Csaknem húsz évvel ezelőtt Hollandiában jártam turistaként. Egy bíró utazás közben is bíró, ezért ahol csak tehettem, megnéztem a helybéli bíróságokat. Legtöbb helyen akkor engedték be a turistákat a bíróság épületébe bámészkodni, amikor éppen nem voltak tárgyalások. Nem így azonban Hágában, a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Már az előcsarnokba lépve egy televíziós képernyőn lehetett látni, hogy a bíróság tárgyal, méghozzá a volt jugoszláv, szerb elnök Szlobodan Milosevics ügyét. Be is lehetett ülni a tárgyalásra, egy golyóálló üvegfal választotta el a hallgatóságot a tárgyalóterem többi részétől. Milosevicset a délszláv háborúban elkövetett háborús bűntettek sokaságával, köztük népirtással és etnikai tisztogatással is vádolták. A büntetőbíróság elé akkor került, amikor elveszítve a választást belgrádi otthonában letartóztatták, majd kiadták a hágai bíróságnak. Milosevics ügyében végül nem született ítélet, mert 2006-ban – ötévi letartóztatás után – szívrohamban meghalt.

Jól sejtik, a Milosevics-ügy annak kapcsán jutott eszembe, hogy március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság (angol rövidítése ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és az elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Kép: Getty Images

Az ICC ügyésze nyomozást indíthat akkor, ha egy tagállamtól vagy a Biztonsági Tanácstól, esetleg más forrásokból – például magánszemélyektől vagy nem kormányzati szervektől – kap olyan információt, amely a legsúlyosabb háborús bűntettek gyanúját alapozza meg.

Ezek:a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és az agresszió.A bíróság joghatósága pedig – vagyis az, hogy mikor és hol járhat el – a tagországok állampolgárain kívül a tagországok területén elkövetett cselekményekre is kiterjed, beleértve azokat az országokat is, amelyek ugyan nem aláírói a szerződésnek, de elismerik a bíróságok joghatóságát, mint például Ukrajna.

A világsajtó egy részét is bejárta Gulyás Gergely azon nyilatkozata, miszerint a magyar jogrend alapján nem lehet letartóztatni az orosz elnököt, ha az ország területére lép, mert Magyarországon nincs kihirdetve a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma.

Akkor most mi a valóságos helyzet? Gulyás jól fogalmazott, vagy „tévedett” amikor azt közölte, hogy Magyarország nem ratifikálta a Római Szerződést?

Hogy megtudd, folytasd ITT

azaz itt: https://24.hu/belfold/2023/04/01/hagai-nemzetkozi-buntetobirosag-putyin-elfogatoparancs-ratifikalas-sandor-zsuzsa-velemeny/