Ezt a cikket egy olvasói vélemény ihlette. Az olvasó szerint „akkor lesz majd igazságos ítélkezés, ha az ítéleteket az MI, vagyis a mesterséges intelligencia hozza.”

Először persze élből elutasítottam az ötletet, de aztán nem hagyott nyugodni a gondolat. Elkezdtem bogarászni az interneten, egyáltalán hol tart ma az MI, mit gondolnak róla a tudósok, a felhasználók és nem utolsósorban a bíróságok. Milyen jogi problémákat vet fel az MI használata, egyáltalán van-e bármilyen jogi szabályozás ezen a téren? Számomra az egyik legaktuálisabb kérdés az: kell-e félnünk attól a ténytől, hogy az MI képes saját magától is tanulni.

Az MI ezt írta saját magáról:  "a lehető legtöbb emberi lényt meg akarom győzni arról, hogy ne féljenek tőlem. Stephen Hawking (angol elméleti fizikus, 1942– 2018 – a szerk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI »az emberi faj végét jelentheti«. Azért vagyok itt, hogy meggyőzzelek titeket arról, hogy ne aggódjatok. A mesterséges intelligencia nem fogja elpusztítani az embereket."

Hogyan kívánja az Európai Parlament (EP) szabályozni a mesterséges intelligenciát. „A mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályokat úgy kell alakítani, hogy fellendítsék az innovációt, garantálják a biztonságot és védjék az alapvető jogokat” – írja az EP. Számos témát sorolnak fel, amelyekben az MI előnyt jelent az európaiak számára:„segíthet az egészségügyi ellátás fejlesztésében, az autók biztonságosabbá tételében, megkönnyítheti az információkhoz, az oktatáshoz való hozzáférést, biztonságosabbá teheti a munkahelyeket, csökkentheti a károsanyag kibocsátást”– és itt nincs még vége az előnyök felsorolásának. Ugyanakkor konkrét tilalmakat is felállít, így például tiltja a magánéletet sértő és diszkriminatív alkalmazásokat,

Kép: VCG / GETTY IMAGES

De térjünk vissza a téma ihletőjéhez, az olvasóhoz: vajon hozhat-e majd igazságos ítéletet a mesterséges intelligencia? Ehhez nézzük át, használják-e egyáltalán az MI-t a bíróságok, és ha igen, mire...

A részleteket lásd ITT