A régi sláger ugyan nem a Cinege útról szól, de most azért ez a miénk, mert a mi drága miniszterelnökünk ott lakik. És az ő nyugalmát még 10 percre sem szabad megzavarni. Nem fognak ott holmi devizahitelesek hangosbeszélni! A rendőrség szerint ugyanis, ha a kertvárosban engedélyeznék a gyülekezést, a tüntetők még ne adj’ isten beláthatnának a kertekbe, a kis kertvárosi gyerekek megijednének, nem beszélve az ott biztonsági szolgálatot ellátó TEK-esekről. Ilyen és ehhez hasonló indokokkal tiltották meg még 2014 decemberében az oda bejelentett tüntetést.
Kép: nyugat.hu
A Kúria előtt meg azért nem gyülekezhettek a dühös devizahitelesek, mert az elnökhelyettes úr szerint jelenlétük „a bíróság működése súlyos megzavarásának veszélyét hordozná”. Mellesleg ez a súlyos megzavarás déli 1 óra és 1 óra 10 perc között esett volna meg. Talán tessenek ebédelni ez idő alatt, az étvágyukat csak nem veszi el egy 10 percig tartó méltatlankodás!
Kép: nava.hu
Ezek az események, és az ennek kapcsán hozott rendőrségi és bírósági döntések szolgáltak alapul arra, hogy az Alkotmánybíróság felhatalmazásával, sőt „utasítására” a kormány végre szigoríthat a gyülekezési törvényen. Bár Stumpf István különvéleménye szerint – aki amúgy az egész határozattal nem értett egyet – az AB döntése „nem értelmezhető úgy, hogy az Alkotmánybíróság a törvényhozónak arra adott volna felhatalmazást, hogy a magánszférához való jog védelmére hivatkozással a békés gyülekezéshez való jogot korlátozza”. Amennyire jogilag korrekt Stumpf alkotmánybíró különvéleménye, éppen annyira naiv is.
Kép: 24.hu (a hátsó sorban jobbról a negyedik Stumpf István)
A gyülekezési jogról szóló törvény mindössze két olyan okot ismer, amelynek alapján be lehet tiltani egy tüntetést. 1. Ha az „súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését”, 2. „ha a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható.” Nincs szükség elmélyült jogi ismeretekre ahhoz, hogy belássuk, e kritériumok alapján sem a Cinege útra, sem a Kúria elé, a Markó utcába tervezett demonstrációt nem lehetett volna betiltani.
A vicc az, hogy maga az AB is kimondta: a rendőrség, és a bíróság alaptalanul tiltotta meg a tüntetést a két említett helyszínen. Ha pedig ez így van – már pedig így van – abból egyetlen logikus lépés következett volna: az AB-nak meg kellett volna semmisítenie az alkotmány-, bocs, az alaptörvény-ellenes határozatokat. Ám nem ezt tette. Ehelyett „hivatalból eljárva” – vagyis úgy, hogy ezt a beadványban a kutya sem kérte tőle – azt állapította meg, hogy „az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem szabályozta a magánszférához való alapjog és a gyülekezéshez való alapjog kollíziója esetén a kollízió feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit”.
Kép: eletforma.hu
Ez a kacifántos mondat azt jelenti, hogy esetenként összeütközésbe kerülhet a magánélethez és a gyülekezéshez való jog. Ez bizony előfordulhat. Miként más alapjogok ütközése is megeshet. Azért van a rendőrség, meg a bíróság, hogy a konkrét esetben, minden körülményt mérlegelve eldöntse, melyik alapjog korlátozható a másik javára. Ha meg rosszul dönt, arra van az Alkotmánybíróság, hogy az alkotmánysértő döntést megsemmisítse.
De ez a mese nem erről szól. Az AB döntésének napján azonnal ugrott Trócsányi László igazságügyi- és Pintér Sándor belügyminiszter, hogy bejelentsék, új gyülekezési törvényt készítenek elő. Hisz a jelenlegi gyülekezési törvényt "még a régi pártállami parlament fogadta el”- így Trócsányi. Az meg ugye már eleve csak rossz lehet.
Magas labdát adott az AB a hatalomnak. Le is fogják csapni. A mi utcáinkon rend lesz elvtársak!
Kép: vehir.hu
