A közvélemény értetlenkedik: hogyan lehetséges, hogy a szigetszentmiklósi, gyermekeiket bántalmazó szülőket mindössze 2-2 évi börtönre ítélte a bíróság.

[caption id="attachment_5671" align="aligncenter" width="300"] Ítélethirdetés
Kép: index.hu[/caption]

A közfelháborodást kiváltó ügy egy bulvárlap révén került napvilágra. A lap a vádiratra hivatkozva arról írt, hogy a szülők rendszeresen verték és megerőszakolták három gyermeküket, emberi ürülékkel, patkánnyal és csótánnyal etették őket. Nem csoda hát, hogy a történetet olvasók elborzadtak és felháborodtak.

[caption id="attachment_5672" align="alignleft" width="300"] Fotó: nava.hu[/caption]

A sajtóhírek alapján az ombudsman vizsgálatot indított. Iratok alapján készített jelentésében egyebek közt azt is rögzítette, hogy a gyermekeken végzett pszichológiai vizsgálat fizikai és szexuális bántalmazást valószínűsített. A pszichológus véleménye azonban azt is tartalmazta, hogy a gyerekek soha sem beszéltek az őket ért abúzusról, mi több, a tesztvizsgálat sem jelzett erre utaló traumát. Szexuális bántalmazásra utaló jeleket az ombudsmani jelentés szerint a gyerekekkel naponta találkozó pedagógusok, orvosok, védőnők soha nem észleltek. Emellett az ombudsman felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy nem helyes, ha egy eljárás kezdetén egyoldalúan befolyásolja a közvéleményt.

 Lehet, hogy az ügyészség nem ugyanezeket az iratokat olvasta, amikor a házaspár ellen „nevelésük alatt álló, 12. életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal elkövetett szexuális erőszak és más bűncselekmények” miatt emelt vádat? 

[caption id="attachment_5673" align="alignright" width="169"] Kép: kriminalexpo.hu[/caption]

Mielőtt bárki azzal vádolna, hogy a „mundér becsületét” védem, elárulom, hogy legalább annyi ideig voltam ügyész, mint bíró, vagyis mindkét „mundérral” rendelkezem.

A bíróság a gyermekek érdekében mindvégig zárt tárgyalást tartott, így a bizonyítás anyagát csak a nyilvánosan kihirdetett ítéletből ismerhettük meg. A Szegedi Gyöngyvér vezette büntetőtanács, váratlan fordulatként bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat a szexuális bűncselekmények vádja alól.

Nem az első eset, hogy a bizonyítékok összegyűjtésében és főként azok értékelésében az ügyészség nem állt a helyzet magaslatán. Az ombudsman által is idézett első pszichológiai vélemény már eleve gyanút kelthetett volna, ráadásul az ítélet szerint a szakértő nem is rendelkezett a szükséges képesítéssel.

A tárgyalás során a bíróság új szakértőt rendelt ki, sőt egy egész szakértői csapatot is megbízott a gyerekek vizsgálatával. Így összesen nyolc szakértő zárta ki a szexuális bántalmazást. Azt azonban megállapították, hogy fizikai trauma valóban érte a gyerekeket, bár a sajtóban korábban megírt szörnyűségek feltehetően nem igazak. Mindez pedig azt jelenti, hogy a vádlottak tagadásával szemben nincs olyan egyértelmű bizonyíték, amelynek alapján bűnösségüket ki lehetne mondani.

[caption id="attachment_5674" align="alignleft" width="300"] Kép: slideplayer.hu[/caption]

Az eredeti vádban még az is szerepelt, hogy a szülők rágcsálókkal, rovarokkal és ürülékkel etették gyermekeiket. A vádbeszédben az ügyész hihetetlen indokkal mellőzte ezeket az állításokat. Azzal érvelt, hogy „egyes keleti népek gasztronómiájában elfogadott” ezeknek a fogyasztása. A bíró „kiakadt” ezen az eszmefuttatáson, mondván: ezeket az indokokat elfogadhatatlannak tartja a vádhatóság részéről.

Az viszont bizonyítást nyert, hogy mind az anya mind az apa súlyosan megszegte szülői kötelezettségét: a gyermekeket elhanyagolták és bántalmazták. Ez pedig három gyerek sérelmére elkövetett kiskorú veszélyeztetése bűntettének minősül, melynek büntetési tétele 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. A bíróság az enyhítő körülményekre figyelemmel szabott ki 2-2 évi börtönbüntetést. Ezt pedig a vádlottak már az előzetesben letöltöttek.

Az ügyészség elképesztő módon reagált az elsőfokú ítéletre. Az igazságszolgáltatásban eddig példátlan módon nem átallott sajtótájékoztatót tartani és ott kritizálni mind a bírósági eljárást, mind a döntést.

[caption id="attachment_5675" align="aligncenter" width="300"] Szabó-Ferenc,Pest megyei főügyész Fotó: kozpontban.hu[/caption]

Természetesen az ügyészségnek is joga van a sajtónyilvánossághoz, de ahhoz nincs joga, hogy a sajtó előtt konkrét ügyben konkrét kifogásokat fogalmazzon meg egy ítélettel szemben. Az ügyészi munka kritizálása ezzel szemben az ítélet indokolásának és a bizonyítékok mérlegelésének része. Az ügyész nem teheti meg, hogy a sajtón keresztül „üzen” a bíróságnak.

Egyre kevésbé tisztelt Ügyészség! Ha elfelejtette volna, fellebbezést a másodfokú bírósághoz kell benyújtani, nem pedig a sajtóhoz. (Ezt a tárgyaláson amúgy meg is tették.) Az önök mostani eljárása újfent szégyent hozott a magyar igazságszolgáltatásra.

 

[caption id="attachment_5676" align="aligncenter" width="300"] Kép: patacsipilvax.hu[/caption]