A törvény a bíróságokra bízza, hogy egy-egy konkrét ügyben eldöntsék, egy adott létesítmény veszélyes üzem-e vagy sem. Ehhez a Fővárosi Ítélőtábla adott egy általános meghatározást: „fokozottan veszélyes tevékenység az, amelynek a folytatása során fellépő, viszonylag csekély mértékű rendellenesség is súlyos kárral fenyegető veszélyhelyzetet alakíthat ki”.
Például, amikor egy színész egyetlen rossz lépése egy csaknem 3 méteres zuhanást, súlyos kéz- és/vagy lábtörést eredményezhet. Ha egy sport mászófal üzemeltetését vagy a falmászást korábbi bírósági ítéletek veszélyes üzemnek minősítették, nehezen vitatható, hogy a színház is az.
nnél sokkal fontosabb kérdés, hogyEzt kell megállapítania a folyamatban lévő belső vizsgálatnak, illetve a rendőrségi nyomozásnak.
Kép: 24. hu Soós Lajos MTI
Erős kétségeim vannak afelől, hogy ennek a vizsgálatnak a lefolytatása objektív eredményre vezetne. Csák János kulturális és innovációs miniszter – akárcsak legutóbb a Magyar Nemzeti Múzeum kapcsán kirúgott L. Simon László ügyében – ismét félrenézett, amikor tisztelnie kéne a jogot, de legalább az etikai elvárásokat.
Hagyjuk most a „lemondás/felmondás” visszásságait, foglalkozzunk csak azzal, hogy Csák János miért nem függesztette fel a kettős szerepében – mint igazgató és mint rendező – netán felelőssé tehető Vidnyánszky Attilát a vizsgálat idejére. Vidnyánszkynak nem csak a szerepe kettős, hanem a lehetséges felelősségének a fajtája is, hiszen a munkavédelmi felelőssége mellett a büntetőjogit is vizsgálni kell.
A részleteket lásd ITT
