A Hír TV-ben készült a napokban interjú a címben említett tudós emberrel. Abban a tévében, ahol a riportalanynak nem kell összeroskadnia a műsorvezető kérdéseinek súlya alatt. Jelen esetben Velkovics Vilmos is – kérdések helyett - készséggel adott további ötleteket az amúgy arra rá nem szoruló magát alkotmányjogásznak beállító riportalanyának.
Kép: hirv.hu
Idézek: „Egy külföldről finanszírozott, nem kormányzati szervezet abban az esetben jelent egy szuverén nemzetállamra veszélyt vagy nemzetbiztonsági kockázatot, ha vertikálisan vagy horizontálisan olyan hálózatot tud kiépíteni, és olyan folyamatokat tud befolyásolni, amelyek érintik az állam vagy az államhatalmi ágak működését, például a bíróságokét, vagy a közigazgatás bizonyos szegmenseit.”
Nyugodtan olvassák el még egyszer, hogy biztosan megértsék. Azután mehetünk tovább.
Mégpedig azzal, hogy akár külföldről, akár bárhonnan finanszírozott nem kormányzati szervezeteknek (NGO), magyarul civil szervezeteknek éppen az a létjogosultsága, hogy az államhatalomtól függetlenül működve befolyásolja azokat a folyamatokat, amelyek révén az állam és annak szervei hatalmukkal visszaélve megsértik a polgárok jogait.
Kép: vadhajtások
Ez a magát alkotmányjogásznak beállító szegény ember feltehetőleg nem olvasta, vagy csak elfelejtette, hogy az az általa hűen szolgált Fideszének parlamentje mivel vezette be a 2011-ben hozott Civil Törvényt. Ilyeneket írtak abban, hogy „az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez”, hogy a „civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”, hogy támogatni kell közhasznú és közérdekű tevékenységüket…és így tovább.
Na de lépjünk tovább. Azt mondja ifj. Lomnici, hogy „ezek az NGO-k önkormányzati szinten is megjelentek, főként azokban a kerületekben és megyei jogú városokban, ahol az ellenzék átvette a hatalmat”. Biztos lemaradtam valamiről. Október közepe óta áttették volna a székhelyüket a civil szervezetek? Elköltözött mondjuk a Helsinki Bizottság, a TASZ, a Máltai Szeretetszolgálat, a Greenpeace, vagy a Cserhát Művészkör? Ha mégsem, akkor hogyan szivárognak át az ellenzéki önkormányzatokhoz?
Ifj. Lomnici Zoltán felhívta arra a figyelmet, hogy „ezeknek a magukat civilnek beállító szervezeteknek az a céljuk, hogy belpolitikai folyamatokat gerjesszenek”. Na, innen jutott eszembe, hogy ha a szervezetekről lehet mondani, hogy „magukat civilnek beállítók”, akkor a nyilatkozó úr nyilvánvalóan magát alkotmányjogásznak beállító. Mert egy valódi alkotmányjogász nem hordana össze ennyi zöldséget.
Amúgy meg igen, a civil szervezetek belpolitikai folyamatokat gerjesztenek. Ezért vannak. Ezért jöttek létre. Ezért dolgoznak. A polgárok védelmét az állam önkényével szemben lehet akár „belpolitikai folyamatnak” nevezni. Már persze ha tudjuk, mi a belpolitikai folyamat definíciója. De ha az, amire gondolok, akkor ebben speciel nincs is vita köztünk.
Ifj. Lomnici jóvoltából azt is megtudtuk, hogy „a lakosság 61 százaléka kitiltaná a külföldről finanszírozott NGO-kat”. Mit gondoltak, ki mérte ezeket az adatokat? Hát persze, hogy a Századvég. Ez a magát közvéleménykutatónak beállító szervezet.
Kép: 444.hu
Most már csak két kérdésem van. A lakosság hány százaléka tudja, hogy mi az az NGO? A másik kérdésem már bonyolultabb: az matematikai. Mi az az arányszám, ami a Századvég adatai és a valóság között van?
Kép: százalék-kalkulátor
