Volner János, a Jobbik frakcióvezetője alig több mint tíz napja bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszak első napjaiban olyan javaslatot terjeszt a parlament elé, melynek célja Áder János köztársasági elnök tisztségétől történő megfosztása.
Kép: 24.hu
Bátor kezdeményezésnek nevezhetnénk ezt, ha nem tudnánk – miként a Jobbik is – hogy ennek az ötletnek a piár értékén kívül más előnye nincs. Nincs, annak ellenére – nem szívesen mondom – hogy ez esetben a Jobbiknak igaza van. Ezt persze joghatályosan nem én, hanem majd az Alkotmánybíróság fogja eldönteni. A Jobbik kezdeményezésére ugyanis az ellenzéki képviselők 58-an (34 nem jobbikos is) az AB-hoz fordultak utólagos normakontrollt kérve. (Arra azért nagyobb összegű fogadást mernék kötni, hogy az AB döntése, úgy értem törvényes döntése, megszületik-e a választások előtt.)
A Jobbik azért kezdeményezi az államfő elleni lépést, mert Áder aláírta az úgynevezett plakáttörvényt, „amivel nyíltan alaptörvényt sértő intézkedést fogadott el”.
Kép: Népszava
Emlékeztetőül: a Fideszt felbosszantotta, hogy a Jobbik „ti dolgozok, ők lopnak” plakátjai elárasztották az országot, ezért beterjesztett egy, a plakátolás megszorítását célzó kétharmados törvényt. Hogy a dolog még bosszantóbb legyen, nem tudták megszerezni hozzá a kétharmados többséget. Ennek ellenére a törvényt felterjesztették a köztársasági elnökhöz, noha az egyszerű többséggel elfogadott részek önmagukban totál értelmetlenek voltak. Áder ezt a zagyvalékot visszaküldte a parlamentnek. Ekkor a törvénytiszteletéről oly híres kormánypárt elővett egy „feles” törvényt, a településkép védelméről szólót, és abba szuszakolta bele a kétharmados többséget igénylő paragrafusokat.
Kép: Friss hírek
Az államfő másodszor már nem mert szembemenni az ő kedves Fideszével, így gyorsan aláírta a nyilvánvalóan alkotmányellenes törvényt. Az ugye nem is lehet kétséges, hogy a jogász végzettségű Áder János, valamint az őt körülvevő jogászok hada pontosan tudta, hogy sérti az Alaptörvényt, ha feles törvénnyel szabályoznak valamit, amihez kétharmad kell. Ha pedig Áder ezt tudta – márpedig tudta - akkor szándékosan megsértette a gránitba vésettet.
Kép: Hírstart
Azt is az Alaptörvény mondja ki, hogy ha a köztársasági elnök „az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért”, akkor a képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségétől való megfosztását. Ezt akarja kezdeményezni a Jobbik, bár én még nem láttam, hogy „az őszi ülésszak első napjaiban” – ahogy mondták - megtette volna. (Persze lehet, hogy én kerestem rosszul a parlamenti „irományok” között.)
Ha eddig mindenben igazat adtam a Jobbiknak, miért mondom azt, hogy ez csak egy piár fogás? Mert egy szakasszal tovább is olvastam az Alaptörvényt. „A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.” Ha még össze is szedi a benyújtáshoz szükséges egyötödnyi (40) képviselőt, azt Volner János sem gondolhatja komolyan, hogy ebben a parlamentben kétharmadot tud szerezni az eljárás megindításához. Az ötlet tehát már itt gellert kap.
Kép: alfahir.hu
De tegyük fel, hogy mégsem. Akkor következne az, hogy „a megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik”. Látom magam előtt az Alkotmánybíróság teljes ülését, amint a Fidesz által delegált alkotmánybírák éppen „megállapítják a köztársasági elnök közjogi felelősségét és megfosztják tisztségétől”.
Végül már csak egyetlen paragrafust idéznék az Alaptörvényből. „A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.”
Kép: Origo
Akkor már csak egyetlen kérdés: Kövér jobb lenne?
V.H.
