„Akkor én most költözöm”
2017. augusztus 19. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

„Akkor én most költözöm”

Tátrai Miklós kezdte így a héten írt blogbejegyzését, amikor megkapta börtönbehívóját. „Császy dr. egy hónap múlva csatlakozik a klubhoz” – tette hozzá.

tatrai-atv.jpg

Tátrai Miklós Kép: ATV

Hogy hogyan jutott el idáig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egykori vezérigazgatója és a társaság volt értékesítési igazgatója, az nem minden tanulság nélküli történet. Már csak azért sem, mert az állítólagos bűncselekményt kilenc évvel ezelőtt, 2008-ban követték el – már ha elkövették. Bár nem ez a sztori lényege, de azért ide kívánkozik, hogy annak a „hűtlen kezelésnek”, ami miatt elítélték őket, 10 év az elévülési ideje, a jogerős ítélet pedig 9 év elteltével született meg. Vajon Strasbourg szerint ez megfelelne a „tisztességhez tárgyaláshoz való jog” emberi jogi követelményének?

ejeb-atv.jpg

 Kép: ATV

A „baj” akkor kezdődött, amikor az állam képviseletében eljáró MNV 2008-ban egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. És akkor folytatódott, amikor Schiffer András, az LMP akkori frakcióvezetője „hivatali visszaélés” gyanúja miatt feljelentést tett Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök ellen. Tátrai és Császy végzetesnek bizonyult hibát követett el: nem vallottak Gyurcsány ellen, ezért azt az eljárást meg kellett szünteni.

tatrai-csaszy-gyurcsany-24_hu.jpg

Gyurcsány tanúként, Tátrai, a háttérben Császy  Kép: 24.hu

Az Alkotmánybíróság 2011-ben nyilvánította alkotmányellenesnek, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) önkényesen helyezhessen át ügyeket a kedve szerint kijelölt bíróságokra. A nyomozó hatóság 2012. július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai és társai ellen, és néhány nap múlva az ügy már a Szolnoki Törvényszéken landolt – a Fővárosi Törvényszék „túlterheltsége” miatt. (Tisztességes tárgyaláshoz való jog?)

hando-gondola_hu.jpg

Handó Tünde, az OBH elnöke  Kép: Gondola.hu

A Szolnoki Törvényszék – meglehetősen hiányos bizonyítási eljárás alapján – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst 4, Császy Zsoltot bűnsegédként 3 év 6 hónapi börtönre ítélte.

A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla csaknem 40 oldalon keresztül sorolta az elsőfokú ítélet hiányosságait, majd a tényállást kiegészítve és helyesbítve Tátrai és Császy mellett felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt is.

szeged-haon.jpg

Szegedi Ítélőtábla  Kép: Haon

Ha a bíróság valakit első fokon elítél, majd a másodfok felmenti (vagy fordítva) harmadfokú eljárásra van lehetőség. Az ügyész fellebbezése folytán így került Tátray és Császy ügye a Kúriára.

Nem fárasztanám az olvasót bonyolult jogi okfejtésekkel, csak annyival, amennyi feltétlenül szükséges annak megértéséhez, miért tartom elképesztőnek, a Kúria bűnösséget kimondó ítéletét. Egy harmadfokú eljárásban nem lehet sem bizonyítást felvenni, sem a már meglévő bizonyítékokat a korábbi bíróságtól eltérően mérlegelni és végképp nem lehet olyan ítélet-részhez hozzányúlni, amely már jogerős. Ha a Kúria csak részben találja megalapozatlannak  a korábbi ítéleteket, két dolgot tehet: az iratok alapján helyesbíti azt, vagy egy már megállapított tényből eltérő következtetést von le. Ha meg végképp megalapozatlannak ítéli, akkor csak a hatályon kívül helyezés a törvényes megoldás.

Nem lehet azonban iratellenesnek tekinteni olyan megállapítást, amelyik két tanú elfogadott vallomásán alapul. Márpedig a Kúria ezt tette. Ezt hívják „felülmérlegelésnek”, ami tilos.

Az ügy harmadrendű vádlottja Markó Andrea volt, akinek a felmentése Szegeden jogerőssé vált. Ez azonban nem zavarta a Kúriát abban, hogy egy vele kapcsolatos tényállás-részt is – a törvényi tilalom ellenére - kiegészítsen. Példákból most elég ennyi.

kuria-index_hu_1.jpg

Kúria  Kép: Index.hu alapján

A Kúria – ahhoz, hogy kimondhassa Tátrai és Császy bűnösségét – éppen olyan hibákat vétett, mint amilyeneket a Szegedi Ítélőtábla eljárásában kifogásolt. Mindössze annyit változtatott – a szerinte is megalapozatlan – Szolnoki Törvényszék ítéletén, hogy mindkét vádlott büntetését 1-1 évvel mérsékelte.

Ez a „gesztus” igazán megható! Én pedig jogászként leemelem nem létező kalapom az előtt a jogi bűvészkedés előtt, amellyel a Kúria eljutott a vádlottak bűnösségének kimondásához.

buvesz-blikk.jpg

Kép: Blikk

(Vasárnapi Hírek)

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr6412763440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paragrafus 2017.08.20. 21:45:26

A Szegedi Ítélőtábla a másodfokú, bűncselekmény hiányában történt felmentését, a vád szerinti elkövetéskor hatályos, az 1978. évi IV. törvény alapján mondta ki. Az ügyészség a másodfellebbezésében arra kérte a Kúria álnevű Legfelsőbb Bíróságot (aminek elképesztő módon helyt adtak), hogy ne az "elkövetéskor" hatályos 1978. évi IV. törvény alkalmazza, mint ahogy azt a Szegedi Ítélőtábla tette, hanem az elbíráláskor hatályos, 2012. évi C. törvényt. Tehát a Legfelsőbb Bíróság más törvény alapján járt el, mint amilyen törvény alapján eljárt - egyébként helyesen - a Szegedi Ítélőtábla.
Hozzáteszem: alkotmányos jogelv, hogy mindig az elkövetéskor hatályos jogszabályok alapján kell eljárni. Ha időközben változik az alkalmazott törvény, akkor az új törvényt csak akkor lehet alkalmaznia a bíróságnak, ha az a vádlottak számára kedvezőbb, mint a korábbi. Ez esetben azonban nem így történt.

paragrafus 2017.08.20. 21:49:26

A Legfelsőbb Bíróságnak ez volt az egyik nagyon súlyos, eljárási törvénysértése. Ugyanis nemhogy nem alkalmazhatta volna ezt a 2012-es törvényt, de az ügyézség ezirányú kérelmének nem is adhatott volna helyt. Alapból el kellett volna utasítania. A 2012-es törvényt sehogysem lehetett volna alkalmazni egy 2008-as esemény kapcsán. Ez vastagon kimeríti a visszamenőleges hatály tilalmát. Amely önmagában is már alkotmányellenes.

paragrafus 2017.08.20. 22:24:25

És bár a törvény - általánosságban - gyakorlatilag minden bűncselekmény vonatkozásában lehetővé teszi a kísérlet büntethetőségét, ennek ellenére - szigorúan alkotmányjogi szempontból - álláspontom szerint egyes bűncselekmények esetén, pl. a vagyon elleni bűncselekmények kapcsán jogi értelemben értelmezhetetlen a kísérlet, mint bűncselekményi kategória.
Hogy ezt a konkrét ügyre vonatkoztassam:
A Legfelsőbb Bíróság arra alapozta az ítéletét, hogy a Btk.376.§. szerint a hűtlen kezelést az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. - Ebben leginkább az zavar, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletéből nem olvasható ki, hogy a "kísérlet" körében hogyan értelmezhető "az ebből folyó kötelességének megszegése"?

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2017.08.21. 09:29:41

@paragrafus: De, azt hiszem ebben nem volt hiba. A hűtlen kezelés tényállása és büntetési tétele nem változott, viszont a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kedvezőbb az új törvényben. Ilyenkor lehet az újat alkalmazni. Ami pedig a kísérletet illeti, az eredmény elmaradása miatt elvileg lehet kísérlet. A baj inkább ott van, hogy a hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, és szándék meg sehol. Nem beszélve az orbitális eljárási hibákról.

Aurora86 2017.08.21. 15:05:02

Hol lehet elolvasni a II. és III. fokú, ítéleteket? Azokat elolvasva született a fenti cikk, vagy csak a sajtóból?

Aurora86 2017.08.21. 15:06:53

@paragrafus: borzasztóan nagy hülyeségeket tudsz írni. Kifejezetten kötelező az új törvényt alkalmazni, ha az kedvezőbb, márpedig kedvezőbb.

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2017.08.21. 16:15:50

@Aurora86: A Kúria ítéletéből, nem a sajtóból.