JogÁsz

Ismét a Biszku ügyről
2015. június 15. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Ismét a Biszku ügyről

biszku-_origo_hu.jpg

Korábban már elég részletesen írtam a Biszku Béla elleni per jogi gubancairól.

http://jog-asz.blog.hu/2015/06/15/_ideologiai_tuzparancs 

Most, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, a Kormány - természetesen - felháborodott. Ezzel három probléma van:

1. A hatályon kívül helyezés jogilag kifogástalan. Egy ilyen ügyben nem lehet történész-szakértő nélkül dönteni. 

2. A Kormány nem teheti (tehetné) meg, hogy nyilvánosan kvázi szidalmazza a bíróság döntését. Ez politikai nyomásgyakorlás, ami megengedhetetlen.

3. A Kormány komolyan gondolja, hogy a bíróságnak halott ember felett is ítéletet kellene mondania . Azon kívül, hogy már megint egy konkrét ügy kapcsán akarják felborítani a jogrendszert, az egész gondolatmenet abszurd.

Erről szól az alábbi részlet az ATV "Tetthely" című műsorából. Nézzétek meg!

politika kormány bíróság ATV Biszku Sándor Zsuzsa Tetthely

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr237541454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. jenőke (jenőke) 2015.06.15. 23:24:58

Tisztelt Dr. Sándor Zsuzsa!
2015. május 31. jelent meg a "Hazugságok hálójában", amelyhez írtam egy hozzászólást.
Most megismételhetném, de nem teszem, viszont annyit megjegyzek, hogy nagyon nagy a felelősség a jogászokon. Nem azokon, akik jogot végeztek, hanem azokon akiknek az úgynevezett joggyakorlat hivatás.
(azért bízom abban, hogy kíváncsi természetű)

Továbbra is várom az eges ügyekben közzétett véleményét.
Válasz erre 

Péter Kőhalmi 2015.06.16. 01:03:51

A halálnak, mint az emri élet megszűnésének a jelenleg is hatályos jogrendszerben elfoglalt helye alapján el kell ismerni Sándor Zsuzsa álláspontjának helytállóságát épp úgy, mint a képviselő úr által hivatkozott büntetőjogi alapelv - a védelemhez való jog - sérülésének veszélyét. Kérdés mire vezetne egy olyan törvénymódosítás, amely az ismeretlen helyen távollévő vádlottal szembeni eljárás és ítélethozatal szabályait abadtálná a jogalkotó arra az esetre, amikor az eljárás alá vont (vádlott), az eljárás joderős befejezése előtt életét veszti.
Válasz erre 

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2015.06.16. 07:30:44

@dr. jenőke (jenőke): Természetesen elolvastam a multkori bejegyzését, és sokmindennen egyet is értek. Azt hiszem, nem vagyok elfogult a bíróságok mellett, csak azt látom, hogy az egyes bírák még mindig és mindenek ellenére próbálják megőrizni a függetlenségüket az egyes ügyekben. Na, ez pont nem a Biszku ügyre vonatkozik. Az pedig, hogy sok a felkészületlen és tudatlan bíró, teljesen igaz. De hogy is ne lenne, amikor a legtapasztaltabb korosztályt kiseperték a bíróságokról! És összevetve az igazságszolgáltatás más szereplőivel (rendőrség, ügyészség, és persze jónéhány ügyvéd is) még mindig jobban állnak, mint nagy átlagban a többi szervezet. Mert persze minden relatív.
Válasz erre 

paragrafus 2015.06.16. 18:29:39

1. Ez tökéletesen így van, ezzel nincs mit vitatkozni.
2. Ez is helytálló. Annyit tennék hozzá, hogy az elmúlt öt évben ez már szinte futószalagon volt rendszeres Orbánéktól. Jellemzője, amikor az Alkotmánybíróság hatáskörét - a döntésükkel való egyet nem értés következtében - bosszúból korlátozták. De az igazságszolgáltatás rendszerét is alapjaiban átforgatták. Az idősebb (egyben a legjobb, legtapasztaltabb) bírókat elküldték, az igazságszolgáltatás törvényi szabályait nem egy esetben aktuálpolitikai érdekek miatt szinte egyik napról a másikra módosították. Gyakori a visszamenőleges hatályú szabályozás. Ehhez nem kell messze menni, pont ebben az ügyben is van olyan, az eljárásban alkalmazott törvényi szabály, amely ugyancsak visszamenőleges hatályú. és a fideszt abszolúte nem érdekli azt, hogy mindezekkel tudatosan és szándékosan nyomást akarnak gyakorolni a bíróság intézményére. Ez annyira nyilvánvaló, hogy már nem is a lóláb lóg ki, hanem az egész ménes.
Kétségtelen tény, ezt én magam is vallom, hogy a bírók (főleg a mostaniak közül azok, akik még szinte kezdők, teljesen rutintalanok, gyakorlatlanok) is hibáznak, nem tévedhetetlenek, megjegyzem, ők is emberek, összességében valóban még mindig náluk a legdominánsabb a szakmaiság érvényre juttatása.
3. Nagyon félek attól, hogy igen, komolyan gondolja. Nem véletlenül tettek meg mindent annak az érdekében, hogy kvázi kirakatpert csináljanak az egészből, amelynek lassan már egyre kevésbé a szakmai igazságszolgáltatás a célja, lényege, tárgya, hanem politikai üzenetküldésre kívánja a kormány felhasználni. Különben nem hoztak volna kifejezetten erre az ügyre vonatkozóan visszamenőleges hatályú törvényt, nem sértenének meg kifejezetten nyomásgyakorlás céljából alkotmányos jogelveket. Nem változtatnák meg manapság az akkori szabályozásokat, nem élesztenék fel az elévülést, stb...
Erős gyanúm van arra vonatkozóan, hogy kormányzati szinten már régen megírták az ítéletet is (mint Pelikán elvtárs esetében is), amit megpróbálnának elfogadtatni a bírósággal. Ezt a gyanúmat csak megerősíti Polt Péter nem olyan régen adott sajtóinterjújában megfogalmazottak, amelyben a Legfőbb Ügyész gyakorlatilag maga fogalmazta meg, hogy megpróbál az ügyészség nyomást gyakorolni a bíróságra, amelyet - gyanítok - kormányzati háttér birtokában tesznek.
Válasz erre 

paragrafus 2015.06.17. 10:48:14

Olvasom, hogy Ibolya Tibor fővárosi főügyész arcpiritónak nevezte azt, hogy a bíróság visszaküldte az egész ügyet első fokra. Hogy szó szerint idézzem Ibolya Tibort: a védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból.
Ibolya Tibor szerint a bíróság azt kérdőjelezte meg – lényegében a védő álláspontját felhasználva –, hogy az ügyészség által elé tárt bizonyítékok elégségesek ehhez. (Huhhhhhh! Ilyent egy ügyésztől hallani, szerintem ez az arcpiritó. A bíróság mégsem az ügyészség bábja, hogy szolgaian azt hajtsa végre, amit kvázi az ügyészség megrendel és elvár.)
Ibolya Tibor szerint itt nem arról van szó, hogy az ügyészség nem végezte el a dolgát, hanem arról, hogy a bíróság nem mert eleget tenni a kötelességének, és ezt történelmietlen, iratellenes és végrehajthatatlan bizonyítási iránymutatásokkal leplezte. (Egy ilyen megnyilatkozás után én viszont Ibolya Tibor szakmai alkalmasságát kérdőjelezném meg. Amit tett a bíróság, azt éppenhogy nagyon helyesen tette. Ez volt a feladata és kötelessége. A bíróságnak minden joga megvan mérlegelni. Többek között azt is, hogy az ügyészség által beterjesztett - úgymond - bizonyítékok az ügyészség által elvárt bűnösség megállapításához alkalmatlanok bizonyítéknak.)
Ibolya Tibor interpretálása szerint a bíróság azt mondta ki, hogy az MSZMP korabeli iratai nem használhatók fel önmagukban okirati bizonyítékként, mert nem hatóság állította ki azokat, így nem számítanak közokiratnak. Ezért az abban foglaltakra a bíróság szerint bizonyítást kellett volna felvenni, például, hogy egy jegyzőkönyv szövegszerű leirat vagy összefoglalás-e. Ez teljesen elfogadhatatlan. Soha senki nem kérdőjelezte meg a jelenleg levéltárakban őrzött, korabeli MSZMP-jegyzőkönyvek és -okiratok hitelességét, ahogy azt sem, hogy ezek az állampárt akaratát, véleményét tartalmazták. Ezért ebben a körben szakértőt kirendeltetni egész egyszerűen felesleges. (Újabb bizonyíték, amely kétségessé teszi Ibolya Tibor jogászi alkalmasságát. Ibolya Tibor ezek szerint nem tudja, hogy mi az a közokirat? Mi minősül közokiratnak? Igenis helyesen ítélte meg a bíróság, hogy ezek az iratok, akármi is áll bennük, perdöntő módon önmagukban valóban alkalmatlanok arra, hogy ezek és ennyi alapján kimondják valakiről a bűnösséget. Gyanítom, Ibolya Tibor nem tud különbséget tenni a politikai hitelesség és a jogi hitelesség között.)
Az egyik ilyen esetben a bíróság szerint arra is bizonyítást kell felvenni, hogy az eset miatt indult eljárást irattárba utaló – „Miniszter elvtárs látta, intézkedést nem igényel. Irattár” – rendelkezés biztos, hogy Biszku akaratát tükrözte-e? Ibolya Tibor szerint ez nonszensz.
Én meg már ezt nem is kommentálnám.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása