtt, úgy tálalva, mint 100 %-osan bebizonyított tényt, végérvényes igazságot?
süti beállítások módosítása