Kép: vezess.hu
Nem szeretem a törvények szövegét szó szerint idézni, de ennek, amit most csócsál a parlament, nem tudtam ellenállni.
„A közlekedési hatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek a szolgáltatás működtetője által hozzáférhetővé tétele olyan üzletszerűen végzett személyszállítási szolgáltatást közvetítő vagy szervező szolgáltatás
- a) igénybevételét biztosítja vagy
- b) igénybevételéhez szükséges lépések bemutatásával közvetlenül népszerűsíti, elősegíti azt, amely nem felel meg a Kormány rendeletében meghatározott diszpécserszolgálati… tevékenységre vonatkozóan megállapított követelményeknek.”
Kép: mult-kor.hu
Ugye, szép? Aki idáig elolvasta, kap egy tajtékpipát. Aki ki is találja, miről van szó, az kettőt. Elárulom: az Uber-ről. Még pontosabban arról, hogy pártunk és kormányunk annyira berezelt néhány száz (vagy tucat) taxis hisztijétől, hogy keresztbetesz az egész digitális világnak és benne az úgynevezett „sharing economy”, magyarul a közösségi gazdaságnak.
Kép: technokrata.hu
Nem szeretnék tippeket adni, de miért csak az Ubert akarják betiltani? Ha a fordító irodák fenyegetőznek, akkor elérhetetlenné teszik a Google fordítót? Ha a tévé társaságok reklamálnak, betiltják a Netflix-et, amelyen annyi és olyan filmet, vagy sorozatot nézhet meg az ember, amennyit csak akar? Bár egyelőre zömében csak idegen nyelven, így nálunk még ez nem jelent túl nagy veszélyt – sajnos. Azt sem értem, hogy a taxisok miért nem tüntetnek a „telekocsi” szolgáltatók ellen, hiszen ha, mondjuk, Bécsbe akarok utazni, ezzel az internetes szolgáltatással találok olyan autóst, aki éppen arra tart és útitársakat keres. Így többen osztozunk a benzinköltségen. A hatályos kormányrendelet szerint ez is tilos.
Az éttermek miért nem lázadnak a „Piqniq” ételmegosztó oldal, a szállodák az „Airbnb” közösségi szállásfoglaló szolgáltatás ellen? Ez utóbbi segítségével szobát, lakást, vagy akár házát bérelhetünk egy nyaralás, vagy külföldi tartózkodás idejére. De hasonló internetes közösségi szolgáltatás létezik arra is, ha irodát, vagy egy-egy alkalomra tárgyalót akarunk bérelni.
Kép: korkep.sk
Fekete Zoltán, az Uber magyarországi képviselője azzal érvel, hogy az Uber nem azonos a taxi szolgáltatással. És van is logika ebben az érvelésben. Az Ubernek nincs diszpécser szolgálata, nincs előrendelés, egy uberes autót nem lehet az utcán leinteni, nem használhatják a buszsávokat, nincsenek taxi-drosztjak és nem lehet készpénzzel fizetni. Ellenben van baleset-biztosításuk, a sofőrjeiknek vállalkozói adószámuk és kötelesek számlát adni. Az Uber online piacteret üzemeltet. Éppen olyant, mint az imént felsoroltak.
Fekete Zoltán
A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat indokolása szerint a javaslat „egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági intézkedések (bírság, rendszám levétel) eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi, vagy taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést.” És mi a másik célja, ha ez csak az „egyik”?
A Nemzeti Közlekedési Hatóságnak már sikerült odáig fejlesztenie uber-ellenességét, hogy szerintük nemcsak az Ubert, hanem az utast is szabálysértés alá vonhatják, ha „tiltott utazáson” kapják. Igaz, írják, az utast nem büntethetik. Biztos lemaradtam valamiről, mert egyetlen jogszabályban sem találtam meg a „tiltott utazás szabálysértését”.
Kép: tiszteltvasarlo.hu
A „magyar emberek” választott képviselői megint fordítva ülnek azon a dolgos muraközi magyar lovon. Nem merült fel az urakban, hogy nem a gombhoz kellene varrni a kabátot? Hogy nem újabb és újabb tiltó törvényeket kellene kőbaltával farigcsálni? Hisz ma már az unokáink is elektronikus fénykarddal hadonásznak!
Kép: juharizsuzsanna.blog.hu Kép: filmdroid.hu
