Amikor a jog tehetetlen
2014. április 13. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Amikor a jog tehetetlen

Még két nap sem telt el a választásokat követően, amikor az Orbán Viktor vezette kormány nekikezdett a Szabadság téri „német megszállási emlékmű” építésének.

[caption id="attachment_4220" align="alignleft" width="300"]német megszállási emlékmű Kép: origo.hu[/caption]

Annak ellenére, hogy az emlékmű állításának terve akkora botrányt kavart, hogy annak megvalósítását egyszer már elhalasztották. Persze, akkor még a választások előtt voltunk. És annak ellenére, hogy Orbán Viktor személyes aláírásával ékesítette azt a levelet, amelyben a MAZSIHISZ-nek további párbeszédet javasolt a „mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után”. Hogy a MAZSIHISZ-nek vajon éppen a húsvét hoz-e „megújulást”, azt most ne firtassuk.

A hatalom arroganciáját misem mutatja jobban, mint a ripsz-ropsz megkezdett építkezés. Valójában minden „jogszerű”. A kormány a szoborállítást „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak” minősítette, ezzel kiemelte a normál hatósági engedélyezési körből. A még így is szükséges engedélyt – például az V. Kerületi Önkormányzat hozzájárulását – megszerezte. De az sem kevésbé arrogáns, hogy Rétvári Bence fideszes igazásgügyi államtitkár a kordont lebontó civileket és a hozzájuk csatlakozó ellenzéki politikusokat szólította fel, hogy „fejezzék be az utcai agressziót és a gyűlöletkeltést”. Hogy itt és most ki az agresszív, arról el lehetne beszélgetni.

[caption id="attachment_4221" align="alignright" width="300"]Szabadság téri tüntetők Fotó: vs.hu[/caption]

Az MSZP helyi népszavazást kezdeményez. Nemes gondolat. De számolgassunk csak egy kicsit. Feltételezzük, hogy a népszavazásra bocsátott kérdést már meg is fogalmazták, és holnap benyújtják a helyi választási bizottsághoz. A bizottságnak 30 napja van arra, hogy eldöntse, hitelesíti-e a kérdést, vagy sem. Tételezzük fel, hogy jól tették fel a kérdést és a bizottság hitelesíti. (Ha netán mégsem, akkor a jogorvoslatok elbírálásával szerényen számolva még mintegy 50 nap telik el.) A hitelesítés után az aláírások ellenőrzése következik, ezt az aláírási ívek benyújtásától számított 45 napon belül kell elvégezni. És akkor azt az időt még nem is számoltuk, amíg a szükséges számú aláírás összegyűlik. Ha eddig minden rendben történik, a helyi választási bizottság elnöke erről 8 napon belül tájékoztatja a polgármestert. Amint a polgármester megkapja a tájékoztatást, azt a legközelebbi testületi ülésen bejelenti és e bejelentéstől számított 30 napon belül dönt a a képviselő-testület.

[caption id="attachment_4222" align="aligncenter" width="300"]népszavazás Népszavazás[/caption]

Hol tartunk most az időben? 120 nap, vagyis 4 hónap telt el úgy, hogy nem számoltuk bele sem az aláírások összegyűjtésére fordított időt, sem azt, hogy mikor van a „legközelebbi testületi ülés”, továbbá azt az elképzelhetetlen variációt vettük figyelembe, hogy senki semmit nem fellebez meg.

Tételezzük fel, hogy győz a népszavazás. Ebben a nem várt esetben az érvényes és eredményes helyi népszavazás döntésének megfelelő rendeletet a képviselő testületnek mindössze 180 napon belül kell meghoznia. És az így hamarjában megalkotott rendelete, annak kihirdetésétől számított mindössze egy éven át kötelező érvényű.

Mi más maradna hát, mint a polgári engedetlenség, a tüntetés, a nemzetközi közvélemény tájékoztatása, a civil ellenállás, és a kordonbontás. Így valósul meg, hogy: „Amit raktak délig, leomlott estére, amit estig raktak, leomlott reggelre.”

[caption id="attachment_4223" align="aligncenter" width="300"]Déva vára Déva vára
Kép: hu.wikipedia.org[/caption]

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr177442982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jenő Ferincz 2014.04.20. 08:53:17

Én onnan közelíteném meg a kérdést, hogy a kormány azon rendelet, amelyikkel a szoborállítást „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak” minősítette, jogi véleményem szerint nem felel meg az alkotmányos kritériumoknak. Úgy is mondhatnám, hogy ez a rendelet alkotmányellenes. Ez a kormányrendelet — sérti az emberi méltóság alkotmányos alapjogát; — sérti a diszkrimináció tilalmát, — sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos alapjogot; — sérti a jogbiztonság alkotmányos alapjogát; — sérti a kiszámíthatóság alkotmányos alapjogát; — sérti a hatalommal való visszaélés alkotmányos tilalmát; — sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét; — sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; — sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot; — sérti a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogot; — sérti az állam nemzetközi kötelezettségeit. Most hirtelen és kapásból ennyi jutott az eszembe, amit alkotmányjogilag meg is tudok védeni. Ennek figyelembevételével - és annak tudatában, hogy ez is jogszabály -, hogyan lehet ezt a kormányrendeletet alkalmazni? Hiszen a felsoroltakon túl sérti a jogszabályok hierarchiáját is. E szerint viszont előbb az alkotmányos normákat kell(ene) alkalmazni.

balmoral 2014.04.25. 21:55:59

"Ennek figyelembevételével – és annak tudatában, hogy ez is jogszabály -, hogyan lehet ezt a kormányrendeletet alkalmazni?" A valójában inkább szónoki kérdésre nagyon egyszerű választ tudok adni: Minden további nélkül. Az ön okfejtése ugyanis jogállami keretek között állja meg a helyét. De ki beszél itt már jogállamról? Helyette nyers erőszak a jogállamiság Potemkin-álcafalainak díszletei között. Jönnek a Pásztor-testvérek és elveszik a kisfiúktól a játékgolyókat. Kérem, ne tegyünk úgy, mintha szereplői, vagy társszerzői lennénk ennek a tragikomédiának! Maradjunk csak nézők, akik az előadás után a ruhatárban visszakapják kabátjukat és civilizált életmódjukat.

Jenő Ferincz 2014.04.26. 10:42:45

Kedves Balmoral! Alapvető elvem és értékrendem, mondhatnám ars poeticám, hogy én csak jogállami keretek között tudok (és vagyok hajlandó) gondolkodni. Még akkor is, ha leginkább az utóbbi négy évben tudjuk leginkább azt érzékelni és tapazatalni, hogy maga az állam, egész pontosan a kormányzó hatalom nagy ívben tesz a törvényességre, leginkább az alkotmányosságra. És én - többek között - azért sem vagyok hajlandó lesüllyedni erre a szintre, mert nemcsak, hogy nem akarok keszonbetregséget kapni, de akkor én mitől lenék különb azoknálk, akiket úgymond bírálok és kritizálok. És milyen alapon kérhetném számon az alkotmányos jogállamiság ismérveit, ha én magam sem tartanám be. Épp elég szégyennek tartom, hogy én magam sokkal inkább betartom ezeket a normákat, mint maga a hatalom, amelyik vastagon visszaélve jogalkotó jogával, rendszeresen még ki is játssza a saját maga által alkotott és önmaga számára is kötelezően előírt játék-(pardon: jog)szabályokat. Az elmúlt négy évben tucatszámra lehetett tapasztalni az úgymond személyre szabott jogalkotást. Amellyel szemben minden porcikám a legmesszebbmenőkig tiltakozik.

balmoral 2014.04.26. 14:05:38

Kedves Ferincz úr! Természetesen tökéletesen egyetértek önnel. Hozzászólásomban nem is vitatni igyekeztem az álláspontját, csak kikerekíteni. Egy kicsit szájbarágósra sikerült, ezt elismerem.
süti beállítások módosítása