Kétségbeejtőek a PISA felmérések eredményei: óriási baj van diákjaink szövegértésével. De még talán ennél is nagyobb a baj, amikor egy magasan képzett bíróról derül ki ugyanez. Ha ez a bíró a saját „munkaeszközének”, a Btk-nak a szövegét sem képes helyesen értelmezni.

Ez történt a Szegedi Törvényszéken. Nagy Andrea bírónő terrorcselekmény miatt (is) ítélte 10 évi fegyházra Ahmed H. szír állampolgárt a tavalyi röszkei zavargásban való részvételéért.  Igazán nem mondható súlyosnak az ítélet, hiszen azt a törvényi büntetési tétel minimumában szabta ki. Súlyosnak nem. Csak törvénysértőnek.

A Btk.-ban a terrorcselekmény fogalmának meghatározása így kezdődik: „aki abból a célból, hogy állami szervet,… arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön”… majd így folytatódik: „személy elleni erőszakos… bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.”

Kép: Bevezetem.eu

Előrebocsátom, nem tudom, hogy Ahmed H. cselekménye bizonyított-e, vagy sem. Ezt csak azok tudhatják, akik jelen voltak a tárgyaláson és követték a bizonyítási eljárást. Én abból a (nem biztos, hogy alapos) feltételezésből indulok ki, hogy a bíróság mindent bizonyítottnak látott. Az igazi kérdés az, vajon ebben az esetben megvalósult-e a terrorcselekmény. 

Ehhez pedig azt kell eldönteni, hogy H. Ahmed bármely állami szervet akart-e bármire kényszeríteni. Mert a terrorcselekmény úgynevezett célzatos bűncselekmény, azaz ha nincs ilyen cél, akkor ez a bűntett nem valósul meg.

És akkor most térjünk vissza a „szövegértésre”. Igazán nem akarok tudományos magasságokban szárnyalni, ezért a 10-15 éves diákoknak szóló magyar értelmező szótárt kaptam elő. Azt írja: „állam – az ország hatalmi szervezete. Az állam élén a kormány és szervei állnak”. (No meg persze a parlament, de ez most érdektelen.) A „szerv” fogalmáról pedig azt tudhatják meg a gyerekek, hogy az „intézményt, intézményrendszert” jelent.

Akkor most már nincs akadálya annak, hogy értelmezzük a Btk.-ban írtakat. Milyen „állami szervet” akart volna H. Ahmed bármire kényszeríteni? A helyszínen lévő rendőr nem „állami szerv”! A sok rendőr sem az. Legfeljebb egy állami szerv tagjai. Esetünkben állami szerv lehetett volna például a Belügyminisztérium, vagy mondjuk az Országos Rendőr-főkapitányság. Ha H. Ahmed azt követelte volna a helyi rendőröktől, hogy fenyegetését továbbítsák az említett állami szerveknek azért, hogy adjanak ki utasítást, vagy intézkedést a határ megnyitására, akkor beszélhetnénk terrorcselekményről. De erről – az ismert tények alapján - szó sem volt.

Kép: Origo

Ha a szír férfi valóban köveket dobált a rendőrök felé, legfeljebb hivatalos személy elleni erőszakot követett el, mely alapesetben 1 – 5 évig, csoportos elkövetés esetén 2 – 8 évig, és ha valóban ő volt a csoport szervezője, vagy vezetője, akkor 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Ugye így már elképesztően sok az a 10 év?

Reményt keltő azonban, hogy a szegedi ítélet csak elsőfokú. Kevéssé reményt keltő viszont, hogy a politika már megint „iránymutatást” akar adni a bíróságnak. Orbán Viktor már tavaly kijelentette, hogy „terroristát fogtunk”, majd a még nem jogerős ítéletet kommentálta: „Megmondtuk előre, teleplakátoltuk az országot, ha valaki idejön, akkor be kell tartania a törvényeket". Azt nem mondta, hogy a bírónak is.

Kép: borsonline.hu

Az amerikai külügyminisztérium – egyébként valóban elhibázott – közleményére Szijjártó Péter így reagált: „elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál”.

Az persze nem háborítja fel éles nyelvű külügyminiszterünket, ha ugyanezt Orbán, vagy ő maga teszi a jogállam nagyobb dicsőségére.

 Kép: 24.hu