Az elmúlt év utolsó napjaiban az úgynevezett Budaházy-ügyben gyakorolt köztársasági elnöki kegyelem hívta fel ismét a figyelmet a kegyelmezési jog témájára. Röviden összefoglalva háromféle egyéni kegyelem létezik: az eljárási, a végrehajtási és a mentesítés iránti kegyelem. 

Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. De indulhat hivatalból is kegyelmi eljárás, ha például a bíróság vagy az ügyészség kezdeményezi azt a köztársasági elnöknél. Bárhogyan is kezdődik egy kegyelmi eljárás, az minden esetben az igazságügyi miniszteren keresztül jut el a köztársasági elnökhöz. Az államfő dönt, a döntését pedig nem köteles megindokolni, sőt, magát a döntést nem is kell nyilvánosságra hoznia. Az elnök kegyelmi döntése visszakerül az igazságügyi miniszterhez, aki azt „ellenjegyzi”. Ha nem teszi, akkor a kegyelmi eljárás megszűnik, azaz a kérelmező nem kap kegyelmet.

Kép: 24.hu

A gyakorlatban ilyen 1998-ban fordult elő először, amikor Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter megtagadta az ellenjegyzést Kunos Péter ügyében. Kunos korábban az Agrobank elnöke volt, akit a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban vesztegetés miatt elítélt, mert a bank a privatizáció elősegítése érdekében úgynevezett E-hitelt adott különböző cégeknek azzal a feltétellel, hogy amíg nem törlesztik teljes egészében a kapott hitelt, a részvényeik 26 százalékát át kellett adniuk a bank által kijelölt kft.-nek. (Annyit azért megjegyeznék, hogy Kunost első fokon még felmentették, leginkább azért, mert ez a konstrukció azidőtájt más bankoknál is előfordult, egy közismert és gyakorolt formája volt a kihelyezett hitel biztosításának.) Göncz Árpád államfő kegyelmet adott Kunosnak, ám mivel Dávid Ibolya nem ellenjegyezte az elnök döntését, Kunosnak le kellett ülnie a rá kiszabott két évet.

Budaházy György 2007-ben szervezett egy csapatot „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” néven. A csapat tagjai kezdetben SZDSZ- és MSZP-pártirodák ellen intéztek Molotov-koktéllal támadásokat, emellett Budaházy felhívására vasrudakkal verték meg Csintalan Sándor korábbi szocialista képviselőt.

Kép: 24.hu

Amikor napirendre került az egészségügyi törvény reformja, Budaházy és társai úgy döntöttek, erőszakkal fogják arra kényszeríteni a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. Ennek érdekében rálőttek Hiller István házára és Molotov-koktélokat dobtak Kóka János miniszter épülő házára. Nem sokkal ezután még hat további képviselővel szemben követtek el gyújtogatásos támadást, majd a Broadway Jegyiroda felgyújtása és egy, a melegek által látogatott szórakozóhely megtámadását követően bombatámadást hajtottak végre Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nyaralójánál. 2009 tavaszán robbantásos merényletsorozattal akarták megakadályozni a lemondott miniszterelnök utódjának megválasztását. Négy helyszínen terveztek robbantást, végül azonban Budaházy megbízásából csak két helyszínre indult el egy-egy csapat. Ezeket a merényleteket a rendőrök akadályozták meg, akik már jó ideje figyelték a vádlottak tevékenységét....

A kegyelmezési jog lényegében korlátlan, az a kegyelmezési jog gyakorlójának céljától és elhatározásától függ.

Igaz ez a Budaházy-perben gyakorolt kegyelmekre is. Arról persze el lehet gondolkodni, vajon milyen célból született meg „az egész társadalom egységét képviselő” Novák Katalin kegyelmi döntése.

A részleteket lásd még ITT

azaz itt: https://24.hu/belfold/2023/01/07/novak-katalin-budahazy-per-kegyelem-koztarsasagi-elnok-sandor-zsuzsa-velemeny/