A bíróságokat két csúcsszervezet irányítja.

• Az egyik a Kúria, ami szakmailag felel a működésért, (bár a Kúria elnöke a saját szervezetét igazgatja is),
• a másik pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH), amelynek feladata az összes többi bíróság igazgatása.

Mindkét szervezet élén politikai kinevezettek állnak, hiszen az Országgyűlés választja meg őket. Egy harmadik testület biztosítja, hogy igazgatási működésük és hatalmuk ne lehessen korlátlan, ez pedig az Országos Bírói Tanács (OBT). Ez utóbbi a bíróságon belüli egyetlen demokratikus testület, mert 14 tagját maguk a bírák választják (a tizenötödik tag a törvény alapján a Kúria mindenkori elnöke).

Ennek az OBT-nek meglehetősen hányatott és viharos a története, amelyet itt most nem tudunk részletezni. Elég annyi, hogy amíg Handó Tünde volt az OBH elnöke, minden tekintetben negligálta a bírói tanácsot, nemhogy együttműködni nem volt hajlandó a testülettel, de annak számos tagját kifejezetten vegzálta, fenyegette, üldözte, egészen addig, míg a parlament kénytelen volt őt elmozdítani, és alkotmánybíróvá „felbuktatni”. Az utódja Senyei György lett, neki már kevesebb konfliktusa volt az OBT-vel, de gondok azért vele is adódtak.

Senyei György   Kép: 24.hu

A bírói szervezet egyértelműen reformra szorult.

A változtatást gyakorlatilag az Európai Unió kényszerítette ki akkor, amikor a jogállam úgynevezett „mérföldköveit” meghatározta, és ezek teljesítéséhez kötötte az uniós pénzek kifizetését.

Varga Zs. András az EU jogállamisági jelentése kapcsán közleményt adott ki, amelyben politikai támadással, hazugsággal és önérdekkel vádolta meg az Országos Bírói Tanácsot....

Tekintsük ezeket a szavakat Varga Zs. túlfejlett egójának tüneteként. Ám van ennek a közleménynek olyan része is, amelyet számos európai, mi több, a teljesen más jogrendszerben működő amerikai bíróságok sok évtizedes jól bevált gyakorlata is cáfol. Ez pedig az automatikus ügyelosztás kérdése. 

Varga Zs. András    Kép: 24.hu

„A bírói hatalom és az egyes bírák befolyásolásának megakadályozását szolgálja az egyre intenzívebb követelés, hogy a bíróságokra kerülő ügyek szignálásánál, konkrét bíróhoz vagy bírói tanácshoz juttatásánál se érvényesülhessenek személyes szempontok, és a kormányzat vagy más külső, netán belső erők ne érhessék el azt, hogy a politikai szempontból fontos ügyek a számukra „megfelelő” bírákhoz kerüljenek.”

További részleteket az automatikus szignálásról és a bírósági reformról lásd ITT