JogÁsz

Alkotmányos szégyen
2014. július 27. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Alkotmányos szégyen

Négy hónappal az önkormányzati választások előtt a parlament megváltoztatta a választási törvényt. Míg eddig a budapestiek a teljes közgyűlést pártlistáról, közvetlenül választhatták meg, az új szabályok szerint a Fővárosi Közgyűlést a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bejutott képviselő alkotja. Az Alkotmánybíróság (AB) a héten ezt a konstrukciót alkotmányosnak találta.

Nehéz megmondani, hogy melyik döntés botrányosabb, a parlamenté vagy az alkotmánybíráké. Én az utóbbira szavaznék. Az ő dolguk ugyanis az lenne, hogy meggátolják a kétharmados Fidesz többségű Országgyűlés féktelen tobzódását a demokrácia és a jogállam felszámolásában és az állampolgári jogok semmibevételében.

[caption id="attachment_3901" align="alignleft" width="253"]Alkotmánybírák Fotó: 168ora.hu Alkotmánybírák
Fotó: 168ora.hu[/caption]

Mi is a baj ezzel az AB döntéssel? Ami a legszomorúbb, hogy mindezt maguk az alkotmánybírák mondják el. Persze, a kisebbségük, de így is tizenötük közül hatan, köztük az AB elnöke, Paczolay Péter is. (Salamon László eltérő előjelű különvéleményével itt nem foglalkozom.)

[caption id="attachment_4568" align="alignright" width="179"]Paczolay Péter, az AB elnöke Fotó: vtszeged.hu Paczolay Péter, az AB elnöke megbízatása lejár: 2015. február Fotó: vtszeged.hu[/caption]

Az Alaptörvény kimondja, hogy „a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással… választják.”

Az AB által szentesített törvény mindössze az egyenlőség és a közvetlenség alkotmányos alapelveit séri meg. Az előbbit azzal, hogy a megválasztott kerületi polgármesterek teljesen eltérő létszámú lakosságot képviselnek. A XXIII. kerületben, Soroksáron például 22.257-en, míg a XI. kerületben 147.245-en laknak, vagyis a két kerület lakosságának különbsége a hatszorost is meghaladja. A közvetlenség elve pedig azáltal sérül, hogy nem a választópolgár választja meg a Fővárosi Önkormányzat képviselőit. A választó csak kerületi polgármestert választ, aki a választó akaratától függetlenül, a törvény alapján lesz tagja Budapest önkormányzatának. Az ilyen választás - a különvéleményt író hat alkotmánybíró, no meg a józan ész szerint - sem tekinthető közvetlen választásnak.

A kerületek közötti aránytalanságot az AB által jóváhagyott törvény azzal próbálja kiküszöbölni, hogy amikor majd a Fővárosi Közgyűlés egy-egy kérdésről szavazni fog, akkor nem csak az számít majd, hogy a képviselők nagyobbik fele egy irányba szavaz, hanem az is, hogy vajon ők képviselik-e a budapesti lakosok többségét. Arra azonban nincs válasz a törvényben, hogy például a titkos szavazások esetében ki és hogyan tudja majd ezt megállapítani. Ha egy törvény homályos, vagy végrehajthatatlan, az már önmagában jogbizonytalanságot és ebből fakadó alkotmányellenességet jelent. Arról még nem is beszéltünk, amit Stumpf István olyan kíválóan megfogalmazott párhuzamos véleményében: ha a választási törvényt a választások előtt egy éven belül módosítják, az még akkor is azt a látszatot kelti, hogy a módosítást rövidtávú politikai pártérdekek motiválják, ha valójában nem is áll(na) mögötte manipulációs szándék. Így igaz. Akkor miért is szavazta meg kedves Stumpf úr, hogy a júniusi törvénymódosítás alkotmányos?

[caption id="attachment_4569" align="aligncenter" width="238"]Stumpf István Fotó: magyarnarancs.hu Stumpf István
Fotó: magyarnarancs.hu[/caption]

De megkérdezném az ellenszavazó bíró urakat is: ha ilyen kiválóan látják, hogy milyen machinációk folynak, és hogy bohócot csinálnak az AB-ból, ugyan miért nem állnak fel kényelmes székeikből ahelyett, hogy különvéleményeket írogatnak? Ráadásul hármuknak még az idén, tisztelt elnöküknek meg jövő februárban amúgy is lejár a mandátumuk!

Akik különvéleményt írtak:

[caption id="attachment_4570" align="alignleft" width="161"]Balogh Elemér Balogh Elemér megbízatása lejár: 2014. november Fotó: naplo.org[/caption]

[caption id="attachment_4571" align="alignright" width="143"]Bragyova András mandátuma lejár: 2014. szeptember Fotó: origo.hu Bragyova András
mandátuma lejár: 2014. szeptember
Fotó: origo.hu[/caption]

 

[caption id="attachment_4572" align="aligncenter" width="172"]Kiss László mandátuma lejár 2016. Fotó: hvg.hu Kiss László
mandátuma lejár 2016. március Fotó: hvg.hu[/caption]

[caption id="attachment_4573" align="alignleft" width="147"]Kovács Péter mandátuma lejár: 2014. szeptember Fotó: mta.hu Kovács Péter
mandátuma lejár: 2014. szeptember
Fotó: mta.hu[/caption]

[caption id="attachment_4574" align="alignright" width="147"]Lévay Miklós megbízatása lejár: 2016. Fotó: escnewsletter.org Lévay Miklós
megbízatása lejár: 2016. március Fotó: escnewsletter.org[/caption]

 

 

[caption id="attachment_4580" align="aligncenter" width="167"]Alkotmánybíróság Kép: gondola.hu[/caption]

 

 

 

 

 

 

 

 

választás különvélemény Kovács Péter Kiss László Fővárosi Közgyűlés Stumpf Paczolay Alkotmánybíróság. önkormányzat Balogh Eelemér Bragyova Lévay Miklós

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr917443064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. Keszthelyi Gyula 2014.07.28. 07:00:16

Nem csak az AB, a Kúria is prostituálódni látszik. Ez egyenes következménye annak a tudatos hacker tevékenységnek, amit a fidesz a már régen nem független igazságszolgáltatással IS művel a nagyon is céltudatos demokráciairtási stratégiájával összefüggésben. A Kúriát fel kellett jelentem a Legfőbb Ügyész Úrnál, hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt. Amit még csak leplezni sem igyekeztek, akárcsak Paczolayék. A Központi Nyomozó Ügyészség vizsgálja jelenleg a Kúria Kárpáti-féle bírói tanácsának cinikus, nyílt, célzatos törvénysértéseit. Ilyesmire alapításom óta nem emlékszem. 60 éves leszek.
Válasz erre 

Gyöngyi T.Tyepliczky 2014.08.02. 18:32:40

Évek óta tart a jogtiprás - miért is lenne most másként? Szomorú, hogy ez a testület is "prostituálódott"! Azon azonban nem csodálkozom, , hogy Stumpf úr úgy szavazott ahogy - nem véletlenül került abba a székbe!
Válasz erre 

Jenő Ferincz 2014.08.04. 17:45:46

Ez az Alkotmánybíróság márcsak nevében Alkotmánybíróság. Jellemző rá a fidesz egész politikai mentalitása. A csomagolás a lényeg, a tartalom csak a szükséges rossz. Abból a szakmai Alkotmánybíróságból, amelyet anno Sólyom László felépített és kialakított, mára már a csírákat sem lehet fefedezni. A ma még regnáló alkotmánybírák közül csak Kiss László és Bragyova András üti meg azt a szakmai színvonalat, amely a Sólyom-féle mérce szintjét megüti. Ellentétben a (kvázi) legfrissebb, papíron alkotmánybírákkal. Szívós Mária szinte mindegyik határzathoz különvéleményt fűzött, gyakorlatilag egyik határozattal sem értett egyet. Pokol Béla olyan olvasatot és értelmet enged magának, amelyeket, ha megerőszakoljuk is a normákat, akkor sem lehet belőlük kiolvasni. Szívós Mária (elnézést kérek Sándor Zsuzsa bírónőtől, hiszen egykoron mégiscsask bírótársa volt) viszont, azontúl, hogy tudományos fokozata nincs, az alkotmányjoghoz halvány lila lövése sincs. Álláspontjainak köze nincs az alkotmányjoghoz. Balsai István nem tudja megtagadni önmagát. Alkotmányos köntösbe csomnagolt véleménye olyan messze van az alkotmányjogtól, mint a Tejútrendszer egyik vége a másiktól. Különvéleményéből, letagadni sem tudná, nem egyszer átüt a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint álláspontjának alapja. Tudományos fokozata egyébként neki sincs. Nota bene: alkotmányjogi szakmai tudása, képessége szintén nincs.
Válasz erre 

Zsuzsa Sandor 2014.08.04. 18:44:09

"Szívós Mária (elnézést kérek Sándor Zsuzsa bírónőtől, hiszen egykoron mégiscsask bírótársa volt)" - na ez az,amiért nem kell elnézést kérni. Szívós bírónak is éppen olyan volt, mint most alkotmánybírónak. kinevezését csak és kizárólag a (szélső)jobbhoz fűződő bensőséges kapcsolatának köszönheti. Gyakorlatilag annak, hogy a 2006-os "békés tüntetők" szinte mindegyikének megszüntette az előzetes letartóztatását. Hát ennyit arról, hogy kell-e tőlem elnézést kérni :-)
Válasz erre 

Jenő Ferincz 2014.08.04. 22:03:25

Meglep ez a nyíltsága és ez a kritikus őszintesége, kedves bírónő. Többek között ezek azok az apróságok, amiért felnézek Önre. Ettől függetlenül általában nem szeretek mégcsak áttételesen sem személyeskedni, személyi tényezők irányába terelni valamely véleményemet, de Szívós Mária ebben a témakörben egy olyan "fekete ló", amely mellett egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni. Döntési pozíciója volt vádlottak kétes indokú előzetes letartóztatásában és azok automatikus meghosszabbításában. Határozatainak következményeként több vádlott került elfogadhatatlan körülmények közé, előzetes fogva tartása során. Alkotmánybíróként pedig különvéleményeivel hátráltatta a per törvényes bírósághoz való jogának érvényesülését. A 2006-os zavargások során indult büntetőeljárások idején az első fokon eljáró bírósági döntések döntő többségét megváltoztatva szabadlábra helyezte az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket, bármennyire is indokolt volt mindegyikük esetében a kényszerintézkedés elrendelése. A BKV-ügyben is többször került döntéshelyzetbe. Itt épp ellenkező határozatokat hozott, mint a zavargások esetében. Szigorúbb kényszerintézkedést rendelt el a BKV-ügyben öt vádlottal szemben is. Tette mindezt úgy, hogy legtöbb esetben automatikusan, megkérdőjelezhető indokra, nem létező adatra hivatkozott. Ezt követően - Szívós döntésének következményeként - több vádlottnak is elfogadhatatlan körülmények közt kellett töltenie előzetes letartóztatását. Szintén Szívós Mária volt, aki háromszor is kritika nélkül jóváhagyta Hagyó Miklós előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy nem is létezett. Az előzetes letartóztatást elrendelő, majd meghosszabbító végzések rendszerint a "szökés és elrejtőzés veszélyét" jelölték meg, mint a fogva tartás szükségességét igazoló okot. Hagyó Miklós előzetes letartóztatását lényegében ugyanezeknek az indokoknak az automatikus megismétlésével hosszabbította meg Szívós Mária. Így Hagyó összesen kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, igencsak kétséges indokok alapján. Az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról szóló végzésekben minden alkalommal arra a bizonyos rendőrségi jelentésre hivatkozott, amelyben a szökésre utaló adat szerepel. Ez az adat azonban a mai napig nem került elő. Az ügyészség tehát mindvégig egy olyan adatra hivatkozva érvelt a legszigorúbb kényszerintézkedés mellett, amelyet - az európai joggal ellentétesen - nem ismertetett a védelemmel, és amelynek így létezése is kétséges. Hagyó Miklós fogva tartásának elfogadhatatlan körülményeivel kapcsolatban fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A beadvány szerint ugyanis az őt fogva tartó magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyét is megsértették. Úgy mint a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, a családi élethez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. Ugyanis ha a védő nem férhet hozzá azokhoz a nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete nélkül nincs lehetősége cáfolni védence fogva tartásának jogszerűségét, akkor sérül a fegyveregyenlőség elve. Strasbourg tehát Hagyó javára döntött, mert szintén hiányolta azt a bizonyos adatot. Ítéletük pedig alátámasztotta, hogy nem állt fenn a szökés veszélye. A mai napig nem tudni tehát, hogy Szívós Mária mégis mire hivatkozva hosszabbította meg automatikusan háromszor is Hagyó Miklós előzetes letartóztatását. MIndezt azért részleteztem ennyire mélyrehatóan, hogy alátámasszam és igazoljam: Szívós Mária (rendes) bíróként rendre megsértett alkotmányos jogokat az előtte folyó eljárásokban (függetlenül az adott személyektől, de erősen függően az adott személy politikai hovatartozásától). Szóval alkotmánybíró lehetet egy olyan személy, aki már korábban is több alkalommal tanúbizonyságát adta annak, hogy mennyire nagyvonalúan tud és képes alkotmányos jogokon átlépni. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna.
Válasz erre 

Jenő Ferincz 2014.08.04. 22:15:14

"A határozat rögzíti, miszerint '[a] jogalkotó ezzel egy élethelyzetet, az utcán való élést, azaz magát a hajléktalanságot minősítette büntetendőnek.' Véleményem szerint a határozat ezen leegyszerűsítő ... fogalom-meghatározása súlyosan téves. (Meglátásom szerint ez a megközelítés olyan, mintha az Alkotmánybíróság a szegénységet azonosítaná a lopással, mondván, hogy a Büntető Törvénykönyv 316. §-a magát a szegénységet, ha úgy tetszik, az anyagi rászorultságot pönalizálja.)" Egyebek közt ezzel az indoklással utasította el Szívós Mária alkotmánybíró a 2012. november 14-én kihirdett AB-határozatot, amely megsemmisítette a "közterületen életvitelszerű lakhatás"-t tiltó paragrafust a szabálysértési törvényben. És Szívós Mária nem vette észre érvelésében a logikai bukfencet. Hiszen azt senki nem vitatja, hogy a lopás bűncselekmény vagy kis érték esetén szabálysértés, akármilyen körülmények viszik rá az elkövetőt. Itt viszont éppen az volt a kérdés, hogy az utcán lakás szabálysértésnek minősíthető-e. Vagy itt a másik gyönyörű gyöngyszem: amikor 2011 végén az AB alkotmányellenesnek minősítette a büntetőeljárási törvénybe beillesztett új rendelkezést, amely szerint "Az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt és a védő érintkezése a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész intézkedésére megtiltható", Szívós Mária ezzel a megsemmisítéssel nem értett egyet: ...véleményem szerint a védelemhez való jog minimálisan, ha úgy tetszik elhanyagolható mértékben csorbul, ezzel szemben ugyanakkor a vizsgált szabályozás a büntetőeljárás eredményességéhez fűződő államcélt és társadalmi érdeket jelentős mértékben szolgálja. A nyomozás első 48 órája ugyanis a bizonyítékok beszerzése, a helyszín biztosítása, a bűntársak elmenekülésének megakadályozása és azok kézre kerítése, stb. érdekében kiemelkedően fontos, és az eljárás sikerét döntően meghatározza. Ezen célhoz képest az, az egyébként kétségtelen tény, hogy az őrizetes 48 óráig nem beszélgethet az ügyvéddel, álláspontom szerint nem döntő, sőt elhanyagolható. ... Az első gyanúsítotti kihallgatást megelőző szakaszban tehát a védővel való érintkezésben megnyilvánuló védelemhez való jog csupán absztrakt, tartalom nélküli jogi lehetőség, eleve nem szolgálhat más célt, mint - utasítások és tippek megadásán, illetőleg nevek és helyek megjelölésén keresztül - a cselekmény felderítésének és az elkövetők kézre kerítésének a megakadályozását. A megsemmisített rendelkezés ezért a jogintézménnyel szemben támasztott minden alkotmányos elvnek és kritériumnak maradéktalanul megfelel, és nem ütközik nemzetközi szerződésbe sem. Egy bíró, aki a védőügyvédet a bűnöző bűntársának, a védelem jogát az "államcéllal" ellentétesnek tartja! És ő lett alkotmánybíró. Sajnálatos módon mára már ez a "jogi" (sicc!!!!!) érték(telen)rend lett uralkodó szemlélet a mostani összetételű Alkotmánybíróságon. Ezért is születhetnek ilyen, az alkotmányjogot minden létező jogi szakmai szempontból sárba taposó döntések. Ehhez képest az már igazán bagetell, hogy az alaptörvény is alkotmánysértő, hogy mára az alkotmánybírók többségének lövése sincs az alkotmányjoghoz.
Válasz erre 

Jenő Ferincz 2014.08.05. 09:15:59

De Szívós Mária volt az is, aki háromszor is automatikusan jóváhagyta Hagyó Miklós előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy nem is létezett. Az ügyészség arra hivatkozva kérte elrendelni, majd időről-időre meghosszabbítani az előzetes letartóztatást, hogy Hagyó külföldre akart szökni a büntetőeljárás elől, s erről állítólag adata lett volna hatóságoknak. Ez az adat azonban máig nem került elő, sőt a Hagyót szabadlábra helyező bírósági végzés rögzítette is, hogy nem létezett olyan információ, rendőri jelentés, vagy bármilyen más adat, ami alátámasztotta volna ezt az ügyészségi blöfföt. Szívós Mária pedig kritika nélkül háromszor is beleírta ezt az ügyészségi blöfföt a saját végzései indoklásába, anélkül, hogy ezt bármi is alátámasztota volna. És ez a sorozatos szakmai hiba sem akadályozta meg, hogy Szívóst alkotmánybíróvá jelölje majd válassza a kétharmados fideszes többség. Jól jellemzi mindez azt a szemléletet, ahogy a fidesz kiválasztotta a saját alkotmánybíráit. Mert azok az alkotmánybírák a fideszé voltak, nem a Magyar Köztársaságé. Akiket a fidesz megválasztott, azok mindegyikét azért választotta meg, mert közvetve-áttételesen lényegében a fidesz számára megszolgálták valamilyen formában. És még az sem számított, hogy pályafutásuk során szinte mindegyikük elkövetett olyan jogi szakmai hibát, baklövést, amelyek egyértelműen alkalmatlanná tették őket az alkotmánybírói tisztségre. Különösen, hogy már korábban is elkövették azt a súlyos bűnt, hogy a szakmai elvárások helyett a politikaiaknak akartak megfelelni és ezért, ennek érdekében a jogi szakmaiságot mélyen alárendelték a velük szemben támasztot és elvárt politikai megfelelésnek. És mindezt súlyobítja, hogy mégcsak nem is tévedésből, téves megítélésből követték el, hanem nagyon is tudatosan és szándékosan. Az ilyen jogászok nemhogy alkotmánybírónak méltatlanok, de jogásznak is. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Bihari Mihály fidesz általi megválasztása sem Bihari Mihály - esetleges - szakmai alkalmassága miatt és alapján történt, hanem azért, mert egy konkrét ügyben a fidesz politikai érdekét alátámasztandó, megerősítendő álláspontot alakított ki. Konkrétan a víizitdíjas népszavazásról van szó.) De Juhász Imre sem szakmai alkalmassági alapon került be, mint ahogy Salamon László és Balsai István sem. De Stumpf Istvánról sem mondható el ugyanez a kritérium, függetlenül atól, hogy a fidesz oldaláról nézve időnként kvázi önjáró lett. Dienes-Ohm Egon sem híres az alkotmányjogi szakmai kvalitásairól. Akik 2010. májusa óta alkotmánybírói talárt ölthettek, azok kivétel nélkül valamilyen érdem ellenszolgálataként kapták ezt az egyébként megtisztelő magas rangú megbízatást és nem a szakmai alkamasságuk miatt. Jól jellemzi mindezt az ezen személyek odakerülése óta meghozott határozatok szakmailag egyre silányabb tartalma, mondanivalója, üzenete. A párhuzamos és különvélemények vonatkozásában is ordítanak a politikai elvárásoknak való megfelelések. Nem szolgálnak, hanem kiszolgálnak. Nem az alkotmánynak akarnak megfelelni, hanem a fidesznek. Csak a fidesznek. Jól jellemző erre a magánnyugdíjpénztári államosítások (mondjuk ki, törvénnyel szentesített és állmszintre emelt lopás) vonatkozásában nem vállalták, hogy egyáltalán döntést hozzanak. A magántulajdont képező magánnyugdíjak államosításáról szóló törvény annyira és annyi ponton alkotmánysértő, hogy az még a fideszes (házi)jog alapján sem lett volna a fidesz javára védhető, ezért is inkább egyáltalán nem hoztak döntést. És ezzel nagyon mélyre süllyedtek. Nem merték felvállalni esetleges döntésük szakmai ódiumát, mert az nem felelt volna meg a fidesz politikai érdekeinek. Egy szakmai alapon működő Alkotmánybíróság a mindenkori hatalomnak a kontrolljaként kell, hogy működjön. A mai, alkotmánybíróság nevű pártfiók intézmény a jelenlegi hatalom kiszolgálójaként funkcionál. És csak azért, hogy a hatalomnak bólogasson, hogy a hatalommal egyetértsen, semmi szükség sincs rá. Egy Alkotmánybíróságnak a jogrendszer csúcsán kell lennie és működnie. A fidesz-érában viszont olyan mélyre süllyedt, hogy azon a szinten már keszonbetegséget lehet kapni. És pillanatnyilag még én sem tudom megítélni, hogy innen, ebből a mélységből még van-e, lehet-e visszaút?
Válasz erre 

dr. Keszthelyi Gyula 2014.08.07. 07:59:06

A jogot az önszabályozó társadalmi berendezkedés leváltására találták ki a társadalmak okosabb tagjai. 2%. További 3% még valamit érthet belőle, a maradék 95% tök homály. Mondhatjuk, ilyen a homo sapiens intelligencia-eloszlási görbéje. A jogászok nagy része a 2% közül kerül ki. Szinte mindig a hatalom birtoklói, akár direkt, akár indirekt relációban. Tehát a jogrend valójában hatalombirtoklási rendszer. Milyen esélye van egy pénztelen adósnak perre menni az állam, vagy az önkormányzatok ellen? Ráadásul ez utóbbiak számára a pereskedés illetékmentes.:-) A dolog eléggé asszimetrikusnak tűnik.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása