„Az egyik legfontosabb elvem a bírói szolidaritás.” Így fogalmazta meg szakmai hitvallását Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke egy interjú során még 2014-ben. Úgy tűnik, négy év annyira hosszú idő, hogy Balla nem csak az akkori nyilatkozatát, de a régi elveit is elfelejtette.

Balla Lajos   Kép: Peticiok.com

Persze „akkor még nem tudta”, hogy 2018-ban Handó Tünde annak ellenére nevezi ki ismét táblaelnöknek, hogy a 6 éves mandátumának - kötelező nyugdíjazása miatt – csak a felét tudja kitölteni. (Handó nem részesített ugyanilyen kegyben egy hasonló helyzetben lévő másik táblaelnököt, aki emiatt kénytelen volt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni.)

Handó Tünde és Balla Lajos    Kép: Dehir.hu

De hogy értsék, miről van szó, kezdjük az elején. Sok írás jelent már meg arról, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) – a Fidesz-parlament által kinevezett – elnöke miként akarja ellehetetleníteni az Országos Bírói Tanács (OBT) működését. És mielőtt a sok rövidítésbe belezavarodnának, tisztázzuk, melyik mit jelent. Az OBH az a hivatal, amelynek feladata a bíróságok igazgatása (pénz, paripa, fegyver – vagyis mindannak a biztosítása, ami a működésükhöz kell), ezen belül a bírósági vezetők kinevezése, a bírói pályázatok elbírálása. A 277 fős hivatalt egyszemélyben a szinte korlátlan hatalmú elnök, Handó vezeti. Ezzel szemben az OBT az egyetlen, a bírák által demokratikusan megválasztott szervezet, melynek az a dolga, hogy a hivatal elnökének működését ellenőrizze.

Az új OBT    Kép: Bíróság

Az idén megalakult új OBT elkezdte komolyan venni ellenőrzési feladatát, számos hiányosságot, önkényes döntést feltárva az elnök asszony működésében. Handót ez annyira felbosszantotta, hogy el akarta lehetetleníteni az OBT működését. Hamar elérte, hogy számos OBT tag és póttag „önként” lemondjon. Ezért egy újabb küldöttértekezletet kellett tartani további póttagok megválasztásáért.

Az értekezlet azonban – „előre kitervelten” – botrányba fulladt, és anélkül fejeződött be, hogy az új póttagokat megválasztották volna. A botrány egyik kirobbantója pedig éppen a frissen újból kinevezett táblabírósági elnök, Balla Lajos volt. (A törvénysértések soráról, a csalásokról az október 15-i blogbejegyzésben „Veszedelmes hatalom” címmel találja meg a részleteket.)

A mind ez idáig sok mindent eltűrt bírák fellázadtak. Szinte valamennyi törvényszék és ítélőtábla, számos kisebb bíróság, valamint kúriai bírák is csatlakoztak a Magyar Bírói Egyesület tiltakozásához. Az egyesület honlapján oldalakon át sorakoznak a törvénysértéseket kifogásoló nyilatkozatok.

http://www.mabie.hu/

A Debreceni Ítélőtábla bírái felkérték Balla Lajost, hogy a botrányos küldöttgyűlés miatt hívjon össze összbírói értekezletet. Az összbírói értekezletnek két feladata lett volna: kimondani, hogy az ominózus küldöttgyűlésnek nem volt felhatalmazása, hogy a „bírók nevében” bírálja az OBT-t, másrészt pedig, hogy új küldöttválasztó gyűlést hívjon össze.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint az összbírói értekezlet összehívása kötelező, ha azt a bírák egyharmada kéri. Jelen esetben a bíráknak több mint a fele kérte. Az említett – e részében sarkalatos - törvény kimondja azt is, hogy „a bíróság elnöke biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet.”

2017.05.16-i összbírói értekezlet, Handó: követendő példa a „debreceni modell”    Kép: haon

Balla Lajos mindennek ellenére, a reá vonatkozó törvényt megszegve minden bíróval írásban, zárt borítékban közölte, hogy „az iratban megjelölt két kérdésre nem hívok össze összbírói értekezletet”. Indokolást nem fűzött hozzá.

Jelzem, nehéz is lett volna. Hacsak azt nem írta volna oda, hogy ezzel bűncselekményt követek el. Hivatali visszaélést.

A Btk. szerint ugyanis „az a hivatalos személy, aki azért, hogy hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen hivatali kötelességét megszegi, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Azon pedig aligha lehet vitatkozni, hogy ha a bírák nem gyakorolhatják a törvényben biztosított demokratikus jogaikat, jogtalan hátrány éri őket.

Kép: vadaszideny.co.hu

Amikor az ügyészség nem akar valaki ellen eljárást kezdeményezni, arra szokott hivatkozni, hogy „nincs hivatalos tudomása” az ügyről annak ellenére. hogy számos újságban olvashatott róla. Máskor meg, ha olyanja van, akár internetre feltöltött videó alapján is megindítja a büntetőeljárást.

Ebben az ügyben a tényállás egyértelmű, a tanúk és a bizonyítékok a Bírói Egyesület honlapján rendelkezésre állnak, a jogszabályt meg csak el kell olvasni.

Tényleg, még külön feljelentésre várnak? Pedig akár ezt az írást is tekinthetnék annak.

 Polt Péter   Kép: MTI