Dr. Bujdosó Sándor, a XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője a "Kutyavilág" című nyílt levelemre megtisztelt egy hosszú válasszal. Engedélyének megfelelően válaszát most változtatás és kommentárok nélkül teszem közzé.

Tisztelt Dr. Sándor Zsuzsa! 

Tisztelt Bírónő!

Köszönöm, hogy megosztotta velem az általam írt válaszhoz kapcsolódó reflexióit. Azon ugyan kicsit csodálkoztam, hogy Ön – éppen Ön – a megkérdezésem nélkül nyilvánosságra hozta az Önnek írt levelemet, de ennek a csodálkozásnak nyilván az én konzervatív felfogásom az oka, hiszen engem a szüleim úgy neveltek, hogy egy levél az a címzettnek szól, azt csak akkor adjuk más kezébe, ha azt a levélíró nem ellenzi. (Szeretném azért megnyugtatni: ha megkérdez, akkor Önnek biztosan igent mondtam volna.) Azt azonban fájlalom, hogy ha már fontosnak tartotta a levelem a blog-jában nyilvánosságra hozni, azt nem teljeskörűen tette. Feltételezem, hogy nem szándékosan maradt ki a „másodközlésből” az a rész, amely arról szól, hogy az önkormányzatnak egyaránt kell képviselnie a kutyatartók és a közterületen szabadon rohangáló kutyák miatt félelemben lévő lakosok érdekeit is. Továbbá kimaradt az a rész is, amely az önkormányzat jogalkalmazási gyakorlatát meghatározó „fokozatosság elve” érvényesítéséről szól. De spongyát rá! Sokkal fontosabbak azok az ügyek, amelyeket reagálásában említett

• Kép: bulldogspecialista.hu
• Én nem állítottam azt, hogy az önkormányzat alkotmány/alaptörvény ellenesnek tartja a közösségellenes magatartásokra vonatkozó szabályozását. A testület törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg az Ön által kifogásolt rendeletét. Az Alkotmánybíróság korábbi döntését olvasva én úgy látom, hogy nem magával a közösségellenes magatartások önkormányzati rendeletben való meghatározásával, hanem a szabályozás terjedelmének korlátlanságával van baj. Az Ön által kifogásolt rendelet megalkotásának szükségességét a kormányrendeletben meghatározott szabályozás érvényesülésének biztosítása is indokolta. A közterületek rendjének biztosítása, az önkéntes jogkövetés hiányában a szabályok betartását biztosító eszközök (pl. szankciók) alkalmazásának lehetővé tétele az önkormányzatnak kötelezettsége, függetlenül a képviselő-testület tagjainak politikai hovatartozásától.

Kép: hungarokamion.hu

• A hajléktalanok közterületen való életvitelszerű tartózkodása olyan kérdés, amely megosztja a kerület lakosait. Vannak, akik élelemmel, pénzzel, adományokkal segítik a környezetükben megjelenő hajléktalanokat, míg mások a legszívesebben kitoloncolnák őket a kerületből. Ismételten megerősítem, hogy az önkormányzat testülete magát a hajléktalanságot tartja a legnagyobb problémának. Nem dicsekvésként, hanem az elvárható tényszerűség okán írtam Önnek az önkormányzati rendeleti szabályozottság jelenlegi állapotáról. Ugyancsak a tényszerűség okán két megjegyzés engedtessék meg nekem: 1) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. a fővárosi önkormányzat feladataként nevesíti – egyebek mellett – a hajléktalan ellátást és a településtisztaság feladatainak ellátását Budapest egész területén, azaz a XIII. kerületben is. 2) A hatályos fővárosi rendelet alapján – minden ellenkező híresztelés ellenére – nincs olyan kerület, ahol ne lenne az életvitelszerű tartózkodás tilalma alá eső terület (játszótér, köznevelési intézmények stb.), sőt a kutyások és az Ön által elismert fővárosi önkormányzat a Margitsziget teljes területére kiterjesztette a tilalmat. (Mondhatjuk tehát, hogy itt a kutyák jobb helyzetben vannak, mint a hajléktalan emberek.) A hajléktalanok jelenlétének nem szükségszerűen kell együtt járnia a közterültek tisztaságával, állapotával kapcsolatos problémáknak. Azt az előző levelemben is említettem, hogy a kerületi önkormányzat szakmailag megalapozott, konkrét intézkedéseket tartalmazó, komplex megközelítésű, évente értékelt dokumentumban határozta meg az önkormányzati szervek tennivalóit, továbbá a XIII. kerületben van a legtöbb hajléktalanokat ellátó intézmény is. Ezek felszereltsége lehetővé teszi – többek között – a tisztálkodást, a WC használatot. De nem csak az önkormányzat tehet azért, hogy a közterület-szennyezés elkerülhető legyen, hiszen pl. mindannyiunk számára megadatik a nyilvánosság számára nyitva álló kereskedelmi, és egyéb közforgalmú helyek, közcélú intézmények ilyen célú helyiségei igénybevételének lehetősége. És biztos vagyok abban is, hogy a hajléktalanokat támogató, velük együtt érző emberek alkalmanként akár a saját fürdőszobájuk használatát is szívesen felajánlják rászoruló embertársainknak.

• A tűcsere programmal kapcsolatos megjegyzéséből én azt látom, hogy esetenként Ön is megelégszik a sajtóban megjelenő információkkal. Ha a tények is érdeklik, akkor azokról akár személyesen is szívesen tájékoztatom Önt. Az én fogalmaim szerinti véleményalkotáshoz, a kerületi önkormányzat tevékenységének objektív értékeléséhez azonban elengedhetetlen pl. a kerületi képviselő-testület dokumentumainak megismerése, na meg a tények ismerete. Ismét leírom: az önkormányzat a tűcsere programot nem tiltotta be, nem is tilthatta be, mert az állami feladat, amelyet a szolgáltató a szakminisztériummal kötött megállapodás alapján végezhet. A XIII. kerületben elő drogfüggőséggel küzdők a főváros más kerületében élőkkel szemben kedvező helyzetben vannak, hiszen a Nyírő Gyula Kórházban a teljeskörű, a legmagasabb szintű ellátáshoz juthatnak hozzá.

• Kép: .origo.hu
• A kötelező pórázhasználat váltotta ki Önből és a közzétett íráshoz kapcsolódó „kommentezőkből” a legmarkánsabb véleményeket. Ha nem tudtuk volna, akkor a bogbejegyzéséhez fűzött véleményekből mindketten láthatjuk, ez a kérdés nagyon megosztja az embereket. Éppen ezért nehéz mindenki számára elfogadható döntéseket hoznia az önkormányzatnak és a jogalkalmazóknak is. Engedje meg, hogy az Ön megjegyzéseivel kapcsolatos álláspontomat, véleményemet megosszam Önnel:

• Kép: pszichologia.network.hu
• Továbbra is az a szakmai véleményem, hogy a szabálysértési törvény idézett szakasza és az önkormányzati rendeleti szabályozás nem sérti a jogforrási hierarchia érvényesülését. Ugyanis valamely jogellenes cselekményt valóban csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé, de kötelező magatartási szabályokat és azok megszegésének jogkövetkezményeit alacsonyabb szintű jogforrások is megállapíthatnak. A közigazgatási jog jogforrási rendszerébe tartozó szabályozó normákra ez különösen jellemző. Például a szabálysértési törvény 224.§ (1) bekezdése szabálysértéssé minősíti a KRESZ szabályok megsértését, de kormányrendelet teszi lehetővé és határozza meg a megengedett sebességtúllépés szankcióját közigazgatási birságként. De ugyanígy határoznak meg szankcióként közigazgatási bírságot pl. az építésügy, a környezetvédelem, a fás szárú növények védelmére vonatkozó többszintű szabályozások is. Ha Önnek adnék igazat, akkor azt kellene mondanom, hogy csak az a jogellenes, jogszabályszegő magatartás szankcionálható, amelyet a Btk. vagy a Szabstv. tartalmaz. Kénytelen vagyok kiigazítani az Ön vélekedését abban is, hogy jobban jár az, akit szabálysértésért vonnak felelősségre, mint akit közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt közigazgatási eljárás alá vonnak. Bizonyára elkerülte a figyelmét a Szabstv. 11.§ (1) bekezdésének és 99. § (1) bekezdésének rendelkezése, amelyek a szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság mértékét határozzák meg. Ha megnézi a szabályozást, akkor láthatja, hogy a szabálysértési bírság és a szabályszegésért kiszabható közigazgatási bírság felső határa azonos (150.000,-Ft), továbbá még az alkalmazható helyszíni bírság felső határa (50.000,-Ft) is ugyanaz, sőt a közigazgatási eljárás alá vont járhat jobban, azért, mert az ebben az eljárásban kiszabható helyszíni bírságnak és közigazgatási bírságnak nincs alsó határa, szemben a szabálysértéssel. Azt hiszem, Önnek nem kell hosszasan magyaráznom azt sem, hogy a szankciónak nem csak a szabályszegő megbüntetése (bírságolása) a célja, hanem annak pl. megelőző, a szabályszegéstől visszatartó szerepe is van.

• Kép: autonavigator.hu
• Valóban nagyon fontos rendelkezése az állatok védelméről szóló törvénynek az idézett 14. § (2) bekezdése. Abban azért remélem, egyetértünk, hogy ennek a rendelkezésnek a címzettje nem az önkormányzat, hanem az állattartó, azaz vele szemben, számára határoz meg a jogalkotó kötelezettséget. Az én értelmezésemben ebbe a kötelezettségbe belefér a közterületen való pórázhasználat szükségessége is.
• 
• Kép: csakegykutya.lapunk.hu
• Ön különböző adatok közlését kérte tőlem. Bár a jegyzőnek a hatályos szabályozás szerint nem kell hatósági nyilvántartást vezetni sem a kutyák közterület használatával kapcsolatos bejelentésekről, sem a kutyák által okozott sérülésekről, igyekeztem összegyűjteni a számomra elérhető információkat. Íme:

 A közterület-felügyelőknél közvetlenül tett bejelentések, a telefonon és e-mailen keresztül érkezett bejelentések száma: 2015. május hónapban:62 db, 2015. júniusában: 72 db, 2015. július hónapjában: 81 db, 2015. augusztus 13-ig: 61 db volt. A XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Nkft.-től kapott tájékoztatás szerint az egészségügyi szolgálatunk baleseti sebészete átlagosan hetenként 8 kutyaharapásból származó sérülést lát el.

Lehet, hogy ezek az adatok mindegyike nem kötődik a póráz nélkül sétáltatáshoz, de általános élettapasztalat szerint a túlnyomó többségük igen. De ha évente csak egyetlen ilyen, kutyák által okozott személyi sérüléssel járó eset történne, az – véleményen szerint – pont eggyel több a megengedhetőnél.

A kutyák által közterületen elszenvedett, kutyatámadásból vagy más okból bekövetkezett sérülések esetszámáról nekem nincsenek adataim, pedig ez is fontos lehet, hiszen a pórázon való sétáltatás a kutyákat is védi ezektől a veszélyhelyzetektől.

• Ábra: balesetmegeloz.atw.hu
• Ön szerint a futtatókra való hivatkozásom több sebből vérzik.

Annak azért örülök, hogy azt nem vitatja, hogy a XIII. kerületi önkormányzat létesítette a fővárosban a legtöbb kutyafuttatót.

• Nem vitatom, hogy az Újlipótvárosban több olyan idős kutyatartó lakik, akinek nagy nehézséget okoz a legközelebbi kutyafuttató elérése. Addig is, amíg az önkormányzat nem tud minden olyan ház közvetlen közelében kutyafuttatót létesíteni ahol kutyát tartanak, én egyik megoldásként el tudom képzelni azt is, hogy a kutyatartók szolidaritásába belefér, hogy a kutyafuttatás terhét átvállalják a segítségre szoruló tulajdonostól. Ezt teszi az önkormányzat is, amikor szociális munkásai a rászorulók házi segítségnyújtása keretében a kutyák sétáltatásához, futtatásához is segítséget nyújtanak.

• Kép: www.life.hu
• Én is nagyon fontosnak tartom, hogy harmonikus együttélés alakuljon ki kutyatartók és kutyát nem tartók, illetve a gyerekek között. Azt azonban nem tudom elképzelni, hogy a póráz használata mennyiben akadályozza sétáló, vagy heverő kutyák simogatását, a velük való barátkozást.

• Kép: webilium.hu
• Ön levelében dicséri a fővárosi önkormányzatot a Szent István park állapotáért és a Margitsziget annektálását is örömtelinek tartja. Talán megbocsájtja nekem, ha ez utóbbi véleményével én nem értek egyet. A Szent István park állapota valóban elismerésre méltó, a kerület más, az önkormányzatunk által fenntartott parkjainak állapotához hasonlóan. A Margitsziget kapcsán viszont az elcsatolás módjának antidemokratikus, jogszerűtlen voltán túl nem tudok eltekinteni attól a ténytől sem, amit a hajléktalansággal kapcsolatban leírtam.
• Az Ön véleménye szerint az Óraparcella mindennek nevezhető, csak parknak nem. Egyetértek Önnel, azonban azt javaslom, hogy ennek megváltoztatása érdekében ne a XIII. kerületi önkormányzathoz, hanem az Ön által dicsért főpolgármesterhez forduljon, tekintettel arra, hogy a terület tulajdonosa és fenntartója a Fővárosi Önkormányzat.

Kép: hircsarda.blog.hu

Tisztelt Dr Sándor Zsuzsa!

Tisztelt Bírónő!

Nagy figyelemmel olvastam azokat a javaslatokat, amelyeket a blog-bejegyzésében megfogalmazott:

• Egyetértek Önnel abban, hogy a közterület-felügyelők ellenőrizzék azt, hogy a közterületen lévő kutyákban van-e transzponder. Most is ezt teszik, és ezt ellenőrizni fogják a jövőben is. Ez az ellenőrzés alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a kutya tulajdonosa eleget tett-e az ebnyilvántartásba való bejelentési kötelezettségének. Ennek hiányában az első intézkedés nem a büntetés, hanem a figyelemfelhívás.
• A kutyaürüléket össze nem szedő kutyatulajdonosok elleni szigorú fellépéssel egyetértek. Azt azonban Ön is tudja, hogy a közterület-felügyelő csak a tettenért szabályszegővel szemben szabhat ki bírságot. Közigazgatási eljárás pedig csak akkor indulhat, ha a szabályszegő személye ismert és a szabályszegés legalább tanúval bizonyítható. Ha ilyen bejelentést tesznek – akár azok a felelős kutyatartók, akiknek fontos, hogy ne vegyenek minden kutyást egy kalap alá – akkor el tudunk járni.

• Önnek tudnia kell, hogy a rendőr és a közterület-felügyelő jogállása között lényeges különbségek vannak, ezért a közterület-felügyelő csak egyenruhában, szolgálat közben intézkedhet, az ún. „fedett nyomozó” mint eszköz alkalmazására a jogi szabályozás nem ad felhatalmazást.
• Megalapozott véleménynek tartom, hogy nagyon sok kutyára sok tízezer forintot költ a gazdája. Ezt a jogalkalmazás során, a szankció mértékének megállapításánál, a fokozatosság elvének érvényesítésével figyelembe is vesszük. Azt azért nem értem, hogy a kedvenc által elpottyantott hulladék felszedése vagy a póráz felcsatolása miért okoz megoldhatatlan problémát a szabályszegőknek. Én úgy gondolom, hogy az is jogos elvárás a lakosságtól, hogy a kutyatulajdonosok vegyék figyelembe, hogy a közösség, az önkormányzat mennyit költ vagy kényszerül költeni a nagyvárosi kutyatartás feltételei megteremtésének segítésére, vagy a szabályszegő kutyatulajdonosok mulasztásából eredő közterület-szennyezés és a kiültetett növényzetben a kutyák által okozott károk, rongálások megszüntetésére. Csak a kerületben kihelyezett 370 db kutyaürülék gyűjtő jelenlegi heti háromszori összegyűjtése 40 millió forintba kerül évente. Nem beszélve a kutya-wc-k. a kutyafuttatók fenntartására, újak építésére, a kutyák által is szennyezett közterületek, zöldfelületek tisztítására fordított költségekről.

• Nagyon figyelemre méltónak tartom a vizsgázott kutyák kivételes státuszára vonatkozó javaslatát. (A sikeres kutya-gazda kapcsolati próba vizsgájának letételéhez Önnek és Drazsénak is ezúton gratulálok!) Szerintem a javaslat elfogadásának esélyeit növelheti, ha a vizsga egy akkreditált, egységes követelményeken alapul és garantálja, hogy az ilyen vizsgát tett tulajdonos képes bármikor felügyelet tartani a kutyáját póráz nélkül is. Persze azt nem tudom, hogy mi van akkor, ha a kutyát nem a gazdája, hanem egy másik családtag, ismerős viszi sétálni, hiszen úgy gondolom, hogy egy falkában csak egy vezér lehet.

Korom Gábor a Népszigeti Kutyasuli vezetője    Kép: hegyvidekujsag.eu

Higgye el nekem, a kerületi önkormányzat sokat tesz azért, hogy a nem kutyás lakosokat meggyőzze arról, hogy létezik kulturált, a környezetükben élőkre is figyelemmel lévő kutyatartás. Ezért indítottuk útjára és propagáljuk a Gondos Gazdi programot, ezért fejlesztjük a kutyatartást segítő körülményeket, ezért működünk együtt szervezetten a kutyások civil szervezeteivel és ezért szervezünk közös kampányokat és közterületi rendezvényeket. Az azért meggyőződésem, hogy az Ön által igényelt elfogadtatásért mégiscsak a felelős kutyatartók tehetnek a legtöbbet.

Budapest, 2015. augusztus 13.

                                                                           Köszönti Önt és Drazsé kutyáját:

                                                                                  Dr. Bujdosó Sándor

                                                                                            jegyző

• (és egykori kutyatulajdonos)

P.S.: Jelem levelem teljes terjedelemben való esetleges nyilvánosságra hozatalához ezennel hozzájárulok.

Korom Gábor könyve