A vörösiszapper anatómiája
2019. február 09. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

A vörösiszapper anatómiája

Három különböző bíróság, három különböző döntés. Tényleg bűnösök? Tényleg ők a bűnösök?

deger20101008062-1024x576.jpgKép: 24.hu

Ha tudni akarsz többet róla, kattints ide: itt olvashatod! Érdemes.

De itt a teljes link is: https://24.hu/belfold/2019/02/08/vorosiszapper-katasztrofa-itelet/

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr1814616530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambano 2019.02.10. 02:14:19

" A szakértők szerint a vörösiszap – az akkori jogszabályok szerint – nem veszélyes hulladék. A bíró ennek ellenére úgy döntött, hogy de.": történetileg ugye kiderült, hogy a vörösiszap veszélyes hulladék, hiszen elmosott pár falut, halálos áldozatok és súlyos sebesültek is voltak. Kérdés, hogy a jogszabály ilyen esetben megfelelő-e, és ha nyilvánvalóan nem az, a bírónak van-e joga felülírni.

A szakmai magyarázat egyébként rendkívül egyszerű: a vörösiszap maga nem mérgező, hanem egy természetes anyag. Ajka környékén tömegesen előfordul a természetben olyan anyag, ami ugyanolyan összetevőkből áll, mint a vörösiszap. veszélyessége kb. mint a homoké a strandon, nulla.

A probléma az oldószerével van: a vörösiszapot maró lúggal oldják, ettől lesz rendkívül magas a ph értéke. Tehát amíg a vörösiszap nem mérgező, addig a vörösiszap OLDAT az mocskosul az.

Az pedig, hogy az első ítélet után, amelyben a kirakatbábukat felmentették, és állami felelősségre utaló jelek jelentek meg, született egy ellentétes ítélet, amiben konkrét személyes felelősség jelent meg, emellett utólag igazolta, hogy lenyúlták a malzrt-t, és nem ró felelősséget az államra, szerintem senkit nem lep meg.

Szaracén 2019.02.10. 08:00:40

Sokszor fordul elő, hogy büntetőperekben az eljárás során egyszer már felmentett vádlottakat végül mégis elítélnek. Ilyen volt az ezredfordulón a híres Agrobank-ügy, nemrég a sukorói telekcsere néven elhíresült ügy, ahol végül a Kúria szabott ki letöltendő szabadságvesztést az MNV egykori vezetőire, most pedig a vörösiszap-katasztrófa.
A bíróság tekintélyére és a törvények egyértelműségére nem igazán vet jó fényt, ha azonos nyomozati anyag alapján több különböző bírói tanács ennyire eltérő ítéletet hoz.
Úgy tudom, Amerikában az ötödik alkotmánykiegészítésben szereplő ún. kettős eljárás tilalma nem teszi lehetővé, hogy egyszer már felmentett vádlottat ugyanabban az ügyben újra perbe foghassanak. Gondolom, ez az alkotmánykiegészítés nemcsak az állampolgárokat, de a bírói tekintélyt és az egész amerikai jogrendszert védi.
Tudom, hogy a magyar eljárásrend egészen más, de nem lenne szükség nálunk is valami hasonlóra?