Sebességváltás
2015. július 27. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Sebességváltás

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy hat évig húzódó munkaügyi per kapcsán mondta ki, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben. Hozzáteszem, gyakran büntető ügyekben sem. Emiatt az elmúlt tíz évben a magyar államot csaknem egymilliárd forint kártérítésre kötelezték.

hando-nepszava_hu.jpeg

Handó Tünde   Kép: nepszava.hu

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke persze azonnal kikérte magának ezt a megállapítást, mondván: a bíróságokra évente érkező másfél millió ügy 80 %-a egy éven belül be is fejeződik.

Erről a Churchillnek tulajdonított bonmot jut eszembe: „csak annak a statisztikának hiszek, amelyet én hamisítottam.” Nem állítom, hogy az idézett számok ne lennének igazak. A másfélmilliós ügyszám mögött ugyanis az azonnal elutasítható alaptalan beadványoktól kezdve a tárgyalás nélkül befejezhető ügyekig minden benne van. Vagyis ez a hatalmas szám nem ugyanennyi pert jelent.
churchill-demotivalo_net.jpg

Túl sokat pereskedünk, vagy tényleg a bíróság lassú? Mindkettő igaz. „Ha per, úgymond, hadd legyen per”, és nem csak „hajdanában beszélt így a magyar ember”. Soha ennyi politikai vitát nem akartak bírósággal eldöntetni, mint manapság.

fulemule-nava_hu.jpg

A strasbourgi bíróság az elé került ügyekben nem az igazságszolgáltatást marasztalja el, hanem a Magyar Államot. Ugyanis az igazságszolgáltatás rendeltetésszerű működtetése az állam felelőssége. És ebben nem segít a parlament eszetlen és kapkodó törvényhozási gyakorlata.

parlament-nepszava_hu.jpeg

Vegyünk egy példát. A büntetőeljárási törvény felsorolja azokat az ügytípusokat, amelyeket soron kívül kell elintézni. Megpróbáltam összeszámolni valamennyit, de kudarcot vallottam. Így csak a legfontosabbakat említem. Soron kívül kell eljárni, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van. Előre kell sorolni azokat az ügyeket is, amelyekben a sértett kiskorú – ez mintegy 27 féle bűntettet jelent. Ugyancsak soron kívül kell letárgyalni a hatályon kívül helyezett ügyeket, 12 fajta úgynevezett kiemelt ügyet, továbbá az összes el nem évülő bűncselekményt, illetve a kommunista bűnök miatt indított eljárásokat, végül bármely olyan bűncselekményt, amelyet bűnszervezetben követtek el.

elozetes-retrofm_hu.jpg

Kép: retrofm.hu

Ugye nem túlzok, amikor azt mondom, hogy ezek az ügyek felölelik a fél Btk.-t? És akkor még meg sem említettem, hogy az OBH elnöke, valamint a bíróságok elnökei is elrendelhetik egyes ügyek soron kívüli tárgyalását. A bírák aztán kapkodhatják a fejüket, hogy a sok soron kívüli ügyük közül melyik legyen a legsoronkívülibb.

Állandó megfelelési kényszerétől vezérelve az OBH elnöke - a tőle megszokott „bölcsességgel” - olyan bírákat is tárgyalásra kötelezett az ítélkezési szünet idejére, akik teljesen vétlenek abban, hogy az előttük folyó eljárás elhúzódott. Harmadik éve tart például a Veszprémi Törvényszéken tárgyalt „vörösiszap ügy”. Miért? Mert politikai előítélet, pocsék nyomozás és a rossz vádirat miatt a teljes bizonyítási eljárást a bírónak kell lefolytatnia. De parancs az parancs: a bíró kénytelen volt a nyár szinte minden napjára tárgyalást tűzni. A magas OBH elnökét az az apróság nem érdekelte, hogy a felszámolás alatt álló MAL Zrt.-t – más szakemberek híján - ma is az ügy vádlottjai működtetik. A felszámoló biztos volt kénytelen felhívni a bíróság figyelmét arra, hogy ha ők nap mint nap a tárgyaláson ülnek, az üzem működése leáll.

targyaloterem-lang.jpg

Vörösiszap per tárgyalás   Fotó: Láng András

Strasbourg nem megfontolatlan, ésszerűtlen intézkedéseket vár. Csupán azt, hogy a törvényalkotók betartható törvényeket hozzanak, és a jogalkalmazók azokat be is tartsák. És akkor nem a mi zsebünkből kellene az államnak sok százmillió forintot fizetnie. milliok-praxis_blog_hu.jpg

Kép: praxis.blog.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr707658296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paragrafus 2015.07.27. 21:53:48

Csak halkan jegyzem meg, hogy ez a hat év semmi.
Félreértés ne essék, nem szeretném elbagatellizálni, mert az érintettnek minden bizonnyal nagyon fontos, sőt, talán komoly érdeksérelmet is okoztak neki.
De akkor mit mondjak én?
Van két olyan ügyem, amely ennél sokkal hosszabb ideje húzódik.
Az egyik 1998-ban indult, a másik 1997-ben. Az 1998-as ügyben még mindig csak eljárásjogi kérdésekben voltak bírósági tárgyalások, az ügy érdemében még egy sem volt. Az 1997-es ügyben még semmilyen tárgyalás sem volt mind a mai napig. Ez utóbbi ügyben az eltelt 18 év alatt sorozatban olyan súlyos eljárásjogi jogsértések történtek, hogy kénytelen voltam újra és újra jogorvoslattal élni a döntések ellen, ennek következtében még semmilyen tárgyalás sem volt. És amikor panasszal éltem, akkor az volt rá a válasz, hogy mindez azért történhetett, mert állandóan, újra és újra jogorvoslati kérelmeket nyújtok be. Tehát (a bíróság szerint) csak magamnak köszönhetem, hogy ennyi idő alatt nem tudott a bíróság tárgyalást kitűzni. Az, érdekes módon eszükbe sem jutott, hogy esetleg nem biztos, hogy engem lehet hibáztatni azért, mert még nem tudott a bíróság tárgyalást kitűzni. Hogy nem kellene sorozatban olyan súlyosan jogsértő határozatokat hozni, amelyek újra és újra megalapozzák, hogy jogos jogorvsolati kérelemmel élhessek velük szemben.
Szóval 17, ill. 18 év nem volt elég ebben a két ügyben ahhoz, hogy megoldódjanak az ügyek. Komolyan bújkál bennem a kisördög, hogy ha netalántán mégis elkezdődnének az ügyek érdemben, akkor - az esetleges jogorvoslatokat is beleértve - még mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy azok a jogkérdések véglegesen megoldódjanak és tisztázódjanak, amiért indultak?
Csak érdekességképpen: az 1998-ban indult ügyemben az egyik (közbenső) tárgyalást kirendelt bíróként az a Handó Tünde vezette, aki most az OBH elnöki tisztét tölti be. És azt kell mondanom, hogy a körülményekhez képest elég korrekt döntést hozott.
És van egy harmadik is. Igaz, az kissé rövidebb ideje húzódik.
Az 2010-ben indult. A bíróság még ebben sem tűzött ki tárgyalást.
Szóval a fenti post érintettjét még csak véletlenül sem megbántva, mit szóljak én?
(Annyit még elárulok, hogy mindhárom ügy polgári peres eljárás)

paragrafus 2015.07.28. 12:42:31

@Dr. Sándor Zsuzsa:
Egyelőre nem megy.
Egyrészt, mert még nem lett kimerítve valamennyi jogorvoslat ahhoz, hogy Strasbourg befogadja.
Másrészt az ésszerű időn belüli eljárás lefolytatásának uniós vizsgálatához is az ügynek jogerősen lezártnak kell lenni. Folyamatban lévő ügyekben az eljárás elhúzódásával megvalósul emberi jogi sérelem nem kezdeményezhető.
És ezekben az ügyekben - érdemben - még egyik ügyben sem született még csak első fokú döntés sem.
Ha sikerül (valamikor) a jogerős döntést elérni, akkor majd végiggondolom, hogy érdemes-e. Ugyanis egy uniós döntés is - átlag - minimum egy évig tart. Különösen, ha a Magyar Állam fellebezést nyújt be a Nagykamarához.

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2015.07.28. 18:17:07

@paragrafus: Persze, arra gondoltam, ha majd egyszer jogerős lesz. Akkor valószínűleg megéri a további 2 évet még várni. Jelzem, a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatban 3 éve nem döntött még az EJEB.

paragrafus 2015.07.28. 18:37:44

@Dr. Sándor Zsuzsa:
Ha majd megszületnek a jogerős döntések, akkor majd továbbgondolom, továbbgondoljuk. A Viktor azt mondta, hogy a hídon akkor kell átmenni, ha odaértünk.
Most csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy azért is vagyok némiképp szkeptikus, mert már eljutottak hozzám olyan, még meg nem erősített hírek, hogy a fidesz titokban gondolkodik az Unióból való kilépésen. Nagyon remélem, hogy ez nem fog megtörténni, de a fidesztől minden kitelik.
Különösen, hogy - állítólag - csökkennek az uniós források, mintha zárnák el lassan a csapokat. Mert Viktorék (szerintem) csak az uniós források miatt tartják fenn a tagságot, de ha az jelentősen csökkenni fog, akkor igencsak lebegni fog az ország felett a Damoklész kardja a kilépési szándékot illetően.
Bízom benne, hogy addig talán lesz kormányváltás. Mert különben még oda is eljuthatunk, hogy mire olyan helyzetbe kerülnénk, hogy Strasbourghoz fordulhatnánk, addigra már nem lesz rá lehetőség.... Isten ments, hogy ez megtörténjen.
(Hogy a nagypolitika ilyen perspektívában mennyire hatással lehet egy jogi eljárásra....)

paragrafus 2015.07.28. 18:41:11

@Dr. Sándor Zsuzsa:
Egyébként bizalmas forrásból eljutott hozzám olyan információ is, hogy a Strasbourgi bíróság (bíróságon belülről) finoman fogalmazva némiképp kritikai éllel fogadja, hogy az utóbbi öt évben Magyarország magasan vezet az Uniós bírósághoz fordulás vonatkozásában. Ezt nem merem biztosra állítani, de talán egyedül übereljük e tekintetben az egész uniót.

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2015.07.28. 20:28:44

@paragrafus: Ha ne adj' Isten ki is lépnénk az EU-ból, annak nincs köze a strasbourgi bírósághoz. Az emberi jogi alapokmányt nem EU-s tagok is aláírták, Magyarország is jóval korábban, mint ahogy belépett az EU-ba. Vagyis még egy külön nemzetközi szerződést is fel kellene a Fidesznek mondania. De ez már tényleg a Balkánnál is rosszabb helyzetet teremtene. Nem tudom az adatokat, de elképzelhető, hogy az élmezőnyben vagyunk az EJEB-nél, mert van olyan emberi jogi sérelem, amelyet több százan adtak be.

pocaklakó minimanó 2015.08.10. 14:57:48

És azon esetleg nem töpreng a szakma, hogy milyen módon lehetne az ügymenetet gyorsítani?

jog-ász 2015.09.05. 15:03:45

komolyan gondolta bárki is hogy egyre bonyolultabb jogi társadalmi gazdasági helyzetben, egyre bonyolultabb jogviszonyokban majd gyorsabban születnek döntések úgy, hogy a kényszernyugdíjazott karban alig töltöttek fel új helyeket? tudok olyan megyét ahol 16 polgári bíró volt nagyvárosban, nem csökkenő ügyszám mellett most dologznak 9-en, tehát a különbség(7ember munkáját) is a sajátja mellett a maradék 9 látja el..strasbourg pedig hibát követ el, ha automatikusan 2 vagy 5 éves pertartam után kártérítést ítél meg..azért szakmában jártasak pontosan tudják hogyan lehet eljárási jogi eszközökkel évekre akasztani egy büntető vagy polgári eljárást.. az új Pp talán ad reményt, ahogy a tervezetet néztem a terv az hogy lesz egy cezúra az eljárásban, minden ügyfél addig terjesztheti elő mit szeretne, milyen indítványai vannak, azt követően már erre nem lesz lehetőség(szűk kivétellel)
süti beállítások módosítása