Bizonyítva, hogy a 2023-as események gyökerei milyen mélyről erednek, már januárban arról írtam, hogy „immáron nyolcadik éve tart a „kivételes jogrend”, magyarán az, hogy Orbán Viktor kénye-kedve szerint rendeletekkel kormányozhat.” Persze nem láthattam a jövőbe, hiszen a 2016 elején elrendelt „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” jelenleg is tart, a pillanatnyi állás szerint minimum 2024. március 7-éig. De nem szakadt vége a „háborús veszélyhelyzetnek” sem, annak következő hosszabbítása 2024 májusában lesz esedékes. De arra, hogy újra meghosszabbítják majd, nagy tétben lehetne fogadást kötni.
Februárban ejtettem szót arról a szokatlan jelenségről, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyilvános társadalmi vitára bocsátotta a bírósági reformról szóló törvényjavaslatot. Persze nem önként, hanem az Európai Bizottság követelésére. Az első „reformpróbálkozást” már nem is érdemes elemezni, hiszen azóta sok minden történt az uniós pénzek megszerzése érdekében. Még augusztusban sem sikerült legyőzni a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a makacs ellenállását az automatikus szignálással szemben. Egészen decemberig kellett várni arra az igazságügyi miniszteri rendeletre, amely elrendelte az ügyek automatikus elosztását, és annak nyilvános dokumentálását.
Amikor a pénzt részben felszabadították, arra persze nem gondoltak az unió illetékesei, hogy bár sikerült elérni, hogy ne a vezetők mozgassák az ügyeket, azt azonban nem, hogy a bírákat se lehessen mozgatni, akár úgy, hogy a „renitens” tanácsot megszüntetik. Pedig az Európai Parlament négy pártcsoportja figyelmeztette a bizottságot, hogy legalább azt várják meg, amíg az új Országos Bírói Tanács (OBT) megalakul, mert a választás „szabad jellegére és tisztaságára” vonatkozóan nem látnak garanciát.
De ne essünk az aránytévesztés megbocsáthatatlan bűnébe. Ne is foglalkozzunk, a pedagógusokat sújtó státusz(bosszú)törvénnyel, a máig tisztázatlan béremelésükkel, a semmitmondó „panasztörvénnyel”, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával, a minden választás előtt erős felindulásból módosított választási törvénnyel, vagy Svédország NATO nemcsatlakozásával. Az meg tényleg szóra sem érdemes, hogy a gránitszilárdságú évi rendes módosítása – ezúttal a tizenkettedik – idén is megesett.
Ezek mind eltörpülnek azok mellett a legfontosabb intézkedések mellett, amelyeket a kormány/parlament, plusz Selmeczi Gabriella, plusz Dúró Dóra, plusz Csák János, plusz a Fővárosi Kormányhivatal tettek gyermekeink megóvása érdekében.
A további részleteket lásd ITT
vagyis itt:
https://24.hu/belfold/2024/01/06/sandor-zsuzsa-2023-jogi-esemenyek-torvenyek-jogszabalyok-evertekeles-velemeny/
