Dr. Pál Helga ügyvéd nem csupán a vörösiszap-perben védi a MAL Zrt. egyik igazgatóját, a büntetőügy másodrendű vádlottját. Ő képviseli magát a céget is a különböző polgári- és közigazgatási perekben is.
Hogy mi is az a közigazgatási per? Erről kérdeztem az ügyvédnőt.
Dr. Pál Helga Fotó: Láng András
P. H. - A közigazgatási pernek mindig az az előzménye, hogy valamilyen hatóság, a mi esetünkben a környezetvédelmi hatóság hoz egy határozatot. Per akkor lesz belőle, ha a fél szerint a hatóság határozata jogszabálysértő és ezért az, aki ezt sérelmezi, bírósághoz fordul.
S. Zs. - Konkrétan most mi volt az a közigazgatási határozat, amely miatt az Ön által képviselt MAL Zrt. bíróságra ment?
P. H. - A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősség még 2011. szeptemberében 135 milliárd forintot meghaladó hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a MAL Zrt.-re környezetkárosítás miatt. E határozatot támadtuk meg a bíróságon. Szerintünk ugyanis a határozat megalapozatlan, nem beszélve arról, hogy a bírság mértéke messze eltúlzott. Magyarországon ekkora környezetvédelmi bírságot, de még ezt megközelítő mértékűt sem szabtak ki soha. Még akkor sem, ha netán szándékos lett volna a környezetkárosítás, amiről persze itt szó sem eshet.
Fotó: vehir.hu
S. Zs. - Milyen határozatot hozott a Veszprémi Törvényszék?
P. H. - A bíróság hatályon kívül helyezte a zöldhatóság határozatait. Megállapította, hogy a hatóság komoly hibákat vétett. Döntése számos pontban megalapozatlan volt, a tényállás nem volt bizonyított, a megállapított összegek valójában csak becslésen alapultak. Azt az érvünket nem fogadta el a bíróság, hogy természeti katasztrófa történt, annak ellenére, hogy a katasztrófát megelőző évben történt 17 földrengés közül 5 a gátszakadást megelőző hónapban történt, emellett fél éven keresztül extrém mennyiségű csapadék esett. A bíróság szerint mégsem ezek voltak a történtek közvetlen okai. Tehát - a bíróság álláspontja szerint - maga a bírságolás jogos.
Fotó: Füssy Angéla
S. Zs. - Végül is hány féle bírsággal sújtották a hatóságok a MAL Zrt.-t?
P. H. - Összesen hárommal. Bírságolták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt, azután rendkívüli vízszennyezési és természetvédelmi bírsággal. A három bírság együttes összege mintegy 137 milliárd forint volt.
S. Zs. - Akkor most hogyan tovább? Mi a következő lépés?
P. H. - A közigazgatási eljárásban a legnagyobb lehetséges eredmény, ha a bíróság hatályon kívül helyezi a megtámadott határozatokat. Ezt értük most el. Az ilyen perekben a bíróság maga nem hozhat ítéletet. Vissza kell tennie az ügyet a közigazgatási hatóságokhoz azzal, hogy folytassanak le új eljárást. Ezt persze a hatóságnak már a bírói döntés és indokolás szellemében kell megtennie.
S. Zs. - És hogyan reagáltak minderre azok a hatóságok, amelyeknek a döntéseiről ilyen lesújtó véleményt alkotott a bíróság?
P. H. - Hát ez a legszebb az egészben! El sem jöttek a tárgyalásra. Egyetlen hatóság képviselője ugyan ott volt, de ő csak egy "jogutód", vagyis nem az, amelyik kiszabta ezt az irdatlan bírságot.
S. Zs. - Jól tudom-e, hogy ez a 135 milliárdos bírság indította el a MAL Zrt.-t az anyagi ellehetetlenülés felé? Hogy emiatt nem kaptak a bankoktól hiteleket, hogy végső soron ez vezetett a cég felszámolásához?
Eladták a MAL Zrt.-t Fotó: napi.hu
P. H. - Ez nyilvánvaló. Ugyan ki hitelezne egy olyan cégnek, amelyiknek csaknem öt éven keresztül lóg a feje felett egy ekkora bírság?
És ezt már én mondom, nem az ügyvéd: csak gratulálhatok azoknak a hatóságoknak, amelyek megalapozatlanul, kellő bizonyítékok nélkül, hasukra ütve állapítanak meg egy ilyen horribilis összegű bírságot, tönkretéve ezzel egy olyan céget, amelyik korábban hosszú éveken át sok millió adóforintot fizetett be a költségvetésbe. Gazdag ország vagyunk!