Ennyit ér egy emberélet? Ezt a kérdést szokta feltenni a média egy része akkor, amikor egy jogerős ítélettel kapcsolatban kevesli a kiszabott büntetést. Ez történt most is abban a zalaegerszegi ügyben, amelyben az első fokon kiszabott 20, illetve 18 évet a Pécsi Ítélőtábla 7 év 6 hónapra, illetve 4 év 6 hónapra mérsékelte. Nem vitatom, ez tényleg óriási különbség. De mielőtt a részletekben elmerülnénk, hadd szögezzem le mindjárt az elején,arra a kérdésre, hogy mennyit ér egy emberélet, nem létezik válasz.

A büntetőjognak ugyanis azt kell vizsgálnia, miért, hogyan, ki vagy kik által, szándékosan vagy véletlenül következett be valakinek a halála. És a zalaegerszegi ügy kapcsán azt is előre bocsátom, hogy ez esetben a szokásosnál is nehezebb volt a bíróságok dolga.

Az orvosszakértői vélemény megállapította, hogy a sértett halálának közvetlen oka a bántalmazás során kialakult vérvesztéses sokk-állapot következtében kialakult keringési és légzési elégtelenség volt.

Az elsőfokú bíróság a vádlottak cselekményét társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének minősítette. Az így minősített bűncselekmény törvényi büntetési tétele tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Az I. rendű vádlottra 20, a II. rendű vádlottra 18 évi fegyházbüntetést szabtak ki.

A másodfokú bíróság a kiegészített szakértői véleményre is figyelemmel azt mondta ki, hogy a vádlottak szándéka „csak” a sértett bántalmazására irányult, nem akarták őt megölni. Amiatt viszont, hogy a sértett belehalt a bántalmazásba, a vádlottakat gondatlanság terheli. Az ilyen elkövetést a törvény halált okozó testi sértésnek minősíti, ami 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az okokat és a részleteket lásd ITT 

azaz itt: https://24.hu/belfold/2022/07/24/emberoles-zalaegerszeg-kulonos-kegyetlenseg-enyhites-jogeros-itelet-sandor-zsuzsa-velemeny/