Albert Camus aforizmájával vitatkoznék most, hogy jogerős lett a másfél évvel ezelőtti röszkei határátkelőnél kirobbant zavargás tíz vádlottjának ítélete. Emlékezetes, a menekültek feltörték a kaput és egy csoportjuk magyar területre hatolt be. A rendőrök némelyeket elfogtak, másokat visszaszorítottak a szerb oldalra.
Kép: Higher Education | French Culture
Hogy miért éppen ezt a tíz embert vádolta meg az ügyészség, az azóta is rejtély. A vád ugyanis csak egyikük cselekményét írta le, a többiek magatartását homály fedi. Az elsőfokú bíróság valamennyiüket bűnösnek találta „tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésében”. Hat vádlottat 1 év 2 hónap börtönre, a megafonon irányító hetediket 3 évre ítélte, míg a félig béna, a bottal sántikáló és a krónikus cukorbetegsége miatt alig látó asszony 1-1 év felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az ügyész súlyosításért, a védők felmentésért fellebbeztek.
Másodfokon a Szegedi Törvényszék enyhítette a büntetéseket, a megafonosra kiszabott 3 évet kettőre, míg valamennyi vádlott kiutasítását rövidebb időtartamra mérsékelte. A vádlottak között voltak H. Ahmed szülei is.
A röszkei per Kép: Index.hu
Azé a H. Ahmedé, aki ellen ugyanezen a napon, ugyanezen a helyen elkövetett cselekmény miatt külön folyik az eljárás. Noha eredetileg őt is ugyanazzal gyanúsították meg, mint tíz társát, később a vád vele szemben sokkal súlyosabb lett: „állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény”. Hogy az ő cselekményét miért minősítették terrorcselekménynek, az szakmai körökben erősen vitatott, mint ahogyan az a 10 év fegyházbüntetés is, melyet a törvényszék első fokon kiszabott rá. Az ügyész azonban ezt is kevesellte, ezért súlyosításért fellebbezett. A védelem viszont azzal érvel, hogy H. Ahmed semmilyen állami szerv felé semmiféle követelést nem fogalmazott meg, enélkül pedig magatartása nem minősíthető terrorcselekménynek. Az ítélőtábla még nem döntött az ügyben.
H. Ahmed a 10 évet hallgatva Kép: index.hu
Lehet-e egyáltalán törvényes egy ítélet akkor, ha maga a jogszabály törvényellenes? Mert a menekültek kapcsán hozott törvények egyike sem állja ki az alkotmányosság, a törvényesség, a nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségek próbáját.
A „határzár tiltott átlépése” elnevezésű bűncselekmény ellentétes a genfi menekültügyi egyezménnyel. Aszerint ugyanis a kérelmező nem büntethető azért, mert szabálytalanul lépett be abba az országba, amelyiktől védelmet remél.
Nemzetközi és uniós jogot sért az a törvényünk is, amely szerint a szerb–magyar határtól 8 kilométeren belül elfogott menedékkérőket a rendőrség visszakényszerítheti a határkerítés mögé. Súlyosan törvénysértő az az eljárás is, hogy kérelmük elbírálásáig a menedékkérőket idegenrendészeti-, illetve válogatás nélkül menekültügyi őrizetbe veszik. Ez utóbbi eljárást 2013-ban találta ki az Orbán-kormány, miután mind a strasbourgi bíróság, mind az Európai Bizottság jogellenesnek nyilvánította a menekültek idegenrendészeti őrizetét. Ám menekültügyi őrizetbe sem vehető konkrét indok nélkül bárki, csak az, aki tényleges nemzetbiztonsági/terror veszélyt jelent.
És akkor még egy szót sem ejtettünk a piszkos anyagiakról. A most épülő második kerítés 38 milliárd forintba kerül, a menedékkérők őrizete több száz-, ha nem több ezer fogva tartási kapacitást igényel, horribilis összeggel terhelve az adófizetőket. A Helsinki Bizottság ügyvédei minden jogellenes fogva tartás ügyében Strasbourghoz fognak fordulni és az államnak - a biztosan vesztes perek alapján - a mi pénzünkből kell majd sok millió forintot kifizetnie a jogellenesen fogva tartott menedékkérőknek.
Úgy tűnik, mégsem csak az ítélet, de a törvény is számít.
Kép: Jogilexikon
