Életkor – érett kor
2013. szeptember 30. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Életkor – érett kor

Új meghatározás született a Btk.-ban: „fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.” Eddig a 14 év volt a büntethetőség alsó határa. Mégpedig azért, mert egy ennél fiatalabb gyerek nem tudja igazán felfogni, milyen következményei lehetnek annak, amit tesz, hogy az mennyire veszélyes a társadalomra, és többnyire fogalma sincs arról, hogy magatartása bűncselekménynek számít.

[caption id="" align="alignleft" width="202"]12 éves lettem én csanadlimoza.blogspot.hu[/caption]

A Btk. legutóbbi módosítása óta egyes bűncselekményeknél már a 12 évesek is büntethetők. A törvény ezt – látszólag - csak a legsúlyosabb bűntettek elkövetése estén teszi lehetővé. A bűncselekmények felsorolásban az emberölés és annak súlyosabban minősülő esetei, az erős felindulásban elkövetett emberölés - ami az ölésnek az enyhébb büntetéssel fenyegetett változata -, a halált, vagy életveszélyt okozó testi sértés, a rablás és a kifosztás szerepel. Az ilyen bűncselekményt elkövető gyereket 1-től 4 évig terjedő javítóintézeti nevelésre lehet ítélni akkor, ha a cselekmény elkövetésekor „rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással”.

Ez a törvénymódosítás számos kérdést vet fel. Az első: mi indokolta a változtatást? Mert a bűnügyi statisztikák bizonyosan nem. 2012-ben egyetlen emberölést sem követtek el gyermekkorúak. Az elmúlt 5 évben a gyermekkorú bűnözés csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt 10 év tükrében számuk éppen tavaly volt a legalacsonyabb. A változtatás okát vizsgálva némi gyanút kelthet az az adat, hogy a gyermekkorú elkövetők lakóhely szerinti megoszlásában első helyen Borsod-Abaúj-Zemplén, másodikként Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepel. Feltünő, hogy a népszámlálás abszolút számokban mért adatai szerint a magukat romának vallók létszám-növekedése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb. A további következtetéseket az olvasóra bízom.

[caption id="" align="alignright" width="331"]roma gyerekek emc.elte.hu[/caption]

Kérdés az is, vajon a szigorítás miért nem kizárólag a valóban legsúlyosabb bűncselekményekre szorítkozik. Répássy Róbert fideszes igazságügyi államtitkár így érvelt a parlamentben a korhatár leszállítása mellett: „A ne ölj parancsa olyan alapvető szabály, amelynek a betartásához szükséges belátási képesség jó eséllyel hamarabb alakul ki, mint a büntethetőségi korhatárt jelentő 14. életév”. Ezt akár el is fogadhatnánk. De akkor miért szerepel a felsorolásban a rablás meg a kifosztás is? Vajon tudja-e azt egy 12 éves gyerek, hogy ha hárman körülállnak egy negyedik gyereket, meglökik és elveszik a mobil telefonját, akkor csoportosan elkövetett rablást valósítottak meg? Felméri-e azt, hogy ezért akár 4 évre javítóintézetbe zárhatják? És tisztában lehet-e azzal, hogy a törvény azt is rablásnak minősíti, ha ellop egy csokit a boltból és az utána iramodó eladót azért gáncsolja el, hogy elmenekülhessen a csokival?

Bár a Btk. szerint vizsgálni kell a 12 éves elkövető „belátási képességét”, de kérdés az, hogy ki, milyen módszerrel és hogyan fogja ennek meglétét, vagy hiányát megnyugtatóan megállapítani. Vajon van-e elegendő, kellő speciális felkészültséggel rendelkező igazságügyi gyermekpszichológus, pszichiáter és orvosszakértő, aki segítheti a bíró munkáját? Tudomásom szerint még egységes módszer sincs egy gyermek beszámíthatóságának megítéléséhez.

A rendőrség is, a bíróság is telekürtöli a sajtót a „gyermekbarát igazságszolgáltatással”. Vajon az, hogy ennek keretében „gyermek-meghallgató” szobákat alakítanak ki, valóban gyermekbaráttá teszi az igazságszolgáltatást? Tényleg a fiatalok érdekét szolgálná az, hogy az iskolákban rendőrök ülnek, vagy az, hogy az utcán fülöncsípik a délután 4 óra előtt mászkáló gyerekeket?

[caption id="" align="aligncenter" width="216"]rendőr az iskolában hir6.hu[/caption]

Az állam szerint egy 12 éves gyerek már dönthet arról, hogy létesít-e szexuális kapcsolatot egy másik tinédzserrel, azt azonban még 18 éves koráig sem döntheti el, hogy beléphet-e bármit vásárolni egy nemzeti dohányboltba.

És még ezt hívják nálunk koherens jogalkotásnak! Ezekből a szabályokból éppen a következetes összehangoltság hiányzik. Pedig éppen ettől lenne egy jogrendszer normális.

[caption id="" align="aligncenter" width="279"]normális jogrendszer 3.bp.blogspot.com[/caption]

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr157442814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása