Nem szoktam a saját blogomon mások tollából megjelent írásokat közölni, de mert Háhner Petra és Zelizi Petra tegnap az Index2 - n megjelent írása a vörösiszap katasztrófa kommunikációjával foglalkozik, ez egyszer kivételt teszek.

A most megjelenő könyvemben ugyanis - egyebek mellett - a katasztrófa első napjainak kommunikációjáról is sok szó esik, ezért fontosnak tartom, hogy a szakemberek véleményét is közkinccsé tegyem.

Mi a válság? Hogyan kommunikáljon egy szervezet, amikor a teljes intézményt vagy a lakosság egy jelentős részét érintő probléma merül fel? A válságkommunikáció vagy kríziskommunikáció háttérbe szorult a kommunikációs szakmában, pedig jelentős veszteségekkel járhat a félrecsúszott kommunikáció. A BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék júniusi műhelykonferenciáján ezekről a témákról volt szó. Előkerült a vörösiszap-katasztrófa és a Gyermekrák Alapítvány ügye is. Az előadók gyakorlati tanácsokat is adtak a válságba sodródott szervezeteknek. A legtöbb szervezet nem készül fel előre, pedig probléma bárhol lehet.

Szinte mindegyik előadó beszélt a 2010-es vörösiszap-katasztrófáról, hiszen a mai napig ez az egyik legsúlyosabb válságesemény Magyarországon. Szabó Krisztina doktrandusz-hallgató definíciós kérdésekről beszélt. Bizonyos fogalmak használata különbözőképpen értelmezi a történteket: például az ipari vagy a természeti katasztrófa kifejezés használata meghatározta, hogy egy adott médium balesetnek vagy emberi mulasztásnak állította be a vörösiszap-katasztrófát.

Szabó szerint az áldozatokra is hatással van, hogy mi jelenik meg a médiában. A megfelelő mennyiségű információ növeli az emberek biztonságérzetét, míg a túl kevés információ történetek, mítoszok, legrosszabb esetben rémhírek gyártásához vezethet. Ilyen rémhír volt például a vörösiszap-katasztrófa után, hogy az iszappal való érintkezés rákot, vagy azonnali halált okoz. Az is különösen veszélyes, ha válság esetén a botrányéhség vezérli a médiát, és túldramatizálják a történteket vagy a következményeket.

[caption id="attachment_4377" align="aligncenter" width="600"] Vörösiszap katasztrófa
Fotó: Somogyi-Tóth Péter[/caption]

Grünczeisz Kata újságíró a sajtó és a hivatalos szervek kommunikációját vizsgálta a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban. A kutató szerint az MTI és a nagyobb hírportálok rövid időn belül tudósítottak a történtekről, míg a hivatalos szervek többsége csak egy nappal később, október ötödikén adott ki írásos közleményt. A katasztrófát okozó MAL Zrt., illetve az ÁNTSZ is csak ezen a napon adta ki első sajtóközleményét az ügyről, a kormány szintén aznap tartott sajtótájékoztatót. Csupán két szerv reagált a történtekre írott formában még a baleset napján: az Országos Katasztrófavédelem (OKF) és a Magyar Honvédség.

A baleset október negyedikén 12:05 és 12:25 között történt. Az első hírt az MTI hozta le 14 óra négy perckor, vagyis nem sokkal a katasztrófa után. Az Indexen és a Hír24-en is pontosan 10 perccel az MTI-hír megjelenése után jelentek meg az első cikkek a témáról. Mindkét médium felhívott érintett szerveket, így kiegészítések és helyesbítések is voltak a cikkekben az MTI anyagához képest. Katasztrófa esetén a médiumok azzal tudnak kiemelkedni a hírversenyben, ha elsődleges forrásból tájékozódnak. Mivel a hivatalos szerveknek tájékoztatási kötelezettségük van, valahogy mindenképp meg kell oldaniuk a kommunikációt.