Mármint az a jogalkotási ámokfutás, amit a kormány végez a bicskei botrány miatti kapkodásban – a gyermekvédelem megerősítésének ürügyén.
- Kikre vonatkozik ez a jogszabály?
- Jobban mondva kikre nem?
- Miért csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény felhatalmazása alapján választottak ki egy érintett kört, és azon belül is csak az intézmények vezetőit és helyetteseit?
„a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen jóváhagyott pszichológiai alkalmasságvizsgálati szakmai protokoll alapján kell elvégezni.”
Fordítsuk le, hogy pontosan mit is olvastunk. Nem mást, mint azt, hogy Pintér Sándornak (a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszternek) Pintér Sándorral (a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel) kell egyeztetnie, és „mindkettőjüknek” jóvá kell hagyniuk a szakmai protokollt. Csak valahogy össze ne vesszenek! Értem én, hogy ez a jogszabály (is) az örökkévalóságnak készült, de legalább azt a kis „mindenkori” szót beszúrhatták volna a miniszteri funkciók elé, hátha lesz olyan az elkövetkező harminc évben, hogy nem Pintér lesz a mindenes.
Ezzel még nincs vége: „a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium végzi.”
Mint tudjuk, ő is maga Pintér. Nyilván azért nem a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” (vagyis Pintér), mert esetleg felmerülhetne az elfogultság látszata. Most már talán érthető, miért idéztem a bírói pályaalkalmassági vizsgálat szövegéből. Ott ugyanis öt évre megválasztott, a „megrendelőtől” független igazságügyi szakértők feladata az alkalmassági vizsgálat.
Tudjuk-e egyáltalán, hogy a Belügyminisztériumban mégis kik, hogyan, miként fogják értékelni az egyes vezetők alkalmasságát?
A továbbiakat lásd ITT
azaz: https://24.hu/belfold/2024/03/17/bicskei-gyermekotthon-kegyelmi-ugy-intezmenyvezeto-alkalmassagi-kormanyrendelet-velemeny/
