Különbözőek vagyunk. Némelyeket nem érdekel, mi történik a haláluk után, mások tudni és rendezni akarják dolgaikat a síron túl is. Az sem mindegy, mikor halunk meg. Ha 2014. március 15-e előtt, úgy a régi, ha csak ez után, akkor az új Ptk. szabályai vonatkoznak az öröklésre.
[caption id="attachment_4386" align="aligncenter" width="227"]
Kép: sarcharc.blog.hu[/caption]
Régebben az elhunyt házastársának az úgynevezett haszonélvezeti joga kiterjedt a teljes vagyonra: lakásra, autóra, nyaralóra, bankbetétre, stb. Igaz, csak addig, amíg nem házasodott meg újból, mert akkor mindezt elveszítette. Mostantól más a helyzet. Az özvegy – ha van gyerek, vagy unoka - csak az örökhagyóval közösen használt lakást, és berendezésének haszonélvezeti jogát örökli, ezt viszont akkor is, ha újra házasodik. Ezen felül jár még neki a vagyonnak az egy gyermekre jutó része is. Vagyis ha a családban, mondjuk, két gyerek van, a gyerekek fejenként a vagyon harmadát, míg egyharmadát az özvegy örökli.
[caption id="attachment_4387" align="alignleft" width="300"]
Kép: pénzcentrum.hu[/caption]
Ugyancsak más a mostani helyzet akkor, ha a házasságból nem született gyerek, viszont élnek az örökhagyó szülei. Ilyenkor az özvegy örökli a közösen lakott lakást és berendezéseit, a fennmaradó vagyonnak azonban csak a fele lesz az övé, a másik felét egyenlő arányban a szülők öröklik. Ha nincsenek se szülők, se leszármazottak, akkor a házastárs válik egyedüli örökössé.
Ennek a szabályozásnak kétségtelen előnye, hogy az özvegy biztonságban érezheti magát, és a gyerekek is hamarabb hozzájutnak az örökrészükhöz. Hátránya viszont, hogy „tulajdonközösség” keletkeznek, ami később számos vitára adhat okot. Csak egyetlen példa: egy balatoni nyaraló a két gyerek és az özvegy közös tulajdona lesz. Bármelyikük akarja eladni az ingatlant, csak a másik kettő egyetértésével teheti. És ilyenkor a tulajdonostársak közötti összhang többnyire ritka.
Az örökhagyó végrendeletében kitagadhatja azt, akinek a törvényes öröklés rendje szerint úgynevezett kötelesrész járna. Mi is ez a kötelesrész? A vagyonnak az a része, ami akkor is jár a leszármazónak, vagy a házastársnak, vagy a szülőnek, ha az örökhagyó a végrendeletében valaki mást jelölt meg örökösnek. A kötelesrész eddig a vagyon felét, ma már csak egyharmadát jelenti. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a mostani Ptk.-ba belekerült egy új kitagadási ok: a nagykorú gyermek durva hálátlansága, vagyis az, ha „a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá".
[caption id="attachment_4388" align="aligncenter" width="352"]
Kép: mediamarkt.hu[/caption]
Nem lennék meglepve, ha a jövőben e meglehetősen tágan értelmezhető fogalmak számos örökösödési per alapját képeznék.
Fontos tudni, hogy az örökös a vagyonnal együtt az adósságot is örökli. A mai devizahiteles világban nem ritka, hogy a banki tartozás összege magasabb, mint az ingatlan értéke. Erre mind az új, mind a régi Ptk.-ban van megoldás: le lehet mondani az örökségről még az örökhagyó halála előtt, vagy – a halála után – vissza lehet azt utasítani.
Végül néhány szó az érvényes végrendelet formai követelményeiről. Ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja, nem kell tanú, ha viszont gépelik, akkor igen. Lehet végrendelkezni ügyvéd, vagy közjegyző előtt, de bíróság előtt ma már nem. A szóbeli végrendelet csak rendkívüli veszélyhelyzetben, két tanú jelenlétében érvényes, és 30 nap után érvénytelenné válik, ha a veszélyhelyzet elmúlik. De legalább még élünk…
[caption id="attachment_4389" align="aligncenter" width="372"]
Kép: ugyvediparaxis.hu[/caption]
