Bűnösök?
2013. december 16. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Bűnösök?

2010. október 4-én történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 14 perckor átszakadt a Mal Zrt., az ajkai timföldgyár X-es zagytározójának gátja. A mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófa következtében nyolcan meghaltak, az anyagi kár minden elképzelhető mértéket felülmúlt.

[caption id="attachment_3196" align="alignleft" width="270"]Vörösiszap katasztrófa Fotó: MTI Varga György[/caption]

Egy ilyen horderejű ügyben merőben szokatlan módon, alig több mint egy év alatt lezárták a nyomozást és az ügyészség vádat emelt a MAL Zrt. 15 munkavállalója ellen halált előidéző gondatlan és nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlan környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az üzem vezérigazgatója ugyanúgy szerepel a vádlottak között, mint a Pelikán nevű gátőr. (Nyugtalanító asszociáció.)

A Veszprémi Törvényszék már 2012 nyarán úgynevezett előkészítő ülést tartott az ügyben, amelynek során megállapította, hogy a vádlottak cselekménye másként is minősülhet, mint ahogyan azt a vádirat tartalmazza; nevezetesen foglalkozás körében elkövetett több ember halálát okozó veszélyeztetés vétségének. Emellett dr. Szabó Györgyi tanácselnök hosszan firtatta, hogy miként választották ki a nyomozás során nyilatkozó számos szakértőt, hiszen legtöbbjük nem igazságügyi szakértő.

[caption id="attachment_3177" align="alignright" width="300"]a bíró Fotó: Láng András[/caption]

A kezdetétől fogva kísérem figyelemmel a tavaly szeptember óta folyó bírósági tárgyalást. És nem csupán azért, mert az ügy jogászszemmel nézve is rendkívüli, hanem azért is, mert egyre inkább azt látom, hogy egymással érdekellentétben álló emberek közös tragédiáinak vagyunk szemtanúi. Aligha vitatható az áldozatok tragédiája, akik elveszítették hozzátartozóikat, megégtek a lúgos vörösiszaptól, tönkrement a házuk, megsemmisült a vagyonuk. De az is tragikus lehet, ha olyan embereket fenyeget sok-sok évi szabadságvesztés, akik személy szerint esetleg nem is bűnösök a tragédia bekövetkeztében.

Ahogy halad előre a tárgyalás, ahogy hallgatom a tanúk vallomásait, vagy egyes szakértők nyilatkozatait, úgy szaporodnak bennem, és talán nem csak bennem a kérdőjelek.

Nemrégiben például Kovács László, aki szerencsétlenségére egy nappal a katasztrófa előtt lett Devecser polgármestere, úgy nyilatkozott, hogy a városban egyáltalán nem tartottak polgári védelmi gyakorlatot az elmúlt évtizedekben. Felidézte a katasztrófa napját, és elmondta, hogy amikor figyelmeztették az embereket a veszélyre és felszólították őket, hogy menjenek biztonságos, magasabb helyre, sokan nem fogadták meg a tanácsukat. Jónéhányan ehelyett a Torna patakhoz mentek nézelődni, hogy mi történt. Volt olyan helybéli is, aki előbb be akarta fejezni a kapálást – tette hozzá.

Egy, a devecseri önkormányzatnál dolgozó tanú beszámolt arról, hogy Devecsernek ugyan volt katasztrófavédelmi terve, de sem a szirénát nem kapcsolták be, sem a harangot nem verték félre, hogy figyelmeztessék az embereket a rohanvást közeledő veszélyre.

[caption id="" align="aligncenter" width="192"]Harang Fotó: keresztenymagyarorszag.hu[/caption]

A vád szerint a vádlottak megsértették a MAL Zrt. katasztrófavédelmi tervét. Az iratokból azonban úgy tűnik, hogy a cég katasztrófavédelmi terve kizárólag az üzem területére, és nem a környező falvak védelmére tartalmazott előírásokat.

A bíróság a mostani tárgyaláson levetítette azt az animációs filmet, amely a tímföldgyártás folyamatát ábrázolta, és amely dr. Varga Imre Péter, az ELTE Kémiai Intézetének docense, mint eseti szakértő irányításával készült. Diczig József, az ügy V. rendű vádlottja, aki a vörösiszap üzem vezetője, számos helyen vitatta a filmen látottak helyességét és nem egyszer visszakozásra késztette a szakértőt. A szakértő számos bírói kérdésre sem tudott kielégítő választ adni, a legtöbb szakmai ellenvetésnél arra hivatkozott, hogy ő egy laikusok számára is érthető, egyszerűsített változatot készített. Ezt az érvelését még a „laikusnak” számító bíróság sem fogadta el. Azt pedig végképp nem, amikor a szakértő azzal érvelt, hogy „aki dolgozik, az hibázik”.

 

[caption id="attachment_3181" align="aligncenter" width="300"]A "szakértő" Fotó: Láng András[/caption]

Itt tart most a büntető per. Szaporodnak a kétségek és még nem tudni, hová vezetnek. De a bíróságnak hosszú utat kell még végigjárnia, mire ítéleti bizonyossággal el tudja dönteni, vajon valóban ez a 15 megvádolt ember felelős-e a vörösiszap katasztrófa bekövetkezéséért.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr667442892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.