Vizsgáztak az alkotmánybírák
2015. március 22. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Vizsgáztak az alkotmánybírák

Természetesen nem „hivatalosan” vizsgáztatták őket, erre nem is lenne jogi lehetőség. Mégis (le)vizsgáztak. Az egész közvélemény előtt.

 

[caption id="attachment_5741" align="aligncenter" width="366"]A mi Alkotmánybíróságunk Kép: y-gen.blog.hu[/caption]

Ismereteim szerint még soha nem végeztek ehhez hasonló kutatást. Három civil szervezet, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért azt vizsgálta, hogy jelentősebb döntéseknél egy-egy alkotmánybíró a saját szakmai hivatását, a demokratikus alkotmányfelfogást, vagy az őt megválasztó párthoz való hűségét helyezi-e előtérbe.

Eötvös Károly Intézet Magyar Helsinki Bizottság TASZ_jó

 

 

 

Az eredmény elkeserítő. A „kormányzat megszállta az Alkotmánybíróságot”, mutatta ki a kutatás. Amióta ugyanis többségbe kerültek a csak Fidesz által jelölt és megválasztott bírák, a fontosabb ügyekben szinte kivétel nélkül a hatalom számára kedvező döntések születtek. És nem akármilyen ügyekről van szó: a médiatörvény, az egyházi törvény, a választási törvények, a trafiktörvény, a bírák kényszernyugdíjazása, valamint az alaptörvény negyedik – egyúttal legbotrányosabb – módosítása. Megjegyzem, e döntések némelyike már a strasbourgi bíróság, vagy az Európai Bizottság előtt landolt.

[caption id="attachment_5745" align="alignleft" width="252"]Botrányos médiatörvény Kép: civilhetes.hu[/caption]

 

[caption id="attachment_5746" align="alignright" width="245"]Trafiktörvény Kép: m.168ora.hu[/caption]

 

 

 

 

 

 

A civil jogvédők egyenként elemezték az alkotmánybírák ténykedését. Közülük több olyant is megneveztek, aki minden megvizsgált ügyben a kormány szempontjainak megfelelően szavazott. Ilyen Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szívós Mária, Balsai István és Juhász Imre. Ráadásul az akkor még kétharmados Fidesz többségű parlament addig módosítgatta az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvényt, mígnem elérte, hogy az említett kormányhű bírák, továbbá a szintén Fidesz által jelölt Salamon László és Sulyok Tamás a hetvenedik évük betöltése után is bírák maradhassanak.

 

[caption id="attachment_5750" align="alignleft" width="230"]Dienes-Oehm-Egon, a kormányhű alkotmánybíró Dienes-Oehm-Egon[/caption]
[caption id="attachment_5748" align="alignright" width="244"]Pokol Béla, a kormányhű alkotmánybíró Pokol Béla[/caption]

 

 

 

 

 

 

 

 

A „Fideszhez közeli” alkotmánybírák közül csak Szalay Péter és Stumpf István bizonyult „önjárónak”: Szalay a döntéseknek 57, míg Stumpf csak 32 százalékában értett egyet a kormánnyal. Stumpfot többször durva támadás is érte emiatt, mindenekelőtt Kövér László részéről.

[caption id="attachment_5752" align="alignleft" width="225"]Szalay Péter, az önjáró alkotmánybíró Szalay Péter[/caption]
[caption id="attachment_5753" align="alignright" width="229"]Stumpf István is önjáró az AB-ben Stumpf István[/caption]

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fidesz ezzel szemben igazán elégedett lehet Balsai Istvánnnal és Juhász Imrével. Ők az ügyek 100 százalékában képviseltek a kormány érdekeinek megfelelő álláspontot.

 

[caption id="attachment_5749" align="alignleft" width="300"]Balsai István, kormányhű alkotmánybíró Balsai István[/caption]

 

 

 Juhász Imre, kormányhű alkotmánybíró

 

 

 

 

 

 

 

És bár Szívós Mária „mindössze” 86 százalékban „támogatta” a kormányt, az ő párthűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy egyedül ő ellenezte különvéleményben azt, hogy az AB alkotmányellenesnek nyilvánította a büntető ügyek áthelyezését tetszés szerinti másik bírósághoz. Ugyanő volt, aki szembement a többséggel akkor is, amikor az Alkotmánybíróság megakadályozta a bírák kényszernyugdíjazását. Ez már csak azért is rendkívül „etikus” volt a részéről, mert ha nem „nyomják be” alkotmánybírónak, 2012 végén neki is ugyanúgy nyugdíjba kellett volna vonulnia.

[caption id="attachment_5754" align="aligncenter" width="300"]Szívós Mária, a leghűségesebb alkotmánybíró Szívós Mária[/caption]

És bár a most elkészült vizsgálat még nem elemezhette a 2014 szeptemberében alkotmánybíróvá választott Varga Zs. András munkásságát, sok objektív döntést Polt Péter volt helyettesétől sem várhatunk. Már a bizottsági meghallgatásán sem átallotta kijelenteni, hogy „önkényhez vezet, hogy az alkotmánybíróságok felett nincs és nem is lehet kontroll”.

[caption id="attachment_5755" align="alignleft" width="240"]Polt Péter és Varga Zs. András Polt Péter és Varga Zs. András[/caption]

 

Pedig Varga Zs. álláspontjával ellentétben az AB-nek éppen az a feladata, hogy kontrollt gyakoroljon a jogalkotó, vagyis a parlament felett. A testület ezért vizsgálhatja alkotmányossági szempontból a törvényeket már kihirdetésük előtt, és persze életbelépésük után is.

 

 

 

Egy törvényesen működő Alkotmánybíróság a jogállam egyik legfőbb garanciája. Majd ha egyszer mi is jogállam leszünk…

 

 

[caption id="attachment_5756" align="aligncenter" width="261"]Mikor lesz itt jogállam? Tényleg macerás?
Kép: jogasz.cafeblog.hu[/caption]

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr707443206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jenő Ferincz 2015.03.24. 18:16:28

Nos, azt az alkotmánybírónak látszó személyt - szigorúan szakmai szemponból - nem tartom alkotmánybírónak (a rá aggatott címkétől függetlenül), aki annyi szakmai felismeréssel nem képes rendelkezni, hogy az Alkotmánybíróság a mindenkori hatalom kontrolljaként kell, hogy működjön, nem pedig annak kiszolgálójaként. Amikor pl. Lenkovics Barnabás azt nyilatkozza elnöki funkciójában, hogy (idézem): Az Alkotmánybíróság feladata, hogy mértéket tartson, ne blokkolja a gyors kormányzati reagálást, akkor gyakorlatilag azt ismerte be, hogy olyan Alkotmánybíróságot szeretne, amelyik támogatja, kiszolgálja a kormányt és nem tesz neki keresztbe, akkor ezzel Lenkivics Barnabás azt ismerte be, hogy nagyon nincs tisztában az Alkotmánybíróság funkciójával és az alkotmánybíráskodás intéznyrendszerével és annak működésével. Ha tényleg értene hozzá, akkor fel sem merülhetne benne, hogy az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörében eljárva blokkolja-e a kormányt, vagy sem, mert ez nem szempont, nem lehet szempont az alkotmánybíráskodásban. Innentől kezdve Lenkovics Barnabás méltatlan alkotmánybírónak. De a többiek is. A jelenlegi összetételű testületben egy, azaz egy olyan alkotmánybíró van, aki a szó szakmai és klasszikus értelmében is valódi alkotmánybíró. Az összes többi személy nem üti meg azt a szintet, hogy megfeleljen neki.

Ágnes Kun 2015.04.03. 23:21:48

Igen, levizsgáztak, csak én - sajnos - azt nem gondolom, hogy az "egész" közvélemény előtt. A közvélemény, azaz az emberek nagy részét szerintem nem érdekli az alkotmányosság, nem érti, ez mit jelent, és nem is nagyon érdekli, mint ahogy az sem, hogy miért (lenne) fontos annak védelme. A közvélemény nagy része totál tájékozatlan, érdektelen és meghunyászkodó. Ezért a magatartásért persze nemcsak "őt" lehet hibáztatni, nyilván ezer ok, történelmi okok is vezettek a mai silány állapotokhoz, de ebbe nem lenne szabad belenyugodni, elsősorban az értelmiségnek nem. De bizony azt látni, hogy az értelmiség egy jó része is meghunyászkodó - ha csak az...

trollsalab 2015.05.30. 10:45:15

Én inkább úgy mondanám, hogy leszerepeltek. Egyébként szakmailag egy nagy nulla mindegyik.
süti beállítások módosítása