"Ég az arcom, mert az igazságszolgáltatás érezhetően a politika befolyása alá került”. Bárándy Péter ügyvéd még az első Orbán-kormány idején mondta elhíresült szavait. De ki emlékszik ma már a Schlecht Csaba ügyre, a 88 millió forintos adótartozással megszüntetett 13 cégre? Ma már a 168 óra sem számolja, hány napja nem tudjuk, kicsoda Kaya Ibrahim és Josif Tot. Igaz, azóta jócskán akadt más számolnivaló.
Bárándy Péter a Pacsirta rádióban Fotó: Láng András
Hét napja tudjuk viszont, hogy a fideszes Németh Szilárd a büntetőjoghoz is ért. Sőt, jobban ért. Felháborodott azon, hogy a bíróság felmentette a vörösiszap-katasztrófa vádlottjait, meg hogy Hagyó Miklós, a fővárost korábban "irányító maffia főnöke" csak felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Parlamenti bizottsággal akarja megvitattatni a „felháborító” ítéleteket. Persze, a Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja "a bírói függetlenség liberális követelményét". Megint tanultunk valamit. „Liberálisoknak” tekinthetjük az i.e. 384-ben született Arisztotelészt, aki megalapozta a három hatalmi ág elméletét épp úgy, mint Montesquieut, aki 1748-ban írta: „a három államhatalmi ág (törvényhozói, végrehajtó, bírói) közül bármelyik kettő nem megfelelő szétválasztása zsarnokságot eredményez.”
De ne merüljünk el a távoli múltba. Németh Szilárd a jelek szerint a Fidesz saját Alaptörvényét is liberálisnak tartja. Darák Péter, a Kúria elnöke szerint: „A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá. A bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az Alaptörvény szellemével.”
Darák Péter Fotó: hvg.hu
És nem csak a szellemével, a betűjével is. XXVIII. cikk:
„ Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat… törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson… bírálja el. Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” És még egy idézet: „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
Igaz, a Fidesz nem utasít. Csak fenyeget. Majd jól meghallgatja a parlamenti bizottság az igazságszolgáltatás vezetőit. Persze, Polt Pétert nyugodtan faggathatja – az ügyészség nem külön hatalmi ág - mesélje már el, miért olyanok ellen emelnek vádat, akik ártatlanok. Miért nem követelik meg, hogy a nyomozások tisztességesen folyjanak? Miért Orbán Viktor határozza meg egy nyomozás irányát? Miért alapoznak vádakat egyetlen tanú – később visszavont – vallomására?
Kép: 24.hu
De milyen alapon merészel „kihallgatni” egy parlamenti bizottság bírósági vezetőket, vagy bírákat, ráadásul konkrét ítéletek kapcsán?
Igaz, nem először tennék. 2010-ben egy perccel a hatalomra kerülés után már meg is alakították a 2006-os események vizsgálatával megbízott albizottságot. Majd megszületett a Balsai jelentés és az a törvény, amely jogerős bírósági határozatokat semmisített meg. A Fidesznek tetsző bírósági döntéseket hozó Szívós Máriát, és persze a jelentést készítő Balsait „érdemeik elismeréseként” rögtön ez után alkotmánybíróvá választották.
Szívós Mária és Balsai István Képek: mkab.hu
Nem kell égjen az arcom viszont Darák Péter miatt. Rendesen kiállt. És neki talán nem kell Strasbourghoz fordulnia. Úgy, mint elődjének, Baka Andrásnak, akit azért rúgtak ki, mert tiltakozott az említett semmisségi törvény és a bírák kényszernyugdíjazása ellen. Handó Tünde óvatos nyilatkozata miatt viszont legalább érte nem kell „aggódnom”.
Handó Tünde Kép: minuszos.hu
