2013. december 29. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Zárómérleg

Lassacskán nem csak a 2013-as év mérlegét, hanem a Fidesz kormány csaknem négy éves ciklusának jogi „jótéteményeit” is áttekinthetjük. Ezért a 2010-ben meghirdetett kormányprogramnak, „A Nemzeti Együttműködés Programjának” (nevezzük ezután egyszerűen NEP-nek) egyes téziseit próbálom összevetni az idei év eseményeivel.

[caption id="" align="aligncenter" width="196"] Nemzeti Együttműködés Programja Kép: kormany.hu[/caption]

NEP: „Az államnak pártatlannak kell lennie. Nem ügyeskedhet, nem változtathatja kénye-kedve szerint a törvényeket és a szabályokat.”

Az Országgyűlés 2013-ban a tavalyihoz képest harminccal több, összesen 255 törvényt fogadott el. Ezekből 251 törvényjavaslatot a kormány, illetve kormánypárti képviselők nyújtottak be.

NEP: „A jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a … szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát.”

[caption id="" align="alignleft" width="307"] Kormányülés Fotó: kiskegyed.hu[/caption]

A kormány az idén harminchétszer ülésezett, a miniszterek mintegy 1700 törvényjavaslatot, kormányrendeletet és -határozatot tárgyaltak meg. Egy kormányülés hossza általában 5-6 óra, azaz óránként 7-8 jogszabályt vitattak meg, nyilván kimerítő alapossággal. Nemkülönben részletes hatásvizsgálatokat és remek előkészítést követően. Így azután persze jogszabály-módosításokra alig volt szükség. Az ez év július 1-jén hatályba lépett Büntetőeljárási törvényt például az elmúlt öt hónapban mindössze négyszer, a tavaly nyár óta hatályos Büntetőtörvénykönyvet a mai napig csak hatszor módosították. És bár nagyon igyekeztem, az adótörvények évközi módosításainak összeszámolásakor valahol húsz körül elakadtam.

NEP: „Az új parlamentnek kötelessége olyan törvények meghozatala, amelyek gyorsítják a büntető eljárásokat, és … megteremtik a bíróságok gyors döntéseinek személyi és tárgyi feltételeit”.

[caption id="" align="alignright" width="258"] Ügyáthelyezés Fotó: nepszava.hu[/caption]

Miután mind az Alkotmánybíróság, mind az Európai Bíróság törvénysértőnek minősítette a bírák tavalyi kényszernyugdíjazását, a parlament az idén módosította az erről szóló törvényt. Ez azonban már nem sokat változtatott azon, hogy a kirúgott, mintegy 250 bíró ügyeit más bírákra kellett átosztani, továbbá minden büntető ügyben a tárgyalást előről kellett kezdeni. Az Országgyűlésnek ugyancsak ebben az évben kellett megváltoztatnia azt a korábbi szabályt, amely szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke tetszése szerint helyezhette át az ügyeket. A megyei törvényszékek a mai napig négy, hozzájuk áthelyezett nagy ügyet küldtek vissza az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszékre, ahol ezeket a tárgyalásokat előről kell kezdeni. Mindezzel bizonyára sikerült meggyorsítani a bírósági eljárásokat.

NEP: „Az előző kormány a nyilvánosság előtt támadta az igazságszolgáltatás intézményrendszerét”.

Az idén első fokon hat év fogházra ítélték négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt a szlovák Eva Rezesovát. A nőt az ítélet kihirdetése után házi őrizetbe helyezték. Rogán Antal ezt a Facebook-on közzétett videójában elfogadhatatlannak tartotta. A bíróság még aznap elrendelte a vádlott ismételt előzetes letartóztatását. A Kúriának a devizahitelek ügyében hozott jogegységi döntését követően is Rogán Antal jelentette ki elsőként, hogy „a legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt”. A KDNP pedig közölte: „megérti azokat, akik a Kúria döntése után úgy érzik, hogy nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás történt.” A kormánypártok tagjai nyilván az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat akarták erősíteni nyilatkozataikkal.

NEP: „Kitartunk a demokrácia és a jogállamiság eszméje mellett.”

Az Alkotmánybíróság a választási törvény több rendelkezését alaptörvény-ellenesnek ítélte, megsemmisítette a Btk-nak az önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát, és az egyházi törvény számos szakaszát. Az Országgyűlés az Alaptörvény negyedik módosításával az Alaptörvény részévé tette a korábban már megsemmisített átmeneti rendelkezéseket és törvényeket - bizonyára ezt is a jogállamiság szellemében. A negyedik módosítás tartalmát az Európai Bizottság, az Európa Tanács, valamint a Velencei Bizottság is kifogásolta. Ezután egészen őszig kellett várnunk, mire az Alaptörvény ötödik módosítása is megszületett, ezzel is növelve a jogbiztonságot.

[caption id="" align="alignleft" width="249"] Alaptörvény módosítások Fotó: nepszava.com[/caption]