Ugye emlékeznek Jack Nicholson remek alakítására? A vagány McMurphyt játszotta, aki fellázad az elmegyógyintézet kegyetlen rendje ellen és ezért az életével fizet. Nálunk nem ennyire drámai a végkifejlet, a magyar pszichiátriai beteget „csak” a szabadságától fosztják meg igazi jogorvoslati lehetőség híján.
Az ombudsman - a TASZ kezdeményezésére - jelentést írt a „nem-önkéntes pszichiátriai kezelés” jogi szabályozásának és gyakorlatának visszásságairól. Azokról az esetekről van szó, amikor a kezeléshez nem kell a beteg hozzájárulása, sőt, akarata ellenére is beszállíthatják egy zárt osztályra. Ez akkor lehetséges, ha valaki ön- vagy közveszélyes. Elég annyi, hogy az illető például öngyilkosságot kísérel meg. Az eljárás jogos vagy jogellenes voltáról a bíróság dönt, méghozzá 72 órán belül. Ha a beteget bent tartják, a bíróság 30 naponként felülvizsgálatot tart.
Senki sem vonhatja kétségbe, hogy egy pszichiátriai beteget ugyanúgy megilletnek az alkotmányos jogok, mint bárki mást. A tisztességes eljáráshoz, a személyi szabadsághoz és a jogorvoslathoz való jog neki is jár.
Az ombudsman által leírt esetben a bíróság január 5-én azt állapította meg – tévesen - hogy a kötelező gyógykezelés jogos volt. Az erről szóló írásos végzést a felek 13 nap elteltével kapták meg. A fellebbezésre 8 nap áll rendelkezésre. A negyedik napon benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság március 16-án bírálta el, és március 24-én kézbesítette. Számoljunk csak: majdnem 3 hónapig tartottak zárt osztályon valakit egy rossz bírói döntés alapján. Jogászul ezt úgy mondják, hogy az illető nem jutott valódi, érdemi jogorvoslati lehetőséghez.
Az ombudsman mind az Igazságügyi Minisztériumtól, mind a Kúriától szakmai véleményt kért a jogszabályok értelmezéséről. Ugye kitalálták? Mindegyikük másként értelmezte a törvényeket. Éppen a lényeget, azt a bizonyos 72 órát. A miniszter szerint ez idő alatt a bíróság nem csak meghozza a döntést, de azt írásba is foglalja, és azonnal kézbesíti az érintettnek, aki akár rögtön fellebbezhet is. Ezzel szemben a Kúria szerint további 15 napja van a bíróságnak arra, hogy leírja a végzését és csak ennek kézbesítése után kezdődik a 8 napos fellebbezési határidő. Számoljunk megint: a Kúria álláspontja alapján 3 + 15 + 8 nap, összesen 26 nap is eltelhet addig, amíg a fellebbezés egyáltalán eljut a bíróságig. És akkor még az iratok küldözgetését, a postai kézbesítés idejét bele se számoltuk. Azaz lassan eltelik az a 30 nap, amikor a bíróságnak amúgy is felülvizsgálatot kell tartania. Ilyen értelmezés mellett a jogorvoslati lehetőség csupán írott malaszt.
Trócsányi László miniszter Darák Péter, a Kúria elnöke
Az ombudsman azonban más visszásságokat is észlelt a bírói gyakorlatban. A legtragikomikusabb az, amikor a nagy nehezen megszült írásos határozatot a beteg lakására postázzák. Ki tudná jobban a bíróságnál, hogy az illető nem lehet otthon, hiszen zárt osztályon kezelik. És vajon hogyan tartják be a 72 órás határidőt azok a bíróságok, amelyeken semmiféle hétvégi ügyelet nincs, vagyis a kórház se telefonon, se faxon, se üzenetrögzítőn nem tudja értesíteni, hogy mondjuk péntek este bevittek hozzájuk egy veszélyes pszichiátriai beteget?
A büntető ügyekben is éppen 72 órán át tarthat a rendőrség bírói döntés nélkül őrizetben valakit. Ha nem lenne ügyelet a bíróságokon, a csütörtök este elfogott gyilkost vasárnap este szabadon kellene engedni. Persze nem akarok egy beteg embert egy bűnözővel összehasonlítani. De ami közös: mindkettőt csak törvényesen lehet a szabadságától megfosztani.
Abban azonban mind a Kúria, mind a minisztérium egyetértett, hogy felül kell vizsgálni a törvényeket. De addig mindenki arra kérek, a közeljövőben ne tervezzenek öngyilkosságot!