Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnöke májusban pert nyert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A Fidesz uralta parlament ugyanis Bakát - mandátumának lejárta előtt - azzal a barbatrükkel távolította el pozíciójából, hogy a Legfelsőbb Bíróságot Kúriának keresztelte át.
[caption id="attachment_5399" align="aligncenter" width="300"]
Baka András
Fotó: pestisracok.hu[/caption]
A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették az LB volt elnökének a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. Ráadásul úgy mozdították el állásából, hogy egy alkotmányos jogszabályt hoztak. Emiatt Bakát attól a – mindenkinek kijáró – jogától is megfosztották, hogy az őt ért jogtalanság miatt bírósághoz fordulhasson.
[caption id="attachment_5400" align="alignleft" width="264"]
EJEB
Kép: cerf-institute.org[/caption]
A héten az emberi jogi bíróság egyik öt tagú tanácsa arról döntött, hogy a magyar kormány fellebbezését az úgynevezett nagykamara – ez Strasbourgban a másodfok - bírálja el.
[caption id="attachment_5401" align="alignright" width="300"]
Kép: arsboni.blog.hu[/caption]
Vajon a kormány pusztán csak időhúzásból fellebbezte meg a strasbourgi elsőfokú ítéletet, vagy komolyan gondolja, hogy annak lényeges döntéseit a Nagykamara megváltoztathatja?
Baka András mandátuma eredetileg 2015-ig szólt, azaz jövő nyáron járna le. A Fidesz „zseniális” ötlete az volt, hogy az új Kúria elnöke csak az lehet, akinek öt éves magyarországi bírói gyakorlata van. Tehát Baka 17 éves Strasbourgban töltött bírói gyakorlata mitsem számít. A parlamentben az akkori igazságügyi miniszter - azóta európai biztos - Navracsics Tibor érvelt ezzel. Így sikerült 2011-ben Baka lábára utilaput kötni.
[caption id="attachment_5402" align="alignleft" width="300"]
Elkötelezett a kormány, hogy „a Kúria a régi fényében ragyoghasson"
Kép: kdnp.hu[/caption]
Strasbourgnak azonban elég volt végignéznie a 2011-es eseményeket ahhoz, hogy az ilyen trükkökre ne legyen vevő. Márciusban az LB elnöke "alkotmányosan aggályosnak" nevezte az ún. semmisségi törvényt, mert kötelezte a bíróságot, hogy az jogerős ítélettel befejezett ügyeket vizsgáljon felül. Balsai István - azóta alkotmánybíró - már akkor kijelentette, hogy a főbíró ne szóljon bele a törvényalkotásba, és amúgy is hamarosan jelentős változások lesznek a bírói igazgatás rendszerében. Baka e fenyegetés ellenére bírálta azt az alkotmánytervezetet, amely mintegy 300 bíró kényszernyugdíjazásával, az OIT megszüntetésével és a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) felállításával, valamint az ügyek tetszés szerinti ide-oda rakosgatásának lehetővé tételével durván beleavatkozott az igazságszolgáltatás rendszerébe.
Bakát nem csupán a strasbourgi ítélet, de az idő is igazolta. A felsorolt alkotmányellenes intézkedések közül egyedül a Handó féle OBH maradt talpon, az is úgy hogy hatáskörét némileg csökkenteni kényszerültek. Bár még így is maradt éppen elég.
[caption id="attachment_5403" align="alignright" width="247"]
Országos Bírósági Hivatal
Kép: birosag.hu[/caption]
Nem Baka volt az egyetlen, akit politikai okok miatt távolítottak el posztjáról. Így járt Jóri András, volt ombudsman is. Az ő ügyében a luxemburgi Európai Bíróság állapította meg, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot. És Strasbourg előtt van még annak a mintegy 150 bírónak a kérelme is, akik – hosszú hazai tortúra után – kényszernyugdíjazásuk miatt fordultak oda.
[caption id="attachment_5404" align="alignleft" width="251"]
Kép: eurologus.444.hu[/caption]
Az utóbbi 3 évben mintegy 50 százalékkal nőtt meg a magyar ügyek száma. És ami még szomorúbb: jellemzően a törvényhozás, vagyis maga a parlament okozza a tömeges jogsérelmeket.
Meddig fizet még az állam a vesztes perek miatt súlyos euro-százezreket a mi pénzünkből? Mi kell még ennek a „kétharmados” társaságnak ahhoz, hogy végre felfogják: nem tehetnek meg akármit. Mikor lesz már elég ebből?
