Pirruszi győzelem Diadal, vagy vereség?
2012. július 14. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Pirruszi győzelem Diadal, vagy vereség?


(fotó: http://tarsasjatekok.freeblog.hu/categories/gondol/)
 


A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Klubrádió ügyében hozott elsőfokú ítéletet. Ez a mostani per a Klubrádiót megillető 92,9 MHz-es frekvencia sorsáról szól. Vajon nagyon pesszimista – vagy inkább realista - vagyok-e, amikor a Klubrádió teljes erkölcsi győzelmét pirruszi győzelemnek nevezem?
A Klubrádió és a Médiatanács között immáron két éve folyik a huzavona arról a 92,9 MHz-es budapesti frekvenciáról, melynek használati jogát a Klubrádió még 2010-ben nyerte el, ám az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa nem volt hajlandó a műsorszolgáltatási szerződést a győztes pályázóval, a Klubrádióval megkötni.
Mielőtt belemerülnénk a részletekbe, tisztáznunk kell valamit. Nem csak a joghoz nem értők, de a jogászok számára is lassan áttekinthetetlenné válnak azok a perek, amelyek a Klubrádió és a Médiahatóság között folynak. Ezért most nem ejtünk egyetlen szót sem a 95,3 MHz-es frekvenciáról, melyen a Klubrádió jelenleg (még) hallgatható, kizárólag arról a 92,9 MHz-es frekvenciáról lesz szó, amelyen a Klubrádió - annak ellenére, hogy jogerős bírósági ítélet ismerte el az igazát - immáron két éve nem tud megszólalni
Melyek voltak azok a vitás kérdések a Klubrádió és a Médiatanács között, melyeket a perben el kellett dönteni? 
(Fotó: Hir24)
Az első vitatott kérdés az volt, hogy vajon van-e a Médiatanácsnak szerződéskötési kötelezettsége, magyarul, köteles-e a pályázat nyertesével megkötni a műsorszolgáltatási szerződést. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság megállapította, hogy igen, a Médiatanácsnak vanilyen kötelezettsége, azaz jogellenesen járt el akkor, amikor nem kötötte meg a Klubrádióval a szerződést.
A következő vita a felek között arról szólt, hogy vajon a nyertes pályázó szolgáltathat-e párhuzamosan két frekvencián, vagyis a most is hallható 95,3 MHz-en és emellett, egyidejűleg a megnyert 92,9 Mhz-en. A vita valójában teljesen fölösleges és értelmetlen volt, hiszen fel sem merült, hogy a Klubrádió két frekvencián akarna műsort sugározni. Ennek nem csak, hogy semmi értelme nem lenne, de a Klubrádió vállalta is, hogy – az eddig jól bevált és alkalmazott gyakorlatnak megfelelően – a megadott határidőn belül (ez általában 180 nap) megszünteti a műsor sugárzását a 95,3 MHz-es frekvencián. Ha a Médiatanácsnak efelől mindennek ellenére kétségei voltak, akkor köteles lett volna egyeztetni a Klubrádióval, mondta ki mind az első-, mind a másodfokú bíróság. Ha ebben a kérdésben valakit mulasztás terhel, az a Médiatanács.
Vitatott kérdés volt még a perben az is, hogy vajon a Médiahatóság közléseit hatósági határozatnak, avagy egyszerű „jognyilatkozatnak” kell-e tekinteni. Ez azért nem mindegy, mert ha csupán jognyilatkozatról van szó, akkor az ilyen nyilatkozatok nem lehetnek ellentétesek a jogszabállyal. A bíróság – ugyancsak mindkét fokon – kimondta, hogy a Médiahatóság közlései nem tekinthetőek hatósági határozatnak, amiből egyenesen következik, hogy ezek a jognyilatkozatok törvénybe ütköztek. Ezért semmisnek tekintendők, vagyis olyanok mintha soha nem is léteztek volna.
Összegezve tehát a Fővárosi Ítélőtábla valamennyi, a perben vitatott kérdésben a Klubrádió javára döntött.
Így persze joggal merül fel a kérdés, hogy a másodfokú bíróság miért helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és miért kötelezi az első fokot új eljárásra? Ezt még annyira sem lesz könnyű megérteni, mint az eddigieket.
A Fővárosi Ítélőtábla kizárólag azért döntött így, mert az elsőfokú bíróság a szerződés létrehozásakor - értelemszerűen - azt a jogszabályt alkalmazta, amelyik akkor hatályos volt. Időközben azonban a törvényt megváltoztatták. A jelenleg érvényes törvény azt írja elő, hogy a Médiahatóságnak a pályázat győztesével úgynevezett „hatósági szerződést” kell kötnie. Ne bonyolódjunk most bele, hogy mi a különbség a hatósági és a „normális” szerződés között, fogadjunk el annyit, hogy formailag és – részben – tartalmilag nem teljesen azonos a kettő.
Most tehát az elsőfokú bíróságnak meg kell ismételnie saját eljárását, de csak és kizárólag abban a részében, amelyben a felek közötti szerződést létrehozta. Minden egyéb – eddigi vitás kérdés –a Klubrádió javára már jogerősen eldőlt.
Ezért neveztem a Klubrádió erkölcsi győzelmét pirruszi győzelemnek. Mint ismeretes, ez a kifejezés a pirruszi csatára utal, ahol olyan sokan estek el, hogy győzelmi ünnepség helyett gyász és jajgatás kísérte a győztes csapat útját.
A Klubrádiósok minden vitatott kérdésben nyertek, ám még mindig nem élvezhetik győzelmük gyümölcsét. Még mindig nem sugározhatnak ugyanis a 92,9 MHz-es frekvencián. Miért is nem? Azért, mert a jogszabályokat - szinte percről percre - úgy változtatják, hogy azokat visszamenő hatállyal is alkalmazni kelljen. Azért, mert ebben az országban manapság a jogbiztonságnak a lehelete sem érződik. Belőlem persze a jogász beszél. Idéznék azonban - persze név nélkül - egy „laikust”, aki a perről szóló cikkhez a következő kommentárt fűzte: „Ha a bíróság a kereset  időpontjában hatályos törvények alapján érvényesnek tekintette és ennek alapján LÉTREHOZTA a szerződést, akkor nem vehette figyelembe KÉSŐBB hozott törvényeket. Hacsak a bíróság nem képes a jövőbe látni!”

(A szerző egyéb írásai olvashatók a Hir24-Blog24-JogÁsz blogon is)
 

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr937442360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.