A nálam sokkal higgadtabb Bárándy Péter mindössze annyit mondott: „írástudatlan politikusokkal nem akarok foglalkozni”. Mondta ezt arra, hogy Zsigó Róbert fideszes képviselő felszólította Karácsony Gergelyt: „hívja vissza Ahmed H. védőügyvédjét, Bárándy Péter korábbi szocialista igazságügy-minisztert”. Zsigó azt is szeretné tudni, hogy ki fizeti Bárándyt. „Csak nem Soros György?” – teszi fel az ominózus kérdést. Igaz, ki más is lehetne?
Bárándy Péter Kép: index.hu
Azt még elnézem, hogy a valahai cukrász nem is konyít a joghoz, de hogy ugyanezt a marhaságot Völner Pál igazságügyi államtitkár, egykori ügyvéd is képes volt elmondani, az már tényleg bicskanyitogató. Persze ezt a mentalitást tanulták a Fideszben, ahol a törvény tisztelete, az igazságszolgáltatás függetlensége, a „nem dumálunk bele konkrét ügyekbe” fogalmak már régen ismeretlenek.
Völner Pál Kép: 444
Lépjünk azonban túl a jogi analfabéta, ám vadul kampányoló politikusokon és foglalkozzunk a lényeggel, Ahmed H. ügyével.
A Szegedi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban „a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntette” miatt 7 év fegyházzal és Magyarország területéről 10 évre szóló kitiltással sújtotta Ahmed H.-t.
Ahmed H. Kép: novinky.cz
Hosszú az előélete ennek a – még nem jogerős - ítéletnek. A vád szerint 2015. szeptember 16-án, amikor a röszkei átkelőnél a bevándorlók egy csoportja a kerítést bedöntve akart bejutni az országba, Ahmed H. kővel dobálta a rendőröket és megafonon át próbálta irányítani a tömeget. Mindezt egy nappal az után, hogy a „határzár tiltott átlépése” nevű bűncselekmény és 12 nappal azt követően, hogy a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről” szóló törvény hatályba lépett. Csak halkan jegyzem meg, hogy a „válsághelyzet” azóta is fennáll, ma is, amikor napi EGY menedékkérőt fogadunk.
Kép: HVG
Ahmed H.-t korábban a törvényszék egy másik tanácsa 10 évre és örökös kitiltásra ítélte. Ám az az ítélet olyan megalapozatlan volt – csak a vádlott terhére szóló bizonyítékokat vizsgálták - hogy azt az ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Ezért került sor most új elsőfokú eljárásra. Időközben a Kúria kimondta, hogy a hatályon kívül helyezés indokolatlan volt. Erre azonban az új eljárás alaposan rácáfolt.
Kép: nepszava.hu
A most megállapított tényállás szerint a vádlott többször is a határátkelő bezárt kapujához ment, megafonon is beszélt hol a tömeghez, hol a rendőrökhöz, de a hangfelvétel tanúsága szerint sem konkrét fenyegetést, sem ultimátumot nem fogalmazott meg. Inkább hátrálásra szólította fel a tömeget. Elhangzott ugyan olyan követelés, hogy a rendőrség öt percen belül nyissa meg a kaput, de nem bizonyítható, hogy ezt a vádlott mondta volna. Az viszont tény, hogy Ahmed H. köveket dobált a rendőrök felé.
Hogy ebből a tényállásból hogyan jutott a bíróság arra a jogi következtetésre, hogy Ahmed H. terrorcselekményt követett el, az számomra megoldhatatlan rejtély. Mint ahogyan az is, hogy miért bűnös a határzár tiltott átlépésében.
A Btk. szerint az valósít meg terrorcselekményt „aki személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el abból a célból, hogy állami szervet… arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
Kép: Nlcafe
A hivatalos személy elleni erőszak megfelel a törvényi kritériumnak. Aki kővel dobálja a rendőröket, elköveti ezt a bűncselekményt. De ez még nem terrorcselekmény, mert senki nem „állami szervet” kényszerített bármire. A rendőr, akár több száz rendőr nem állami szerv. Csak tagjai valamely állami szervnek (Belügyminisztériumnak, ORFK-nak). Tehát még ha lenne is arra bizonyíték, hogy Ahmed H. követelte volna a kapu kinyitását, követelését akkor sem állami szervhez intézte. Ha pedig ez hiányzik a tényállásból, terrorcselekmény sincs.
Kép:Hír TV Kép: Index.hu
A határzár tiltott átlépésének bűntettét pedig az követi el, aki a kerítésen keresztül „jogosulatlanul” lép be az ország területére. Ahmed H. ciprusi papírjaival jogszerűen léphetett be az EU bármely országába. Igaz, a határt meg nem engedett módon lépte át, de nem jogellenesen. Ez pedig mindössze szabálysértés, nem pedig bűntett.
„Merjünk kicsik lenni” – mondta Franz Vranitzky, Ausztria volt kancellárja (és nem Kovács László, akinek a szájába adta a legenda). Kicsi országnak kicsi „terroristára” futja, arra is csak akkor, ha azt kreál valakiből.
Kép: Alfahír
VH