Az utóbbi időben egyre több dolog veszíti el „jellegét”. A közpénz közpénz jellegét, Rogán parasztgyerek jellegét, most pedig – Hadházy Ákos szerint – a „testület alkotmánybírósági jellegét”. Ez utóbbival próbálta szegény megmagyarázni, miért kötött paktumot az LMP a Fidesz-KDNP-vel négy új alkotmánybíró megválasztásáról.

 Kép: civilhetes.net

Arra viszont senki sem tudott magyarázatot adni, hogy ha az Alkotmánybíróságról szóló törvény feketén-fehéren leírja, hogy az alkotmánybírákat jelölő bizottságban legalább kilenc képviselőnek kell ülnie, akkor miért gondolták, hogy nyolcan is elegen lesznek. Hogyan vélekedjünk azokról az új alkotmánybírákról, akiknek már a megválasztása is illegitim módon történt? Ők nem ismerik a róluk szóló törvényt? Vagy fütyülnek rá? Mert azt tudjuk, hogy a Fideszt nem zavarják a saját törvényeik, ők hozták, ők is szegik meg. Láttuk ezt annó Balsai, Salamon és Stumpf István megválasztásakor is. (Bár Stumpffal melléfogtak, számos esetben senki által nem remélt korrekt véleményeket fogalmazott meg.) 

A „politikától visszavonult” és jelenleg „egyszerű tagként” a tárgyalásokat lefolytató Schiffer András, az LMP rossz szelleme, mérföldhosszúságú esszéjében próbálta magyarázni a bizonyítványát. De a bírák jelölésének kifejezetten törvénysértő módjáról e kiváló jogász is „megfeledkezett”.

Kép: europakavezo.blog.hu

Bár legalább nem állt elő azzal a botorsággal, amivel Gulyás Gergely: „az Országgyűlés létszáma a törvény szerint 199 fő, mégis működik akkor is, ha valaki lemond.” Ez az okfejtés a csúsztatás mintapéldánya. A választásról szóló törvény ugyanis pontosan szabályozza, miként kell a megüresedett mandátumot betölteni ahhoz, hogy teljes legyen a parlament létszáma. Arra meg már szót is kár fecsérelni, amikor egy jogász a törvénnyel szemben a valójában jogszabálynak sem minősülő házszabályra hivatkozik. Szerencsétlen Hadházy Ákosnak – lévén eredeti foglalkozása állatorvos – nem rovom fel, hogy beszopta Gulyás „jogi okfejtését”, bár állítása szerint a jelölés törvényességéről több jogászt is megkérdezett. Attól tartok, nem a megfelelőeket.

A sok mellébeszélés folytán azt sem tudjuk igazán, valójában kinek a jelöltje a négy új bíró. Az LMP nyilatkozata szerint egy alkotmánybírón kívül minden jelöltet ők ajánlottak, de kifogásuk a negyedik jelölt ellen sem volt. Miért is lett volna az ellen a Horváth Attila ellen, aki a Morvai Krisztina féle, a 2006-os őszi eseményeket vizsgáló „elfogulatlan” Civil Jogász Bizottság tagja volt, és akit korábban a Jobbik is elfogadhatónak tartott? Hiszen Schiffert még ma is gyurcsánygyűlölete élteti.

 Kép: nava.hu

Az LMP „hivatalos” nyilatkozatával ellentétben Schiffer azt írja a már említett „Lehet más, mint zsákmányszerzés” című elaborátumában, hogy Horváth Attilát a Fidesz, Marosi Ildikót az LMP, míg Schanda Balázst és Szabó Marcelt egymástól függetlenül az LMP és a KDNP is jelölte. Valószínűleg ebben az egy kérdésben elfelejtett egyeztetni Kósával és Gulyás Gergellyel, akik szerint az összes jelölt közös volt.

 

     Marosi Ildikó           Schanda Balázs                        Szabó Marcell

Egyetlen dologról hallgat mélyen az LMP és a nemzsákmányszerző Schiffer. Éspedig arról, vajon a Fidesz elfogadta volna-e bármelyik jelöltet, ha nem bízna abban, hogy szavazataikkal nekik fognak kedvezni. Erre mind Szabó Marcelnél, a Fidesz-kormány Igazságügyi minisztériuma volt miniszteri biztosánál, az Alaptörvény egyik kidolgozójánál, mind Schanda Balázsnál, a konzervatív egyházjogásznál, a Charlie Hebdo rajzának elítélőjénél, a kormány strasbourgi bíró-jelöltjénél, de még Marosi Ildikó, több ellenzéki népszavazási kezdeményezést elutasító volt kúriai bírónál is joggal számíthat.

És vajon mi számíthatunk-e arra, hogy eljő az idő, amikor a négy új alkotmánybíró elveszíti Fideszhez kötődő „jellegét”?

Kép: Kettős Mérce