A Nők Lapja café készített egy összeállítást: kinek mi a véleménye arról az esetről, amikor egy gazda fagyállót öntött a borába azért, mert azt egy tolvaj rendszeresen fosztogatta. A tolvaj a fagyállótól meghalt, de több olyan személy is kórházba került, akik a tolvajtól vettek, vagy kaptak a borból.

[caption id="" align="aligncenter" width="291"] Kép: boraszportal.hu[/caption]

A vélemények - természetesen - megoszlottak.

"Sokak szerint bármit megérdemel egy tolvaj, még a kínhalált is, mások szerint viszont nincs jogunk kioltani egy ember életét, hacsak nem tör a miénkre. Vajon milyen eszközei vannak egy végsőkig elkeseredett áldozatnak, ha nem akar maga is bűnelkövetővé válni? Különvélemények a vácszentlászlói mérgezés nyomán."

Engem is felkértek a véleményem megírására. Most - önző módon - csak azt másolom ide, a többieké a Nők Lapja café oldalán olvasható.

Amit én gondolok erről:

Dr. Sándor Zsuzsa jogász:5-től 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat

A különböző közösségi fórumokon vita indult: vajon hivatkozhat-e jogos védelemre a gazda. Ami még ennél is szomorúbb képet fest a hozzászólók véleményéről: a téma kapcsán az internet azonnal cigányellenes, rasszista megjegyzésekkel lett tele, noha a hírekből még azt sem lehetett tudni, ki volt a tolvaj. A többség álláspontját úgy lehetne összegezni: úgy kell a tolvajnak, minek lopott.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) sokkal tágabb teret enged a jogos védelemnek, mint elődje. De azt még a mostani szabályozás sem teszi lehetővé, hogy egy ilyen esetben valaki halállal bűnhődjék azért, mert lopott. Lopásért akkor sem járt halál, amikor a halálbüntetés még létezett a magyar jogban.

A Btk. ugyanis így fogalmaz: „nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.”
Esetünkben a védekezésnek számtalan más módja lehetett volna. Például a gazda nem mérgező fagyállóval, hanem valami olyan anyaggal rontja el a bort, amitől az ihatatlan lesz, de senki halálát nem okozhatja. Vagy: a pincéjét úgy zárja le, vagy olyan riasztót szerel az ajtóra, ami megakadályozza a betörést.

A meglopott gazda tehát nem hivatkozhat jogos védelemre. Tette – ha bebizonyosodik – emberölés bűntettének is minősülhet. Ehhez a minősítéshez persze számos körülményt kell vizsgálni az illető pontos célján túl: valóban beletette a mérget a borba, sokat tett-e bele, tudta-e, hogy ez a mennyiség halált okozhat?
Ha minderre a kérdésre a perben igen lesz a válasz, büntetése 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés lehet. A büntetés kiszabásakor nyilván enyhítő körülményt jelent, hogy rendszeresen fosztogatták a tulajdonát. De fel nem menthetik!