Dehogy nincs. Van, de minek? Mert mit ér az az ítélet, amelyet nem hajtanak végre? Mennyit ér az a kötelező jogelv, hogy a bíróság jogerős ítéletét végre kell hajtani? Mit várjunk az „egyszerű” polgártól, ha azt látja, mindez nem több mint írott malaszt?

Nem kell nagyon mélyen kutakodnunk az emlékezetünkben ahhoz, hogy számos, végre nem hajtott bírósági döntést találjunk. És most nem is azokra az ítéletekre gondolok, amelyeknél az adós csődöt jelent, a vállalkozó felszívódik, a céget felszámolják, bár manapság ezekből is van jócskán. Olyan bírói döntésekről van szó, amelyeket az érintett személy, vagy szervezet szándékosan, tudatosan, jogellenesen nem teljesít.

[caption id="" align="alignleft" width="150"] Hir24.hu[/caption]

Gondoljunk csak a Klubrádió kálváriájára, ami 2011-ben kezdődött és valójában a mai napig sem ért véget. A rádió két különböző frekvenciára pályázott. A médiatanács két éven keresztül próbálkozott a legnyakatekertebb megoldásokat kitalálni azért, hogy kijátssza a bírósági ítéleteket. Csak 2013 márciusában „adta fel” a küzdelmet. A harmadik jogerős ítélet után immár kénytelen volt megkötni a 95,3 MHz-es frekvenciára vonatkozó szerződést a Klubrádióval. A rádió által a már 2010-ben elnyert 92.9 MHz-es, úgynevezett közösségi frekvenciára azonban mind a mai napig nem kötötte meg a sugárzási szerződést, holott a Fővárosi Ítélőtábla az április végén meghozott jogerős ítéletével erre kötelezte. Igaz, még csak szeptember van, miért is sietnének? Az elmúlt csaknem öt hónap nem volt elegendő arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala „tanulmányozza az ítéletben foglaltakat és nyilvánosságra hozza álláspontját.”

„Kérem, ne pazarolja az adófizetők pénzét, ne pereskedjen tovább, és ne akadályozza meg, hogy a polgárok megtudhassák, mire költi az MTVA a pénzüket.” Így kezdődik az a petíció, melyet az internetes hírportál, az atlatszo.hu írt Böröcz Istvánnak. A petíció azért született, mert az MTVA vezérigazgatója egyszerűen nem hajlandó végrehajtani azokat a jogerős ítéleteket, amelyek őt a közérdekű adatok kiadására kötelezik. A Fővárosi Ítélőtábla legutóbb a „Marslakók” című sorozat esetében kötelezte az MTVA-t, hogy adja át a sorozat költségeiről szóló dokumentumokat és a műsor megszüntetéséről szóló szerződést az atlatszo.hu részére. A határidő eltelt, az MTVA az adatokat nem adta ki.

[caption id="" align="alignright" width="306"] Titkos adatok - szarweb.hu[/caption]

Ugyancsak jogerős ítélet szól arról, hogy az MTVA köteles kiadni azt a szerződést, amelyet Várhegyi Attila, volt szolnoki polgármester cégével kötött. Az ítélet óta több hónap telt el – eredménytelenül. Az MTVA változatlanul „üzleti titokra” hivatkozik, annak ellenére, hogy a bíróság többször kimondta: „az üzleti titok védelménél előrébb való a közpénzek nyilvánosságára vonatkozó elv”.

Az atlatszo.hu annak érdekében is keresetet nyújtott be a bírósághoz, hogy a nyilvánosság megismerhesse azt a 2012. novemberében készült szándéknyilatkozat, melyet az E.On elnök-vezérigazgatója és Orbán Viktor írt alá. Első fokon megnyerték a pert. Várjuk a folytatást, de attól tartunk, balsejtelmeink nem alaptalanok.

Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos pert vesztett Tátrai Miklóssal szemben, mert valótlan állításaival megsértette a Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának személyiségi jogait. Két hónap késéssel ugyan átutalta azt az összeget, amit a bíróság kártérítésként megítélt, bocsánatot viszont nem kért tőle, holott az ítélet erre is kötelezte. Meggyes Tamás rajta is túltett. Őt 95 ezer Ft kártérítésre kötelezte a bíróság, mert egy újságcikkben hamis tényeket állított Nyíri Attila, MSZP-s önkormányzati képviselőről. A volt esztergomi polgármester tavaly november óta nem fizette ki az ítéletben megítélt összeget. Egyelőre a végrehajtó sem járt sikerrel: az Országgyűlés hivatala mostanáig nem tiltotta le Meggyes fizetéséből a Nyíri Attilának járó pénzt.

Budait meg lehet bírságolni, Meggyes fizetéséből előbb-utóbb le kell vonni a tartozását. De mit lehet tenni magával az állammal, vagy anak hivatalaival, ha azok szegülnek szembe a bírósággal, a bíróság ítéletével? Ilyenkor a jog „hatalma” véget ér. A jogrendszerben nincs olyan kényszerítő eszköz, amellyel egy ilyen képtelen helyzetet orvosolni lehetne. Hiszen egyetlen jogalkotó sem feltételezheti, hogy éppen az állam, vagy annak egyik szerve szabotálná a törvényes jogrend letéteményesét, a bíróságot.

Nem véletlen, hogy az interneten ilyen kommentek jelennek meg: „nem tisztelem a törvényt, nem tisztelem az alkotmányt”.  Hogyan is tisztelnék, amikor ezeket a híreket olvassák állami szervezetekről, politikusokról, az ország „nagyjairól”. Hiszen jól tudjuk: fejétől bűzlik…

[caption id="" align="aligncenter" width="288"] nlcafe.hu[/caption]