Négyen ültünk a Pacsirta Rádió kis konyhájában. Mert a Pacsirta ugyan csak a neten csicsereg, de azért van neki testi valója is, "igazi" stúdiója. Például az egyik a konyhában. Na, jó, az adás azért nem a konyhából szól. Ezért is tudtunk a kedd esti adás előtt ott üldögélni. Láng András, Kálmán László, én és az adás első részének vendége, Szüdi János. Beszélgettünk. De valójában csak mi hárman, mert a vendég nagyokat hallgatott. Vagy ha szólt is, alig. Én aggódni kezdtem. Ha egy rádió vendége ilyen szűkszavú, mi lesz velem élő adásban? Hol a harapófogóm, amivel majd kihúzom belőle a válaszokat?
[caption id="attachment_4075" align="alignleft" width="180"]
Szüdi János jogász
Fotó: Láng András[/caption]
Azután beültünk a "nagy" stúdióba. Még jóformán be sem fejeztem az első kérdést, amikor Szüdi János olyan lendületet vett, hogy alig tudtam követni. Az oktatási rendszer - ha ezt, ami most van, egyáltalán annak lehet nevezni - a kisujjában van, és ahogy haladunk előre a témában, úgy válik vendégünk egyre indulatosabbá. Persze, van is miért.
[caption id="attachment_4057" align="aligncenter" width="192"]
Szüdi János
Fotó: Láng András[/caption]
Második vendégünk, Koltai Tamás sem fogta vissza magát. Vele a kultúráról beszélgettünk. Színházakról, cenzúráról, pro- és kontra intézetekről, szőcsgézákról, kerényikről, feketegyörgyökről. A magukat csalhatatlan isteneknek képzelő "kultúrharcosokról".
[caption id="attachment_4058" align="alignleft" width="192"]
Koltai Tamás
Fotó Láng András[/caption]
[caption id="attachment_4059" align="aligncenter" width="173"]
A stúdióban
Fotó: Láng András[/caption]
[caption id="attachment_4060" align="alignleft" width="192"]
Kálmán László
Fotó: Láng András[/caption]
[caption id="attachment_4061" align="alignright" width="192"]
Koltai Tamás
Fotó: Láng András[/caption]
[caption id="attachment_4062" align="alignleft" width="154"]
A műsorvezető
Fotó: Láng András[/caption]
