Husszein 14 éves. Libanoni. Éppen most érkezett meg Kölnbe. Valamicskét beszél angolul, de németül nem ért egyetlen szót sem.
Husszeinnek iskolába kell járnia addig is, amíg családja megkapja az engedélyt, hogy letelepedhessen Németországban.
A német iskolákban a külföldről érkező gyerekek számára egy külön, úgynevezett nemzetközi osztályt indítanak. Nem kérdezik, hogy a szülei „gazdasági bevándorlók”, vagy menedékkérők, és hogy miért jöttek Németországba.
Ebben az osztályban csak németre tanítják az „idegeneket”. Ide járnak az ott dolgozó magyar szülők gyerekei is, orosz, indiai, afrikai, bolgár, olasz és még Isten tudja honnan érkezett társaikkal együtt. Úgy tizenketten, tizenöten lehetnek.
Kép: 20.csueastbay.edu
A tanév Németországban - tartományonként változóan – augusztusban, vagy szeptemberben kezdődik. Így a sok kis külföldi gyerek azóta tanul németül. És mert a gyerekek agya olyan, mint a szivacs, a tanév végére már jól beszélik a nyelvet és fokozatosan átkerülnek a „rendes” osztályokba a német gyerekek közé.
Husszein azonban a tanév vége előtt érkezett meg. Már csak néhány hét van hátra a suliból. Husszein a nemzetközi osztályban sem tud szót érteni senkivel, hisz a többiek már egymással is németül beszélnek.
A nemzetközi osztály tanára ekkor dilemma elé került. Ha mind a tizenkét-tizenöt gyerekkel foglalkozik, nem marad elég ideje arra, hogy legalább az alapokat megtanítsa a kis líbiainak. Ezért azt mondta: mostantól az év végéig csak Husszeinnel foglalkozik. A többi gyerek már megáll a saját kis német lábán, járjanak a német gyerekekkel egy osztályba.
Kép: hataratkelo.blog.hu
A döntést mindenki megértéssel fogadta. A gyerekek is, a szülők is. A németül már jól beszélő szülők emellett felajánlották segítségüket Husszeinnek és persze az iskolának is. Tanítás után egy-egy szülő elment Husszeinért, megírta vele a leckét, vagy beíratta a könyvtárba, hogy valami könnyű olvasmányt találjon magának. A könyvtáros néni azonnal angolra váltott, amikor az egyik anyukától meghallotta, hogy a gyerek ezen a nyelven tud egy kicsit kommunikálni. Keresett neki olyan két nyelven – angolul és németül - írt mesekönyveket, amelyekből könnyebben megérti, hogy mit olvas.
Husszein édesapja teherautósofőr, anyukája otthon van a két kisebb testvérkével. Az „otthon” egy nagyon kicsi lakás, amelyet a német állam biztosít az oda érkező külföldiek számára. Egy egész sor van egymás mellett ezekből a pici lakásokból, mind tiszta, gusztusos, rendezett.
A papa nem dolgozhat mindaddig, amíg a hatóságok nem határoznak arról, hogy a család letelepedhet-e, vagy sem. De mert élni, enni addig is kell, a német állam segélyt nyújt számukra a döntés meghozataláig.
Igazi „náci vircsaft”! Ugye Kósa Lajos?
