Mit tehet az elnök? Mit lehet az elnökkel tenni?
2012. július 31. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Mit tehet az elnök? Mit lehet az elnökkel tenni?

Megjelent a Vasárnapi Hírek 2012. július 29.-i lapszámban
Az alább közzétett nyílt levél előzménye köztudott: az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette azt a törvényt, amelynek alapján több mint kétszáz bírót felmentettek tisztségéből. Az Ab ugyanakkor azt is kimondta, hogy döntése révén a bírák szolgálati jogviszonya automatikusan nem áll helyre. Ezért az érintett bírák levélben fordultak a köztársasági elnökhöz:
„Dr. Áder János úrnak
Magyarország Köztársasági Elnökének Budapest
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az Alkotmánybíróság a 33/2012. (VII. 17.) Ab határozatával megállapította, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 90. § ha) pontja, valamint a 230. §-a alaptörvény-ellenes, és e rendelkezéseket hatályba lépésük napjára visszaható hatállyal – 2012. január 1. napjával – megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában kimondta, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya az alkotmánybírósági döntéssel automatikusan nem áll helyre.
A Bjt. 89. § c) pontja szerint a bíró szolgálati jogviszonya a köztársasági elnök felmentésről szóló határozatával szűnik meg. Az érintett bírák felmentéséről szóló 96/2012. (V. 2.) és 155/2012. (VII. 6.) KE határozatok a fentiek szerint megsemmisített törvényi rendelkezéseken alapulnak.
Az Alkotmánybíróság határozatának joghatása az, hogy minden bírói szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó köztársasági elnöki felmentő határozat, valamint munkáltatói döntés alaptörvény- ellenes, tehát joghatás kiváltására alkalmatlan. A felmentő határozat olyan közjogi aktus, amely az Alkotmánybíróság határozata következtében közjogilag érvénytelen.
Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a köztársasági elnök, aki Magyarország államfője, és aki kifejezi a nemzet egységét, „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvét kirívóan sértő jogállapot fenntartását jelentené a nem létező törvényi rendelkezésen alapuló köztársasági elnöki határozatok hatályban tartása.
A kifejtettek alapján kérjük Elnök Urat, szíveskedjen visszavonni a bírák felmentéséről szóló határozatait.”
A bírák a levelet július 27-én, pénteken juttatták el a Sándor-palotába. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés: vajon mit tehet, mi tesz majd Áder János? Az alkotmányos és törvényes megoldás természetesen az lenne, amit a bírák kértek. És ha Áder János mégsem így dönt? Lesz-e, lehet-e a magyar jogrendszerben ennek valamilyen következménye? Létezik-e Magyarországon a bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárás – vagyis az a fajta „impeachment” amelyet Clinton elnök ügyében ismerhetett meg a hazai olvasó?
Bizony, létezik, még ha nem is ez a neve. Az Alaptörvény 13. cikke rendelkezik erről. Kimondja, hogy amennyiben a köztársasági elnök tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja tisztségétől való megfosztását. A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának (titkos) szavazata szükséges. A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a szándékos jogsértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
Igazi jogállamban ez így működik. Mondom, igazi jogállamban.

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr527442366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.