A kormány szerint ugyanis nem lenne semmi probléma az igazságszolgáltatás függetlenségével és pártatlanságával, ha – mint írják a törvénymódosításhoz fűzött, egyoldalas „tartalmi összefoglalóban” – nem erősödtek volna fel az utóbbi időben a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséből vagy – sajnálatos módon egyes szereplők oldaláról jelentkező – szándékos félreértelmezésekből adódó aggályok, amelyek beárnyékolták a magyar igazságszolgáltatás szervezetét, működését, elért eredményeit.
Hogy kik lennének azok a „szándékosan félreértelmezők”, azt az olvasók fantáziájára bízták.
Nyilván az ilyen szándékos félreértelmezések közé tartozott az is, amikor Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) volt elnöke az Országos Bírói Tanácsot (OBT) megkerülve jó pár bírósági vezetői posztra nem a pályázatok nyerteseit, hanem a saját kiválasztottjait ültette. Ugyancsak félreértelmezés lehetett annak kifogásolása, ahogyan Varga Zs. Andrást, Polt Péter legfőbb ügyész korábbi munkatársát alkotmánybíróból – három törvény egyidejű módosításának segítségével – hirtelen kúriai elnökké tették. No meg persze az is, amikor Varga Zs. a törvényi előírásokat kijátszva nevezte ki a Kúriára a saját embereit.
Varga Zs. András Kép: BRUZÁK NOÉMI / MTI
De egyelőre hagyjuk a múltat, nézzük meg inkább, vajon hoz-e tényleges változást az igazságügyi reform.
- Garantálja-e a bíróságok függetlenségét,
- a bírói önigazgatás megerősítését,
- az alkotmánybírók bíróságra történő ejtőernyőztetésének befejezését,
- a Kúria elnökének szabályok közé szorítását,
- vagy csak egy szépségtapasz került a bíróságokról szóló eddigi törvényekre?
A választ megtalálod ITT
Vagyis itt: https://24.hu/belfold/2023/02/05/igazsagugyi-reform-tarsadalmi-vita-obh-obt-sandor-zsuzsa-velemeny/