Joghézag
2017. július 16. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Joghézag

Az Egyesült Államokban, ha megölsz valakit a Yellowstone parknak egy bizonyos részén, akár büntetlenül meg is úszhatod. A világ legrégibb nemzeti parkja ugyanis három különböző államhoz tartozik, ám van egy kis (?) 130 négyzetkilométeres része, ami jogilag a senki földje. Az amerikai Alkotmány szerint a vádlott követelheti, hogy abból az államból jelöljék ki az esküdtszék tagjait, ahol a tettét elkövette. Ezen a területen azonban nem lakik senki, így lehetetlen az eljárást alkotmányosan lefolytatni és ítéletet hozni. Minderre egy jogászprofesszor (ki más?) jött rá, ám a törvényt azóta sem módosították.

yello-flickr.jpg

Kép: flickr.com

Szerencsére az a joghézag, amely az MTVA lehallgatási botránya kapcsán a Kúria sokakat meglepő döntéséhez vezetett, legalább életeket nem követel.

Emlékezetes, hogy egy véletlen folytán lehallgatóberendezést találtak Vaszily Miklósnak, az MTVA vezérigazgatójának tárgyalójában. Egy beázás utáni javításnál a szerelők levették a kábelcsatorna fedelét, ekkor esett ki onnan egy mikrofon.

vaszily-nava_hu.jpg

Kép: nava.hu

A Nemzeti Nyomozóiroda helyszínelői követték a kábelek útját, mígnem egy fotó készítésére is alkalmas rögzítőberendezéshez jutottak el a vezérigazgató helyetteseinek szobáiban. Vas Imre üzemeltetési- és Enyedi Csaba adminisztrációs igazgatók ellen tiltott adatszerzés bűntettének gyanúja miatt meg is indították a nyomozást. (A két igazgató emiatt felmentését kérte az MTVA-tól.)

A nyomozást azonban a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette, mondván, a Btk. szerint ezt a bűncselekményt csak magánlakásban lehet elkövetni, irodában nem. A törvény idevágó szabálya így szól: „Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából… más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti… három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

maganlak-boon.jpg

Kép: Boon

Büntetőjogi alapelv, hogy a törvényt nem lehet kiterjesztően értelmezni. Vagyis nem lehet azt mondani, hogy az iroda ugyan nincs benne a törvény szövegében, de azért ezt a paragrafust most majd arra is alkalmazzuk.

Az is szabály, hogy ha a Btk. különböző bűncselekményeknél ugyanazokat a kifejezéseket használja, akkor azokon itt is, ott is ugyanazt kell érteni. Ebben az esetben a Btk. a magánlaksértés bűncselekményének helyszíneit ugyanúgy fogalmazza meg, mint a tiltott adatszerzését, vagyis ott is a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” kifejezések szerepelnek.

tiltott_adat-sg_hu.jpg

Kép: SG.hu

Az ügyészség tehát törvényesen szüntette meg a nyomozást, és jogi álláspontját a Kúria is helyesnek ítélte.

A Legfőbb Ügyészség már két ízben is jogalkotást kezdeményezett az ügy kapcsán. Álláspontjuk szerint ugyanis a tiltott adatszerzés elkövetésének lehetséges helyszíneit szélesebb körben kellene szabályozni.

A jogalkotás, vagyis a törvények módosítása a parlament hatásköre, ám ahhoz az is kellene, hogy a Trócsányi László vezette Igazságügyi Minisztérium megfogalmazza és előterjessze módosítási javaslatát.

trocsanyi-tenytar_hu.jpg

Kép: tenytar.hu

Úgy tűnik azonban, hogy amikor tényleg szükség lenne tőlük egy néhány soros szövegre, sok egyéb „hasznos” teendőjük mellett – a menekült kvóta megtámadása, a Velencei Bizottság bírálása, a polgári engedetlenség létezésének tagadása, a CEU- és a Civiltörvény megfogalmazása miatt – erre már nem futja az energiájukból.

De belátom, igazságtalan vagyok az igazságüggyel. Az amerikai professzor több mint egy évtizede hívta fel a törvényalkotók figyelmét a Yellowstone parkbeli joghézagra, és legjobb tudomásom szerint azóta sem történt más, mint hogy egy jó krimi született az ötletből.

Vajon kinek az irodáját kell még lehallgatni ahhoz, hogy végre megszülessen a törvénymódosítás?

lehallgatas-444.gif

 

A bejegyzés trackback címe:

http://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr4912668347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.17. 10:43:57

Azért nem hiszem, hogy az ügyészség ne találná meg a módját a gyilkos elítélésének, ha egyszer tényleg ezzel próbálkozna valaki.

"Az amerikai Alkotmány szerint a vádlott követelheti, hogy abból az államból jelöljék ki az esküdtszék tagjait, ahol a tettét elkövette."

Ha az adott terület egyik államhoz sem tartozik, akkor a vádlott eleve nem is kérheti, hogy onnan jelöljenek ki esküdteket, ui, az alkotmány nem területet, hanem államot említ. Már ha helyes a fordítás.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.17. 10:50:26

"legjobb tudomásom szerint azóta sem történt más, mint hogy egy jó krimi született az ötletből."

Kérlek, írd meg a szerző nevét és a könyv címét.

"Vajon kinek az irodáját kell még lehallgatni ahhoz, hogy végre megszülessen a törvénymódosítás?"

Orbán Viktorét, ki másét?

Kelly és a szexi dög 2017.07.17. 10:52:44

itt nincs joghézag, ez volt a jogalkotó akarata és kész...

Croma 2017.07.17. 11:17:19

Én sem látok joghézagot.

De nem látom az okot a magatartás pönalizálására. (A blogbejegyzés is adós javaslat megindokolásával). Mi a f.nének kell(ene) mindent pönalizálni? A magánélethez való jog nem csorbul, az üzleti és egyéb titkok büntetőjogilag is védettek.

Polgári jogi következményei valószínűleg lehetnek egy ilyen csúnya hallgatózásnak, de vonassa le a következményeket az érintett, ha egyáltalán akarja.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.17. 11:47:26

@Croma:

"Polgári jogi következményei valószínűleg lehetnek egy ilyen csúnya hallgatózásnak"

Mégis milyen alapon? Bizonyítható károkozás nem történt, még az sem tudható, mire használták fel a lehallgatás eredményeit. Azért nem lehet büntetni, mert ESETLEG kényes adatokat szerezHETTEK meg. Viszont az is eléggé egyértelmű, hogy cégek iráját lehallgatni szintén bűncselekmény, legalábbis a józan ész alapján. Marad tehát az, hogy a lehallgatóeszköz elhelyezését magát is büntetni kell(ene).

"De nem látom az okot a magatartás pönalizálására."

Ezzel az erővel a magánlakások lehallgatását sem kellene pönalizálni - jaj, de cuki szó (penalize). Hiszen ott is indíthat polgári pert a lehallgatott.

Én bizony igenis hatalmas joghézagot látok itt.

paragrafus 2017.07.17. 13:11:18

Én is mondanék egy (szerintem) joghézagot:
2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

24. § (1) A Kúria
c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
41. § A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs.
42. § (1) A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

Tehát ha a bíróságokra nézve kötelező a jogegységi határozat - vagyis az ítélkezésükben kötelesek azt alkalmazni -, akkor az a jogegységi határozat a bíróság ítéletén keresztül bizony a felekre kiterjedő hatállyal kötelező érvényű.
De ugyanezen törvény szerint - alaphelyzetben - a felekre nézve nincs kiterjedő hatálya a jogegységi határozatnak.
Ha a bíróságokra nézve kötelező a jogeygségi határozat alkalmazása, akkor azt - adott esetben - meg kell jeleníteniük az általuk hozott ítéletben.
Viszont ha a jogegységi határozatnak a felekre nézve kiterjedő hatálya nincs, akkor a bíróság az általa hozott ítéletben még csak nem is hivatkozhat rá, mert különben mégiscsak kiterjed a felekre (ha az ítéletbe belefoglalja)
Úgy viszont nem hivatkozhat a jogegységi határozatra az érintett bíróság és nem alkalmazhatja (úgy), hogy nem foglalja bele az ítéletbe....

Akkor most érvényes (és kötelező) a felekre nézve a jogegységi határozat, vagy sem?

Hofi erre azt mondaná: tiszta őrültekháza....

Bambano 2017.07.17. 13:39:57

szokás szerint helytelen jogértelmezés. ilyen az, amikor az ügyészség meg a kúria úgy csűri-csavarja a jogot, hogy a kenyéradó gazdáinak megfeleljen.

ha erre a passzusra hivatkozva nem lehet elítélni a bűnösöket, akkor keresni kell másikat. például az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt, amit az adatvédelmi hatóság is értelmezett, alkalmazott már.

az adatvédelmi hatóság állásfoglalása szerint nem lehet biztonsági kamerával folyamatosan megfigyelni a dolgozók munkáját. tehát adatvédelmi szempontból a lehallgatás, képkészítés, ami folyamatos megfigyelésnek minősül, törvénytelen.

ne mentsük már fel az ügyészséget, mikor nem csak a lóláb lóg ki, hanem az egész ló is.

Watchdog 2017.07.17. 16:55:02

Ezek után mi jár a két felmentett igazgatónak?

Croma 2017.07.17. 21:04:22

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Tessék nyugodtan látni, ettől szép szakma a jog. A Ptk. személyiségi jogsértéssel kapcsolatos részeit ajánlom a figyelmébe. Persze, ez is vethet fel érdekes kérdéseket.

Croma 2017.07.17. 21:13:40

@paragrafus: Próbáljon meg mondjuk perújítani arra hivatkozva, hogy a felülvizsgálati ügyében meghozott ítélet másnapján olyan jogegységi határozatot hoztak, amelyet alkalmazva más lett volna a per eredménye. Ugye, ugye? Pedig a jogegységi határozat - szerintem - ex-tunc hatállyal foglal állást abban a kérdésben, hogy miként kell (ett volna) helyesen alkalmazniuk a bíróságoknak a jogszabályt. Lehet, hogy szamárságot írok, de büntető ügyben a "jogorvoslat a törvényesség érdekében" adhat reményt, de polgári perben esélytelen a fél. A remény egyébként bűnügyben is halovány, mert a legfőbb ügyészt parttalan diszkréció illeti meg abban a kérdésben, hogy ellép-e a törvényesség érdekében. (nem állítom, hogy ez baj, de első pillantásra ugyanabban a hibában látszik szenvedni, mint anno a törvényességi óvás, ha még emlékszik rá valaki). No, ha ezekről írna valaki valami tudós dolgot a blogon...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.17. 21:21:40

@Croma:

Azért úgy elképzelem, mennyire másképp vélekednél, ha szoclib politikus irodájában találtak volna lehallgatót.

"ettől szép szakma a jog"

Fura egy ízlésed van. Nyilván a végrehajtó vagy a hóhér is el tudja magyarázni, miért szép szakma az övé.

Pár éve láttam egy riportot az utolsó magyar hóhérral, sajnos már nem emlékszem, hol. Az is valami olyasmit mondott, hogy szeretett emberekkel dolgozni.

Croma 2017.07.17. 21:42:07

@Croma: @Kovacs Nocraft Jozsefne:

Ne haragudjon, egyrészt nem személyeskedek még azzal sem, akit ismerek. Másodsorban csak azt tegezem, akivel együtt játszottam, együtt katonáskodtam, továbbá kollégám vagy elháltam. Harmadrészt tanultam a jogot, ebből élek és döntéseimben nem szokott befolyásolni ügyfeleim hite, színe, pártállása.

paragrafus 2017.07.17. 22:19:25

@Croma:
Igaz, én nem vagyok tudós, de ha már megemlítette a törvényességi óvást, akkor hadd mondjak valamit (valamelyest kapcsolódik a post témájához is)

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 431.§.-a:
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat

431. §. A legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg.

Mintha ebben a pontban a törvényességi óvás intézménye köszönne vissza:

Ezen törvényi pont alkalmazásakor a Legfőbb Ügyész gyakorlatilag diszkrecionális jogkörben jár el, mindennemű szabályozás hiányában saját maga dönti el szubjektív szempontok alapján, hogy mely ügyben, mikor és miért kíván élni ezzel a jogával. Vagyis szelektálhat minden jogi szabályozás hiányában az ügyek között a saját egyéni belátása alapján. Ez a diszkrecionális jog, amelyet ez a törvényi pont biztosít a Legfőbb Ügyész számára, lehetővé teszi – adott esetben – törvénysértő ítéletek hatályban maradását, mert a Legfőbb Ügyészt semmi sem kötelezi arra, hogy valamennyi esetleges törvénysértő döntést megtámadjon. Ugyanis ez a jog csak joga a Legfőbb Ügyésznek és nem kötelessége. Ha saját hatáskörben úgy dönt, akkor akár megteheti azt is, hogy nem él ezzel a jogával. Egyetlen egy ügy kapcsán sem. És azt, hogy mikor, milyen szempontok alapján élhet ezzel a jogával, egyedül és kizárólagosan ő maga döntheti el, ebben a saját egyéni álláspontján kívül semmi sem korlátozza, semmi sem szabályozza. Amennyiben pedig úgy dönt, hogy alkalmazni kívánja ezt a jogát, akkor még csak kötelezettsége sincs arra, hogy megindokolja, miért és melyik ügyet választotta ki ezen jogának gyakorlása terepéül.
Mindezeken felül abból a szempontból is súlyosan aggályos a Legfőbb Ügyész ezen diszkrecionális joga, hogy még csak határideje sincs annak, hogy meddig élhet ezzel a jogával. Ami által az érintett feleket folyamatos jogbizonytalanságban tarthatja, hiszen rajta kívül senki sem tudja és nem is tudhatja, hogy ha alkalmazni kívánja ezt a törvényi pontot, akkor ezt mikor kívánja megtenni. Ráadásul – adott esetben – jogerősen lezárt, a felek számára végérvényesen befejezett ügyeket bármikor, akár évekkel később is megbolygathat.
Nem tudni ebből a törvényi pontból azt sem, hogy amennyiben a Legfőbb Ügyész él ezzel a jogával, akkor az az eljárásban részt vevő bármelyik, valamelyik félre nézve előnyös lesz-e, avagy hátrányos. A Legfőbb Ügyész ezen döntésébe a felek nem szólhatnak bele, még az érintettség okán sem és jogorvoslattal sem élhetnek a Legfőbb Ügyész döntésével szemben. Különösen aggályos alkotmányjogi szempontból az a körülmény, hogy míg az érintett felek egyikét sem illetik meg további jogorvoslati lehetőségek, addig az eljárásban nem érintett és nem részt vevő Legfőbb Ügyész ezt megteheti. Úgy, hogy nem köteles indokolni azt sem, hogy miért és mi alapján választotta ki azt az ügyet, amely esetében élni kíván ezzel a jogával, ill. a másik ügyet miért mellőzi, amellyel szemben – adott esetben – ugyanúgy felléphetne ezen jogosítványát érvényesítve.
A Legfőbb Ügyész ezen törvényi jogosultsága sérti a fél Alkotmányt. Leginkább és legelőször a jogállamiság követelményét. Ezen felül sérti a tisztességes eljárás elvét, a bírósághoz fordulás alapelvét, a felek jogorvoslathoz való jogát, a felek önrendelkezési jogát, a felek emberi méltóságát, a bírák függetlenségének alapelvét.
Mindezek túlmenően a Legfőbb Ügyészt megillető speciális jogorvoslatban vegyül a jogegységi és a jogorvoslati funkció, miközben egyiknek sincsenek meg az alkotmányos feltételei. A jogorvoslati funkció keretében míg a Legfőbb Ügyész szabad belátása szerint él ezzel a jogával, holott az eljárásnak nem résztvevője egyik oldalról sem, addig az érintettek felek egyikét sem illeti meg ez a jog.
Amennyiben viszont jogegységi döntésre irányul a Legfőbb Ügyész ezen jogosultsága, akkor ilyen esetben nem tudja megtörni az adott konkrét ügyre vonatkozóan a jogerőt és nem változtatja meg annak eredményét.
A törvényesség érvényre juttatása keretében is nagyon komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel a Legfőbb Ügyész ezen jogosítványa kapcsán. Ugyanis a Be.431.§.-ában biztosított jogosultság önmagának mond ellent akkor, amikor ennek érvényesíthetősége kizárólagosan a Legfőbb Ügyész szubjektív döntésétől, fellépésétől függ.

Általánosságban is és konkrét egyedi ügyeket tekintve is rendkívül súlyos eljárás a büntetőeljárás, hiszen emberi sorsok, életek dőlnek el, amelyek az érintettek további életére jelentős kihatással lehetnek. Éppen ezért a büntetőeljárásban fontos személyi és anyagi érdekek foroghatnak kockán. Erre tekintettel alkotmányjogi szempontból rendkívül aggályos egy konkrét személyre bízni és alapítani a Be.431.§.-ára alapítottan történő speciális jogorvoslatot. Még akkor is, ha ez a személy maga a Legfőbb Ügyész. Akinek ez a jogosultsága nélkülözi a jogorvoslati jog legelemibb alkotmányos garanciáit is.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.17. 22:48:32

@Croma:

A neten, fórumokban és a blogoszférában a tegezés a default. Ha ide belépsz, akkor Romanum venio, ieiuno Sabbato; hic sum, non ieiuno. Vagy ha jobban fekszik a mai lingua franca: When in Rome, do as the Romans do.

Ha személyeskedések érezted, akkor megkövetlek: nem állt szándékomban személyeskedni veled.

"döntéseimben nem szokott befolyásolni ügyfeleim hite, színe, pártállása."

Ezt szívesen elhiszem, itt azonban nem vagy döntési helyzetben. Pusztán magánemberként nyilvánultál meg, magánvéleményt közöltél, hiszen szakmailag semmilyen formában nem vagy érintett az ügyben. (Ha az lennél, nyilván nem írnál róla ide vagy máshová.) Márpedig egy jogásznak is lehetnek politikai preferenciái, és azok tükröződhetnek is a magánvéleményében.

Bambano 2017.07.18. 21:19:40

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Másodsorban csak azt tegezem, ... elháltam.": ne nyafogj, randira hívott :P :P :P

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.18. 21:40:22

@Bambano:

Télleg! Minő szofisztikált udvarlás! :D