Késsel a zsebedben ütsz meg? Akkor lelőlek!
2012. július 03. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Késsel a zsebedben ütsz meg? Akkor lelőlek!



Az Országgyűlés elfogadta az új Büntető törvénykönyvet (Btk.), az már csak a kihirdetésre vár, hogy aztán egy esztendő múlva hatályba lépjen. Több lényeges újdonság mellett talán az egyik legfontosabb változtatás az a paragrafus, amely újonnan szabályozza a jogos védelmet.
Forrás: Richpoi Hírek

A most hatályban lévő Btk. szerint „nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.”
Közbevetőleg megjegyzem, hogy miért helytelen, amikor akár a sajtóban, akár a közbeszédben „jogos önvédelemről” beszélnek. Az idézett törvényszövegből egyértelműen kiderül, hogy nem csak „önmagamat” védhetem meg jogosan, hanem más személyt, más személy javait, vagy akár a közérdeket is. Ezért a helyes kifejezés a „jogos védelem”. A lényeg azonban nem ez.
Az új Btk. úgynevezett „törvényi vélelmeket” iktatott be a jogos védelem fogalmába. De mi az a „törvényi vélelem”? Ez egész röviden azt jelenti, hogy a törvény előír egy feltételezést, amelyet megvalósultnak kell elfogadni. Az új Btk. szerint, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan jogtalanul megtámadnak akár nyilvános, akár nem nyilvános helyen, azt eleve úgy kell tekinteni, minta a támadás a megtámadott személy életének kioltására, magyarul a megölésére irányult volna. Ilyenkor a megtámadott védekezhet akár úgy is, hogy megöli a támadóját. A bíróság tehát nem vizsgálhatja, hogy valójában mi történt, nem vizsgálhatják az eset összes körülményét, és azt sem, hogy szükséges és arányos volt-e a megtámadott személy védekezése. A törvény alapján a bíró az ilyen körülmények között megtámadott személyt nem büntetheti meg.
(Oskar Zenkert & Andreas Szilasi)


Nézzük a címben jelzett diszkós példát. Éjszakai szórakozás közben két fiatal összevész, az egyik belerúg a másikba. Ez egyértelműen támadásnak minősül. A támadónak van egy kés a zsebében. Nem szúr vele, nem veszi elő, a sértett azt sem tudja, hogy kés van a támadójánál, és mégis – a törvényi vélelem alapján – a támadó „felfegyverkezettnek” számít. A Btk. egy másik paragrafusa szerint ugyanis, aki ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál, az felfegyverkezve követi el a bűncselekményt. Nem vitás, hogy a kés az élet kioltására alkalmas eszköz. A mi támadó fiatalemberünk kést szokott magánál tartani, hogy ha verekedés tör ki egy diszkóban, azt akár használja is. Jelen esetben tehát a bíró nem mérlegelhet semmit, hiszen a támadás nyilvános helyen, éjjel, felfegyverkezve történt. Mi a végeredmény? Egy rúgásért valaki az életével fizetett, és aki megölte, büntetlenül megtehette.
És ez csak egyetlen példa az új Btk.-ból, de – sajnos – több is található benne. Lesz miről írni ebben a rovatban.
Megjelent a 2012. július 01.-i lapszámban

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr827442310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Petimami 2012.07.06. 20:58:29

Számomra elég félelmetes :((