Hatalmas vita bontakozott ki a neten az után, hogy a Veszprémi Törvényszék a vörösiszap-perben kizárta az eljárásból az egyik szakértőt. Dr. Farkas József Dsc. egyetemi tanár, a műszaki egyetem professzora, a geotechnika kiváló ismerője, a téma ismert és elismert szakembere. Ezzel érvelnek azok, akiket felháborít, hogy a bíróság éppen az ő szakvéleményére nem kiváncsi.

[caption id="attachment_3606" align="alignleft" width="240"] Dr. Szabó Györgyi bíró
Fotó: Láng András[/caption]

Ez persze így nem igaz. A bíróság bizony nem csak hogy „kiváncsi”, de szüksége is lenne a professzor úr szakvéleményére. De dr. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke nem csak a büntetőeljárási szabályok kitűnő ismerője, hanem azt is szem előtt tartja, mi lehetne, sőt lenne a következménye annak, ha egy ilyen súlyú ügyben akár csak a legkisebb mértékben vétene e szabályok ellen. A bíró következetes, kemény tárgyalásvezetése, valamennyi törvény szigorú betartása és betartatása a legfőbb garanciája annak, hogy tisztességes eljárásban tisztességes döntés születhessen.

Egy büntetőeljárásnak szigorú és áthághatatlan „játékszabályai” vannak. Nem véletlenül. Ha ezeket a játékszabályokat a hatóságok nem tartják be, az olyan, mintha egy kerékpár versenyen az egyik versenyző kerékpárjára motort szerelnének, a másik meg leeresztett gumikkal lenne kénytelen versenyezni. A példa csak annyiban sántít, hogy egy verseny elvesztése mégiscsak könnyebben kiheverhető, mint az, ha valakit a tisztességes eljárás követelményeit megsértve, védekezési jogait korlátozva fosztanának meg a szabadságától.

Pedig éppen valami ehhez hasonló történt az eljárásnak – nem mellesleg ügyészi felügyelettel kísért - nyomozati szakaszában. Hogyan is került Dr. Farkas József önhibáján kívül ebbe a helyzetbe? Elmondta a tárgyaláson: „telefonon szóltak nekem, hogy még a borotválkozást is hagyjam abba, mert máris jön értem egy autó. A miniszterelnök, a belügyminiszter és a katasztrófavédelem országos parancsnoka velem együtt akar lemenni a helyszinre.” Ez eddig még nem is lett volna baj. Miért ne akarhatna bármely politikus szakemberre támaszkodva informálódni egy ilyen szörnyű katasztrófa esetén. A pártatlan nyomozati eljárásba vetett hitünket az teszi aggályossá, hogy Orbán Viktor már a katasztrófát követő napon kijelentette:a tragédiát emberi mulasztás okozta. És mindössze egy hónappal a tragédiát követően pedig a kormány már azt is „tudta”, sőt kormányhatározatban tudatta, hogy az október 4-énbekövetkezett vörösiszap-katasztrófa károkozója a MAL Zrt.

[caption id="" align="alignright" width="281"] Fotó: flagmagazin.hu[/caption]

Dr. Farkas József már a kezdet kezdetén adatgyűjtésbe és vizsgálódásba kezdett annak ellenére, hogy ekkor még hivatalosan nem rendelték ki szakértőnek, de ami eljárásjogi szempontból még ennél is perdöntőbb: a saját cégében a saját fiai minden külön megbízás nélkül méréseket és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek, adatokat elemeztek.

Mit mond erről a Büntetőeljárási törvény? „Nem járhat el szakértőként olyan személy, aki olyan gazdasági társaság tagja, amelynek (bármely más) tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt.” Ez a törvénynek olyan kivételt nem tűrő szabálya, amelyet a bíró mérlegelés nélkül köteles alkalmazni. Mondanom sem kell, hogy ugyanígy kötelező érvényű - lett volna - a nyomozóhatóságra és az ügyészségre nézve is. Ők azonban mindezzel mitsem törődve később szakértőként rendelték ki Dr. Farkas Józsefet. Ez eredményezte azt, hogy a bíróság négy olyan szakértői véleményt is kénytelen volt kizárni a vizsgálódás köréből, amelyeket Dr. Farkas készített.

A következő tárgyaláson a bíróság a korábban szabályosan kirendelt Dr. Dudás Zsuzsanna igazságügyi szakértő meghallgatását kezdte meg.

[caption id="" align="alignleft" width="125"] Kép: fontolo.hu[/caption]

Azonban ez a szakértői meghallgatás sem nélkülözött némi eljárásjogi bonyodalmat; az ő szakértői véleménye ugyanis több ponton a már kizárt Dr. Farkas professzor adataira támaszkodott.  Így a bíróságnak arra is ügyelnie kellett, hogy Dr Dudásnak kizárólag olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekre a szakértő saját, önálló megállapításai alapján tud válaszolni. Emellett a bíróság jó néhány esetben kénytelen volt megállapítani, hogy a szakértő egyes következtetései meghaladták kompetenciájának határait. Magyarul: egy statikával és geotechnikával foglalkozó szakember nem tehet olyan megállapításokat, amelyek pl. a MAL Zrt. katasztrófaelhárítási tervének minősítésére, szeizmológiai (földrengéstani) adatok értékelésére, a vádlottak szakmai ismeretére, illetve arra vonatkoznak, hogy mi lett volna a vádlottak feladata a hatóságok értesítésével kapcsolatban. Ez utóbbi nyilvánvalóan jogkérdés, melynek eldöntése a bíróság feladata.

A bíróság a szakértői meghallgatásokat felfüggesztve a pénteki tárgyaláson tanúként hallgatta meg azt a Juhász Zoltánnét, akinek 14 hónapos kisbabáját a karjaiból ragadta el az iszapáradat. Három éves kislányát is alig tudta megmenteni. A szülők és az életben maradt kislány egyaránt súlyos, vegyszer okozta égési sérüléseket szenvedtek.

Juhászéknak korábban a polgári bíróság nem jogerősen 32 millió Ft kártérítést ítélt meg, melyet a MAL Zrt.-nek kell megfizetnie. Pontosabban kellene. A gyár ugyanis felszámolás alatt áll. Juhászné nekem azt mondta: elveszített gyermeküket semmi sem pótolhatja. De sajnos azzal is tisztában vannak, hogy a megítélt összeget soha nem fogják megkapni.

A vallomások után Bakonyi Zoltán, az ügy elsőrendű vádlottja azért kért szót, hogy ismét részvétét fejezze ki a szülőknek, teljesen függetlenül attól, hogy a bíróság őt és kollégáit felelősnek tartja-e, vagy sem.

A tárgyalás végeztével a folyosón Juhászné csak annyit mondott: én azt szeretném, hogy aki tényleg bűnös, kapja meg méltó büntetését, de igazán csak arra vágyom, hogy legyen már vége ennek az egésznek.

[caption id="attachment_3595" align="aligncenter" width="240"] Interjú a Juhász családdal
Fotó: Láng András[/caption]