Az El Pais az egyik legnépszerűbb, de feltétlenül a legnagyobb példányszámban megjelenő spanyol napilap. (A példányszáma azért a legnagyobb, mert a Global-kiadás Dél-Amerikai mutációban is megjelenik.)
A Franco-diktatúra összeomlásakor indult, 1976-ban. Az alkotmányra különösen érzékenyek, az 1981-es puccs alkalmával például különkiadást jelentettek meg „El Pais con la Constitucion” (a Pais az alkotmány mellett áll) címmel. Elsőként vezették be az olvasói Ombudsman intézményét. Úttörők voltak spanyol nyelvű internetes kiadásban is (El Pais Digital.)
Silvia Blanco részletes elemzést készített Magyarország jelenlegi helyzetéről. Cikkében részletesen ír a magyarországi antiszemitizmusról, a cigányság helyzetéről, a Magyar Gárdáról.Nem feledkezik meg Bayer Zsolt emlékezetes cigányellenes cikkéről és a futball-huliganizmusról. Szól a Jobbik képviselőjének a parlamentben elhangzott indítványáról, melyben a zsidók, illetve később az izraeli-magyar kettős állampolgárok, illetve az ilyen képviselők listázását követelte. Említi a sajtódíjjal kitüntetett antiszemita újságírót, valamint a növekvő Horthy kultuszt. Leírja Orbán Viktornak 
azt az Európai Parlament előtti felszólalását, amelyben az EU-t a Szovjetúnióhoz hasonlította.
Megállapítja, hogy a Fidesz célja a szélsőjobboldali szavazók megnyerése a jövő évi választásokra.
Silvia Blanco ehhez az összefoglaló, elemző cikkhez készített velem is interjút az elmúlt hónapban. A cikknek e részét itt magyarul is közzéteszem.
Az egész cikk spanyolul olvasható ezen a linken
Magyarország, az Unió önfejű fia
Sűrű állványzat keretezi a Duna partján álló magyar Parlament neogótikus épülettömbjét. A munkálatok már évek óta folynak és még évekig tartanak. Itt, a fővárosban él Sándor Zsuzsa. 65 esztendős. Mindennapjait a törvények betartása és betartatása töltötte ki 2012 júniusáig, vagyis mindaddig, amíg az Orbán-rezsim hatalomra kerülése óta, a sorozatban, és egyben nagyon eredményesen megváltoztatott törvények hatályba nem léptek. Akkor döntött ugyanis a kormány arról, hogy törvényt alkot 270 bíró kényszernyugdíjazásáról. Jó néhányan a megtisztulás lehetőségét látták ebben az intézkedésben. Mindenesetre éppen ez volt az a döntés, amely kiverte a biztosítékot Budapest és Brüsszel kapcsolatában. Az Európai Bíróság – az életkor alapján álló diszkriminációra hivatkozva - arra kötelezte Magyarországot, hogy helyezze vissza korábbi tisztükbe a kirúgottakat, illetve kártalanítsa őket egy évi fizetésüknek megfelelő összeggel.
[caption id="" align="alignleft" width="280"]
magyarhirlap.hu[/caption]
Sándor Zsuzsa nem kívánt élni a visszahelyezés adta lehetőséggel, mondván: „Az egész eljárás szégyenteljes volt. Ha egyszer minden korábbi értékelés szerint az elvárásoknak megfelelően és hibátlanul dolgoztál, aztán pedig szó nélkül kirúgnak – ez megalázó! Az én generációm tagjai közül sokan már vezetői beosztást értek el. Úgy vélem, első sorban az volt a cél, hogy őket lecseréljék. Ennek a kormánynak az egyik fő jellemzője, hogy mindent maga alá akar gyűrni – ezt teszi most az igazságszolgáltatással is. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az új Bírói Törvény értelmében az összes magyar bíró szakmai és személyzeti ügyeiről egyetlen személy – a FIDESZ-hez nagyon is közeli álló – hivatalvezető asszony dönt” - tette hozzá. Mindössze másfél év alatt a Fidesz már négyszer módosította a sokat vitatott alkotmányt, annak dacára, hogy azt ők maguk írták. A legtöbb vitát a márciusi módosító csomag váltotta ki. Az Orbán-kormány figyelmen kívül hagyta mindazokat a nemzetközi figyelmeztetéseket, amelyeket az Európai Bizottság, a Tanács az Egyesült Államok, az ENSZ, valamint különböző, nem kormányzati és civil szervezetek tettek. Az Alaptörvénybe foglalt számos újítás és változtatás mellett súlyosan kifogásolták az Alkotmánybíróság háttérbe szorítását is. Azt, hogy a törvényesség legfőbb letéteményese a jövőben kizárólag formai szempontokat mérlegelhet, tartalmi kérdésekben alig dönthet, és nem veheti figyelembe saját, a korábbi 20 évben hozott ítéleteit. „Ez teljességgel abszurd” – kommentálja a döntést Sándor Zsuzsa. Az elmúlt három év alatt többszáz törvényt alkottak, közülük legalább ötven, úgynevezett sarkalatos törvény volt. És közülük jó néhányat meg kellett, vagy meg kellene változtatni. Csak az elmúlt héten a kormány – a maga kétharmados többségével – 10 vadonatúj törvényt hozott. „A bírák és az ügyvédek már lépést sem tudnak tartani a törvénygyártás sebességével. Történik valami az országban – és másnapra alkotnak egy törvényt róla. És mindezt bármiféle társadalmi, vagy szakmai egyeztetés nélkül. Ez igencsak messze van attól, amit még demokráciának lehet nevezni” – kesereg a kényszernyugdíjazott bíró, aki éppen könyvet ír egy még folyó perről, és rendszeresen jelennek meg cikkei egy hetilapban, meg a világhálón.
