A puding próbája
2018. június 18. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

A puding próbája

Szokatlanul hosszú előkészítés után és szokatlanul hosszú időt hagyva a felkészülésre, július 1-jén hatályba lép az új Büntetőeljárási törvény, a Be. Persze csak nálunk szokatlan mindez, mert ez máskor is így lenne normális. Az előjátékhoz tartozik, hogy a Navracsics Tibor igazságügyminisztersége idején megbízott, nem kis koponyákból álló kodifikációs bizottságot a hivatalba lépő új miniszter, Trócsányi László tanácsadó testületté fokozta le, és saját minisztériumán belül új bizottságot hozott létre.

trocsanyi-sztarklikk.jpg

Trócsányi László    Kép: Sztárklikk

Az új Be-ről eddig jóformán csupán Magyar György ügyvéd vészkiáltásai jutottak el a széles publikumhoz, azzal riogatva mindenkit, hogy az új Be. szerint az úgynevezett előkészítő eljárásban akkor is titkos megfigyelés áldozata lehet bárki, ha a bűncselekménynek még a gyanúja sem merül fel.

magyargyorgy-figyelo.jpg

Magyar György    Kép: Figyelő

Nem akarnék hosszú bekezdéseket áldozni erre a témára, de idézném a TASZ szakmai igazgatóját, aki kiemelte, hogy a hatósági lehallgatás, illetve a titkos megfigyelések továbbra is bírósági engedélyhez vannak kötve. „Ilyen esetekben a hatóságnak név szerint kell jeleznie és indokolnia a bíróság felé, kit és miért figyelne meg, ami jogállami garanciának tekinthető akkor is, ha gyanúsításra még nem került sor.” Szabó szerint több fejlett országban vannak erre hasonló példák.

Az sem közömbös, hogy nem bármilyen bűncselekmény esetén lehet ezeket az eszközöket alkalmazni. Bűncselekmény megelőzése céljából például csak akkor, „ha megalapozottan feltehető, hogy attól a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, illetve szervezett bűnözői csoportok azonosítását lehetővé tevő információk megszerzése várható.” Azt persze megértem, hogy a korábbi tapasztalatok alapján nem fűződik túl nagy bizalom az eljáró nyomozóhatóságokhoz, beleértve az ügyészséget is, de azért aki ártatlan, annak azért annyira nem kéne halálra rémülnie!

titkos-magannyomozas.jpg

Kép: Magánnyomozás

Izgalmas kérdés, amit Kadlót Erzsébet ügyvéd vet fel az új Be. új rendelkezései kapcsán. Szerinte ugyanis az eljárások gyorsítására való törekvés nem segíti a hatékony védelmet. A magyar gyakorlatban ugyanis eddig szokatlan megoldás született, mégpedig valamiféle „vádalku”. Ez persze nem azonos az amerikai filmekből ismert vádalkuval (mellesleg ott az ügyek 98 %-át oldják meg így). Nálunk ez arról szól, hogy ha a terhelt beismeri a bűncselekményt és elfogadja annak jogi minősítését is, vagyis „egyezséget” köt - akár már a nyomozás során, akár a vádemelés után - akkor enyhébb büntetést fognak vele szemben kiszabni. Magyarul, mind az elkövető, mind a bíróság „megspórolja” az esetleg hosszadalmas tárgyalást.

doboslegal_eu.jpg

Kép: doboslegal.eu

Persze, jogosan merül fel a kérdés, vajon az ilyen egyezség alapján született döntés valóban megfelel-e az igazságosság követelményének. Be kell látni: nem feltétlenül. Két érdek ütközik ilyenkor: egy adott ügy gyors befejezése, vagy az igazság „tökéletes” feltárása. A terhelt, a védő és az ügyész közösen dönt arról, hogy melyik érdeket helyezik előtérbe. Ha egyetértenek, az egyezséget a bíró hagyja jóvá, és ilyenkor az ő ügydöntő határozatával befejeződik az eljárás. Ha a bíró szerint a felek közötti megállapodás törvénysértő, akkor azt elutasítja és lefolytatja a hagyományos tárgyalást.

Új intézmény az is, hogy bizonyos bűncselekmények esetében megszüntetik az eljárást, ha a terhelt megtéríti az okozott kárt. Ilyenkor az ügy el sem jut a bíróságig.

Lényegesen változik az eljáró bírói tanácsok összetétele is. A legtöbb ügyben egyes bíró jár el. Ülnök csak azokban az eljárásokban vesz részt, ahol szükség van speciális szakértelmére: a fiatalkorúak és a katonák ellen indított ügyekben. Az egyes bíró persze dönthet úgy is, hogy bírói tanácsot alakít, ekkor három hivatásos bíró ítélkezik.

Bosszantóan sok eljárás húzódott el amiatt, hogy a felsőbb bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, mondván, a bíró nem derítette fel kellően a tényállást. Az új Be. szerint a bíró nem köteles új bizonyítékot beszerezni, ha nincs erre irányuló indítvány, és emiatt ítéletét nem lehet hatályon kívül helyezni. A bizonyítás ugyanis a vád feladata, ha pedig ezt elmulasztja, ennek következménye nem sújthatja a bíróságot. Persze nincs megtiltva, hogy a bíróság maga is beszerezzen bizonyítékokat, ha ő maga ezt szükségesnek látja.

hat_kiv_hely-index_hu.jpg

Kép: Index.hu

A 897 paragrafusból álló új Be. részletesebb bemutatása messze meghaladná e blog kereteit, így ha az újdonságoknak nem is, de ismertetésüknek itt vége. Az pedig, hogy a gyakorlatban mindez miként fog működni, épp olyan, mint annak a bizonyos pudingnak a próbája.

puding.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr1414056334

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az egyezség, vagyis a magyar vádalku 2019.05.10. 19:26:54

A tavaly hatályba lépett új büntetőeljárási törvény (Be.) sokak által legjobban ismert újítása – amivel a média is foglalkozott -, az az egyezség a bűnösség beismeréséről, vagy ahogy a legtöbben hivatkoznak rá, a vádalku. A klasszikus amerikai vá…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.